Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-20 / 2. szám
4907. január 20. vezetőségének a feladatát. Ha elvégzi, kötelességet teljesített volna és ma már a kör a saját erejéből virágozhatnék és izes gyümölcsöt termelne. De nem igy tertént Egyeseket mindenért nem hibáztatok, mert mindenki hibás volt ebben; különösen a tagok is. Én nem sajná’om, hogy ily kíméletlenül adom elő a dolgokat; a szomorú igazságot hiába burkolnám fénylő köntösbe, kilátszanék alóla a lóláb: a számok szomorú bizonyságtétele. Hangom, stylusom talán nem megszokott dolog a loyalis jelentések tömegében, de engem a legtisztább jóindulat vezet a kör iránt, amikor metszek. A sebész keze sokszor velőkig ható fájd 1- mat okoz, hogy gyógyítson. Ez az én ezé- lom is, becsületes, minden hátsó gondolat nélküli szándékom. Metszve, fájdalmat okozva gyógyítani, segíteni akarok én is. Bocsássanak meg tehát azok, akiket talán erősen érintettem. Lehet, hogy egyeseknek különösen fáj, amit mondtam és mondani fogok, de egy kör életében nem az egyesek érzékenységének legyezgetésé, hanem a közczél előmozdítása a fő. Ne vegye senki zokon, ha azt mondom, hogy a kör két évnél tovább tartó, sőt a jelen évre is kihatott stagnálásának, seny- vedésének oka az 1906. év előtti vezetésben tapasztalható energiahiányban is rejlett. Ne vegye zokon azért, mert hisze l mindenhez nem érthet egy ember. Felelősek azok, akik valahova nem teljesen oda termett egyént állítanak. Erélyes, törődő, szakértelmes vezetés mellett egy egylet vagy kör életében csak két eshetőség állhat meg: vagy megbukik spontán, szörnyet hal, ha nem életre való; vagy virágzásba megy. Harmadik eset nincs. Äz erélytelen, kedvtelen, kényelmes vezetés produktuma a stagnatió, a lassú haldoklás, ami mellett mindenki vészit és amely után ritkán van feltámadás. De ezen okokon kivül még egy másik ok is szerepelt és ez egyike a főbbeknek, amiért a kör nehezen volt felébreszthető lethargiájából és amely mellett ebbe újból vissza sülyedhet és ez a tagok túlnyomó részének lanyha, vagy éppen semmi érdeklődése, nemtörődömsége a körrel és annak beléletével, munkálkodásával. Ennek a nemtörődésnek is meg tudnám adni lélektani motívumait, magyarázatát; de nem akarok ennyire kiterjeszkedni és csak egy mondattal indokolom, hogy: «lelki szegénység». Alapjában ez is okozta a rendszertelenséget, a felületességet mindenben, amely mindenség csszeredménye majdnem nulla volt és anyagi kár azoknak, akik anyagi felelősséggel tartoztak. Mert ha a tag urak többsége — ha már nem is összessége, — törődött volna a dolgokkal, ha szinté i küzdött volna a vállalt nemes czélért és nem csak azért, hogy havonként 1 koronát befizetve, minden kedden egy-egy fröccs mellett előlskurálgasson, táípra állíthatták volna a vezetőséget és hasznos munkára serkentik, vagy ... Nem tették, hát a múltért vessen mindenki magára. Ezzel '^geztem azzal az idővel, amely a kör megalakulása és 1905. deczember hó 14-ike, az eddigi utolsó közgyűlés közé esik. Ez a deczember 14-ike a kör életében nem határkő, hanem vastag válaszfal. Minél vastagabb ez a válaszfal, annál jobb. Elhajolhatják mögéje a múltat, hogy soha többé ne támadjon föl. A Gondviselés sugallta cselekedetnek lehetne nevezni azt, ami ekkor, a volt elnök nem eléggé méltányolható önmegtagadása folytán történt és amiért a vezetőség a maga Vendéglősök Lapja összesében megérdemli, hogy alkalmaztassák rájuk az irás szava: «legyen neked megbocsátva minden, amit eddig tettél!» — Úgy legyen! Ezen a napon a közgyűlés, a volt elnök Leonidás-i önfeláldozásával a kör elnökévé : P a 1 k o v i c s Edét választotta. Tisztelt Uraim! Önök közül azok, akik felemelték már a követ, hogy azzal agyonkövezzenek azért, amit eddig mondottam, mert azt hiszik, hogy gonosz vádaskodás, ezélzatosság, a loyalitás és még nem tudom mi sajtolta ki a mondottakat, dobják el a követ. Ezek a vádak engem, akit a körhöz, nagyrabecsülésem mellett, és a kör ügyének nagyratartásán kivül a becsületesen elvégzett munka tudatában semmi érdek sem fűz, nem érhetnek. Dolgoztam, az igaz, de nem azért, mert megfizettek. Ha azonban azt hiszi valaki, hogy daczára ezeknek, igazmondásomért megérdemlem a követ, dobja rám, de csak akkor, ha be tudja bizonyítani, hogy nem mondtam a tiszta igazságot. És én akkor megköveztetem magamat. Amig az utóbbi meg nem történik, pedig nem történhetik meg, fentaríom az eddig mondottakat, sőt meg is toldom- azzal, hogy attól a naptól kezdve, amikor P a 1- kovics Edét elnöknek választották, a kör az ő életében uj évszámlálást kezdhet, mint a keresztények az ő megváltásuktól és pedig az egy-gyel. Jóemlékü Gyurkovits Ferencz és az utána következők csak meg-alakitották a Magyar Szakácsok Körét, megalapítója Palkovics Ede lett. Alakítás és alapítás között pedig, Tisztelt Uraim, mint jól tudják, annyi a különbség, mint — hogy szaknyeiven fejezzem ki magamat én, nem szakember, — a nyers garui- rung és a kész szakácsremek között. Az alak adja a külső formát, amelybe beleilleszkedik ugyan a lényeg, a tartalom, és amelyen belül bizony néha még grönlandi csemegék is megférnek; hanem az alapnak — nem a margarin-soklit értem — de az anyag főtartalmát, ami után a szakácsot megítélik, — mindig becsületesnek, igaznak, tartalmasnak kell lenni, hogy megdicsérjék, amely elismerés nélkül semmi sem állhat meg, még a szakácsmüvészet sem. Az uj elnököt herkulesi munka várta. Bár Iszerény a kör, de azért ne kicsinyeljük ezt a munkát, amelynek nagyságát a később jövő számadatok igazolják. Hogy a munka ethikai oldalát is méltassam, egy köznapi példát hozok fel, azt ugyanis, hogy mily nehéz borzas posztóról avatatlan kezeknek egy pehelyszálat eltávolítani? Hát amikor azon a posztón egy csomó pehelyszál van? Ilyen bozontos, még pedig nagyon bozontos posztó volt a Magyar Szakácsok Köre, telve egy zsákra való pitiével. Reorganizálni, modernizálni, praktikussá kellett az egészet tenni. Uj életet, lüktető vért kellett plántálni a renyhességtől el- satnyult erekbe: hol gyengéd simogatással, hol meg erélyes masszírozással. Mert az egyletek vérkeringése a befolyó tagsági dijak. Ezeket kellett a fenti módszerrel folyóvá tenni. Voltak, akik a szelíd dörzsölgetésre reagáltak; de voltak olyanok is, akik megvárták az erősebb masszírozást, mert edzettebb idegrendszerük volt; hanem aztán olyan goromba jajgatásba törtek ki, hogy bizony az ügy iránti nagy lelkesedés kellett ahhoz, hogy a kör érdekében az anyagi áldozatot hozó, nyugalmát és kényelmét íel5 áldozó, amellett erősen dolgozó uj elnök ott ne hagyja az egészet és sorsára bízza a Magyar Szakácsok Körét. De — és talán ez tartotta vissza a lemondástól — vigaszul szolgált neki a mostani választmány és tiszttársainak odaadó támogatása és bár bőségesen kiérdemelt, de mégis jóleső elismerése. A küzdelem mérvét és eredményét számadatokkal is igazolom a következőkben: Az 1904. év végével volt a körnek 96 tagja, ezek közül rendesen fizető 70 tag, tehát mintegy 75 %, hátralékos 26 tag, tehát mintegy 25 %, a tagok negyedrésze. Ezek között már mutogatta az a 24 írástudó az ő oroszlánkörmeit. Tagdíjbefizetés volt 303 korona, tehát 73 o/o, hátralék 81 korona, 27 o/0. A tiszta vagyon volt készpénzben 252 korona 42 fillér. Az 1905. év végével a tagok száma 25-el, 19 o/o-kal szaporodott és 121-et tett ki. Ezek közül rendes fizető volt 33, tehát 27 o/0, hátralékos volt 88 = 73 °/o. A tagdíjbefizetés volt 561 korona = 46 o/o, hátralék 867 korona = 54 o/0. A tiszta vagyon volt 906 korona 21 fillér. Az 1906. év végével a tagok száma 67-el — 37 o/o-kal szaporodott és 198-at tesz ki. Ezek közül rendes fizető volt 135, tehát 71 9 o/o, hátralékos 63 = 29 1 %. A tagdíjbefizetés volt 1530 korona, tehát 87 9 o/0, hátralék 219 kor. = 12T o/0 A kör készpénz vagyona 3094 korona 09 fillér, vagyis a múlt évivel szemben szaporodott 2187 korona 83 fillérrel. Ezzel a kör készpénz vagyona az utolsó, mostani évben, nem is tekintve a nagyobbszabásu kiadásokat, melyek teljesen fedeztettek, majdnem megháromszorozódott. Százalékokban kimutatva: 1904. év végével rendes fizető tag volt 75 %, hátralékos 25 %. 1905. év végével rendes fizető tag volt 27 o/o, hátralékos 73 %. 1906. év végével rendes fizető tag volt 71 9 o/o, hátralékos 29%, de ebben a o/0-ban benne van az 1904. évből átjött 24 abszolúte nem fizető tag. Ezt nem lehet az 1906. év terhére róni és azért a tulajdonképpeni százalékszámítás igy szól: 1904. év végével rendes fizető tag volt 75 %, hátralékos 25 o/0. 1905. év végével rendes fizető tag volt 27 o/o, hátralékos 73 o/0. 1906. év végével rendes fizető tag volt 84 6 o/o, hátralékos 15 4 o/0. A tagok száma szaporodott: 1Q01-től 1905. végéig = 16 hónap alatt 27 o/o-kal. 1905. végétől 1906. végéig = 12 hónap alatt 36.7 o/0-kal. A kör készpénzvagyona szaporodott: 1904- től 1905. év végéig 653 korona 79 fillérrel, 204 %-kal. 1905- től 1906. év végéig 2187 korona 88 fillérrel, 806 %-kal, úgy, hogy az 1904. év végével volt készpénzvagyon az 1905. év végével megháromszorozódott, az 1906. év végével meg- tizennégyszereződött, az 1905-iki készpénzvagyon pedig megháromszorozódott. A hátralékok a készpénzvagyonnak: 1904. év végével 32 o/0-át 1905. év végével 97 o/o-át 1906 év végével L25 %-át teszik ki. Ezek a számadatok világosan bizonyítják, hogy egy cseppet sem túloztam azon állításomban, amelyekkel előzőleg bátor voltam a tisztelt közgyűlés becses figyelmét fárasztani. Áttérek most már ama működés méltatására, amely, bár direkte nem hajt pénzt a körnek, de közvetve, mint erkölcsi faktor, emelve a kör tekintélyét és megbíz-
