Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-05-05 / 9. szám
1907. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 íme a budapesti kir. ítélőtábla Ítélete: 11102/1906. P. szám. Ő Felsége a király nevében! A budapesti kir. Ítélőtábla. Dr. Schmidt Károly ügyvéd által képviselt Zipser & König czég felperesnek, dr. Solti Ödön ügyvéd által képviselt Petano- vits József alperes ellen szerzői jog bitorlásának megállapítása s jár. iránt, a budapesti kir. törvényszék előtt folyamatba tett és az 1906. évi okt. hó 11-én 34299/P. 1906. szám alatt kelt Ítélettel befejezett rendes perét, alperesnek bejelentett és az 1906. évi október hó 27. napján 46423/P. 1906. sz. alatt érkezett felebbezése folytán az 1907. évi február hó 12. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének nem felebbezett elutasító részét nem érinti, ugyanannak az Ítéletnek marasztaló felebbezett részét megváltoztatja, alperest egész keresetével elutasítja és ugyanőt arra kötelezi, hogy felperesnek 36 korona 40 fillér felebbezési költséggel együtt 153 korona perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen. Alperes ügyvédjének felebbezési munkadiját és kiadását a kir. Ítélőtábla 3éT korona 40 fillérben állapítja meg saját fele irányában; Indokolás: A kir. ítélőtábla elfogadja az elsőbiróság ítéletében megállapított azt a tényállást, hogy 1906. évi január hó 29-én az alperes éttermében működő zenekar a keresetben említett zenemüvet jelentéktelen változtatások nélkül nyilvánosan, jogosulatlanul előadta; de mert a zenemű előadója nem maga alperes volt, vele szemben a szerzői jog bitorlásának megállapithatása végett csupán az 1884. évi XVI. t.-cz. 57. §-nak második bekezdése jöhet alkalmazásba. Felperes a kérdéses zenemű előadásáért alperes felelősségét arra az alapra fekteti, hogy a zenekart alperes szerződtette, a zenekarnak ő szolgáltatott alkalmat s ő kötelezte azt zenemüvek előadására, ő bocsátotta helyiségét a zenekar rendelkezésére, zeneelőadásokból pedig étterme forgalmának fokozódásával neki volt haszna, mely ténykedései alperesnek szerinte elegendő ténybeli alapot szolgáltatnak annak megállapítására, hogy a zenemű jogosulatlan előadását alperes eszközöltette. Alperesnek azzal a védekezésével szemben, hogy az ő szerződése az éttermében játszó czigányze- nekarral csupán annyiból áll, hogy annak az étteremben a zenélést megengedi, egyébként azonban a zenekar játékára ő semmiféle befolyást nem gyakorol, idevonatkozó bizonyíték hiányában meg nem állapítható, hogy alperes akár a zenekar műsorának összeállításánál, akár a szóban forgó zenemű előadásra hozatalánál bármiféle módon közreműködött volna. Minthogy pedig az 1884. évi XVI. t.-cz. 57. §-nak második bekezdése értelmében a szerzői jog bitorlásáért a felelősség azt az egyént terheli, aki a védett zenemű jogosulatlan előadását eszközölteti; Minthogy az előadás eszközöltetése foga- lomszerüen nem jelenthet egyebet, mint a felelősségre vonható egyén tevékeny közreműködését arra, hogy valamely zenemű előadásra kerüljön, akár azáltal, hogy valamely zenemű előadásra kerüljön, akár azáltal, hogy a zenei előadás műsorát megállapítja, akár azáltal, hogy a védett zenemű előadását műsoron kívül rendeli el; minthogy a vendéglősnek az az eljárása, hogy helyiségében czi- gányzenekarnak a zenélést megengedi, zenemüvek előadása eszközöltetésének annál kevésbbé tekinthető, mert köztudomás szerint az ily helyiségekben játszó czigányze- nekarok előre megállapított műsor nélkül, gyakran a jelenlevő közönség kívánalmához képest adnak elő darabokat; minthogy alperessel szemben az sem lett bizonyítva, hogy közte és a czigányzenekar közt oly értelmű szerződés léteznék, amelylyel ő a zenekart kötelező módon szerződtette volna arra, hogy éttermében játszék: az alperes vedé- kezése mellett valónak elfogadható annak az egyedüli ténynek alapján, hogy ő a szóban forgó zenedarabot előadott czigányzenekar- nak a zenélést éttermében csupán megengedte, alperesnek felelőssége a zenedarab jogosulatlan előadásáért az 1884. évi XVI. t.-cz. 57. §. második bekezdése értelmében meg nem állapítható. Ezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani, s mint pervesztest az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-a alapján a per és felebbezési költségek megfizetésére kötelezni kellett. A felebbezési ügyvédi munkadij és költség megállapítása az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-án alapszik. Fityma Sándor s. k. Csathó Ferencz s. k. Szerkesztői üzenetek. B. A. és P. H. urhölgyeknek Budapest. Sok üdvözlet jött el hozzám, Mindenfelől, szent György napján, Sok ismerős, sok jó barát Küldé el jó kivánatát, De ami legjobban esett, Mi számomra legkedvesebb, Nem feledem, mig csak élek, Hogy két bájos női lélek, Megköszöntött engem szépen, Amint illik, költeményben. Amint illik ő hozzájuk, Kiknek a lelki világuk Egy magasztos szent költészet, Ez emeli föl a nőket. Mi fölöttünk, föl magasra, S késztet a mély hódolatra. Ti angyali női lelkek, Hódolattal im köszöntlek. Köszönöm jó kivánságtok, Több jutalmat nem is várok, Életemnek bizonyára Ez volt legszebb koronája. 3 az „anziksz“, mi eljött hozzám, Hős Thökölyt ábrázolván Még jobban megfogta lelkem, Szemlélgettem meglepetten. Láttam benne büszkén őket, A hős magyar egri nőket, Kiknek szive most is dobog, Benne honszeretet ragyog. Ragyog bennük Nagyszebenben, Mint Szalontán nem különben, Bérczen, völgyön, minden halmon, Ahol magyar nő csak vagyon. Köszönet. Mindazon kedves barátaimnak. olvasóimnak és ismerőseimnek, kik «György»-nap alkalmából jókivánataikkal elhalmoztak, ezúton mondok szives, megható figyelmükért hálás és mély köszönetét. M. kir. Földmivelésligyi Minister. 29517—VIII/2 szám. Pályázati hirdetés. A bihardiószegi m. kir. vinczellériskola tanulóinak élelmezésére az 1907/8. tanévre pályázat hirdettetik. Felhivatnak azok, akik ezen élelmezést elvállalni óhajtják, hogy zárt írásbeli ajánlataikat folyó évi junius 5-ének déli 12 órájáig a bihardó- szegi m. kir. vinczellériskola igazgatóságához annál is inkább nyújtsák be, mert a más helyre vagy később benyújtott ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A feltételek és a szerződési minta a nevezett vinczellériskola igazgatóságánál naponként a délelőtti órákban megtekinthetők. Budapest, 1907. április hó 29-én. kir. földmivelésügyi minister. NYÍLT-TÉR. A Bór- és Lithiontartalmú Salvator-forrás kitűnő sikerrel használtatik vesebajoknál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénynél, a czukorbetegségnél, az emésztési és lélegzési szervek hurutjainál. Húgyhajtó hatású ! Vasmentes! Könnyen emészthető ! Teljesen tiszta'. Kapható ásványvizkereskedésekben vagy a Szinye-Lipóczi Salvatorforrás Vállalatnál Budapest, V. Iiudolfrakpart 8. Kisújszállás rend. tan. város polgár- mesteri hivatalától. 551/197. Árverési hirdetmény. A Kisújszállás r. t. város tulajdonát képező s ez idő szerint a kor igényeinek megfelelően ujá alakított Nagy vendéglő melyben a piacz térre 9 emeleti tágas vendégszoba s 4 udvari vendégszoba, földszinti részen pedig utczai bejárattal biró tágas borivó, kávéház és ebédlő helyiségek vannak, az 1907. évi május hó 30-án délelőtt 10 órakor a városháza kis tanácstermében nyilvános árverésen 3, esetleg 6 évre bérbe fog adatni. Bérleti feltételek az iktatói hivatalban megtekinthetők. Zárt ajánlatok az árverés kezdetéig elfogadtatnak s azokban a megajánlott összeg számmal és betűvel kiírandó, továbbá azon körülmény, hogy az ajánlattevő a bérleti feltételeket ismeri és elfogadja, határozottan kiteendő. Az ily zárt ajánlatok a kikáltási 4000 korona ár és 10° 0-al vagyis 400 koronával készpénzben vagy óvadékképes papírban a polgármesterhez czimezve, ,,Ajánlat a városi Nagy vendéglőre“ a közigazgatási iktatóba adandók. Az árverési eredmény és ajánlatok elfogadását, tekintet nélkül az összeg nagyságára, a képviselőtestület magának tartja fent. Kisújszállás, 1907. április 30. Oaál, polgármester. „SPRITZERi BORHOZ LEGJOBB!
