Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-03-05 / 5. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. márczius 5. 4 zönség elé a dolgot, hogy ez a roppant jövedelem mind a vendéglősök sörgyáráé lesz. Hát képzelhető-e uj vállalkozás, legyen az bármily kiterjedt és hatalmas, hogy halomra buktassa a régi vállalatokat, absorbeálva ezeknek összes forgalmát és jövedelmeit. Ilyen vállalkozást nem 3 millió, hanem 300 millió koronával sem létesíthetnénk. Akik ennek ellenkezőjét állítják, azok áltatják magukat és félrevezetik a közönséget. * Mi határozottan ismételjük, hogy a sörgyári mozgalom komoly alap nélkül való; mert oly mozgalom, amely kizárja kebeléből a vendéglősök vagyonosabbjait és te- kintélyesebbjeit s nem ismert, illetőleg magukat meg nem ismertetni akaró egyének vezetése alatt áll, szaktársaink között támogatásra nem talál. Szavainkat igazolni fogja a legközelebbi jövő. * Mindebből kitűnik s mindenki láthatja, hogy bennünket nem ellenségeskedés, hanem jóakarat vezet. Nem akarunk egyebet, csak szaktársainkat visszatartani az elhamarkodottságtól, megóvni a csalódástól, az anyagi veszteségtől; ezért irányítottuk és irányítjuk figyelmünket most is a szövetkezetek fölkarolására. tásokat. Elnökké közfelkiáltással dr. Mün- nich Aurélt, alelnökké ifj. Haggen- m a c h e r Henriket választották ; az igazgató- tanács tagjai lettek: A ich Ferencz, tószegi Freund Vilmos, G o m p e r z Károly, báró G u t m a n n Vilmos (Nagykanizsa), H a u s z t Károly, hatvani Hatvany-D eu t s c h Károly (Temesvár), Natter Ferencz, Stein Sándor (Pozsony), Tauber Mihály (Bátorkesz) és Weif fért J. M. (Pancsova). Az egyesület pénztári teendőivel W e i s z Miksát bízták meg. Rendelet a hegyközségekről. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett a törvény- hatóságokhoz, amelyben hivatkozik arra a tapasztalatára, hogy a törvényhatóságok jóváhagyják az oly hegyközségi alakulásokat is, amelyek úgy jöttek létre, hogy a megalakulás mellett csak az alakuló gyűlésen megjelent birtokosok birtokarány szerinti egyharmada szavazott a hegyközség megalakítására. A miniszter ezt az eljárást nem tartja törvényesnek, mert az idevonatkozó törvényczikk világosan elrendeli, hogy a hegyközségek megalakulásának kimondásához annyi szavazat szükséges, amennyi a kérdéses terület birtokarány szerinti összes szavazatainak legalább egy harmadát alkotja, s nem lehet, s nem szabad ezt az egyhar- madot csak az alakuló gyűlésen jelenlevő birtokosok szavazatainak arányában számítani. Bauer Károly rendkívül érdekes felolvasásának közlését mai számunkban kezdjük meg s további felolvasásait is közölni fogjuk egész terjedelmükben. Az érdemes felolvasó munkáit önálló kötetben, külön lenyomatban is kiadja, amelyre előre is felhívjuk olvasóink érdeklődését. Joggal tölthet el bennünket örömmel és nagy várakozással a «Magyar Szakácsok Köréinek ilyetén munkálkodása s mint követendő példát, méltán állíthatjuk más szakegyesületeink elé. A szakácsok köre megmutatta, hogy ott, ahol czélra irányuló, komoly munkásság van, föltámad az érdeklődés, a tagok buzgósága. Fájdalom, ez legtöbb egyesületünkben nincs meg, azért bennük pang az élet s az unatkozó, működési tért nem találó tagok személyeskedéseinek posványába fül a siker. Adja Isten, hogy ez mindenütt másképp legyen s komolyan lássanak az önképzés nemes munkájához, iparunk szellemi színvonalának emeléséhez. Kijelentések. A vendéglősök sörgyári mozgalmáról irt czikkelyünkre oly kiváló szaktársunktól kaptunk választ, mint Molnár Sándor. Az ő egyénisége fölment attól, hogy válaszát megjegyzésekkel kisérjük, bárha nem egy helyütt czikkünk némely állítását vagy félreértette, vagy annak túlzott jelentőséget tulajdonit. Ezeknek előrebocsátása után sorainak örömmel adunk helyet nemcsak az «audiatur et altera pars» elve miatt, hanem főleg azért, mert mi ismételten kijelentettük, hogy sörgyáralapitásnak elvben ellenségei nem vagyunk; de éppen ezért szükséges, hogy a mozgalom ne induljon téves utón s ezért minden lépés kellőképpen megvilágittassék. Ebben a tekintetben kitűnő szolgálatot tesz Molnár Sándor válasza: Igen tisztelt Szerkesztő ur! B. lapjának legutóbbi száma a magyar- országi vendéglősök által létesítendő sörgyárral foglalkozva, azzal, egy halmaz téves informáczió keretében nevem is említi, miért is kérem, már csak a való tényállás megvilágítása érdekében is, jelen soraimnak b. lapjában helyt adni. Nem czélom ezúttal a létesítendő sörgyár sokoldalú előnyével foglalkoznom, csupán azon téves hitet óhajtom eloszlatni, mintha vagy én, vagy a sörgyár létesítésén íárado- zók, Haggenmacher-rel állanánk összeköttetésben. Említett czikk idevonatkozó része olybá tüntet fel bennünket, mintha mi az ügyünk iránt érdeklődőket s a nagyközönséget félre akarnók vezetni s csupán csak Haggenmacher érdekeit szolgálnánk s az ő «strohmannjai» volnánk. Ezen igaztalan vád ellen a leghatározottabban tiltakozva, ki kell jelentenem, hogy nevezett czikk írója ezen állítását vagy a légből kapta, vagy rosszakaratú czélzatból koholta, annyit azonban kétségkívül elárul, hogy sem a magyarországi sörgyárosok viszonyairól, sem a létesítendő sörgyár tulajdonképpeni czéljárói és czéljának elérésére felhasználandó eszközökről, sem az alakítással fáradozó egyének nézeteiről, tervük kivitelének módozatairól mákszemnyi tájékozottsággal sem bir. Serfőzők közgyűlése. A «Magyar Serfőzők Egyesülete» február hó 18-án tartotta rendes évi közgyűlését M ü n n i c h Aurél elnöklete alatt. A közgyűlés azt az örvendetes tényt konstatálhatta, hogy söriparunk — daczára a politikai és közgazdasági válságnak — nem hanyatlott. A közgyűlési napirend első tárgya az igazgatótanács évi jelentése volt, amely konstatálja, hogy a lefolyt év daczára a politikai zavarokkal járó gazdasági pangásnak, nem volt sokkal rosszabb a tavalyinál. Habár úgy a sörfőzdék, mint a vevőiket képező vendéglősök hitel- és pénzviszonyai sok kívánni valót hagynak hátra, ami leginkább abból tűnik ki, hogy a szorosabb értelemben vett Magyarországon a sörfőzdék száma 75-re apadt, a termelés mégsem mutat visszaesést a tavalyival szemben. Mig ugyanis az 1904— 1905. évadban 1,516.273 hektoliter sört termeltek, az 1904—1905. évad sörtermelése 1,501.411 hektoliter, vagyis a tavalyinál 14.862 hektoliterrel kevesebbet tett ki. Ä vállalatok jövedelmezősége átlag elég csekély volt. Azonban lényeges javulás e téren nem remélhető, amig a sört terhelő aránytalanul magas söradópótlék le nem szállittatik. A jelentés azután beszámol azon tárgyalásokról, melyek a magyarországi vidéki sörfőzők egyesületével való fúzió iránt folytak és utal azon okokra, amelyek miatt e tárgyalások eredményre nem vezettek. Nagy vonásokban ecseteli a jelentés továbbá az igazgató-tanács egyéb működését. A közgyűlés ezután dr. Halász Frigyes indítványára köszönetét szavazott az elnökségnek, az igazgatóságnak és a titkárnak, s úgy nekik, mint a pénztári teendők ellátásával megbízott ifj. Haggenmacher Henriknek megadta a felmentvényt. A mérleg- és vagyonkimutatás tudomásulvétele után megejtették a válaszR magyar szakácsok köréből. A «Magyar Szakácsok Köre» minden tekintetben halad s oly lüktető, pezsgő élet uralkodik helyiségeiben, amilyennel szakegyesületeink egyike sem dicsekedhetik. Ez a nagy föllendülés annak köszönhető, hogy az egyesület a komoly munka, az önképzés útjára tért. Ez első sorban a kör uj elnökének, Palkó vies Edének köszönhető, aki kezdeményezője volt az uj iránynak s beható tanulmányozásra valló felolvasásával, melyet lapunk múlt számában közöltünk, egyszerre fölkeltette az érdeklődést nemcsak a tagok között, hanem szélesebb körben is. A heti felolvasó-esték egyre látogatottab- bak s a hallgatóság között nem egy illusztris férfiút láthatunk, sőt Glück Frigyes állandó és különös érdeklődéssel kiséri a kör működését. Nemcsak a felolvasásokat kiséri figyelemmel, hanem közreműködését is megígérte. Már meg is kezdette felolvasásának kidolgozását s eközben vette észre, hogy olv értékes s oly sok anyagot gyűjtött össze, hogy az méltán számíthat a nagy közönség érdeklődésére. Evégből elhatározta, hogy felolvasását nem a szakácsok körében tartja meg, hanem az «Urániá»-ban, ahol azt vetített képekkel illusztrálhatja. Tehát a magyar szakácsmüvészet ■ méltatása elfoglalja helyét az általános irodalomban s átmegy a köztudatba. Oly sikere ez a magyar szakácsok körének, amelyre méltán büszke lehet. A felolvasások sorát gazdagította Bauer Károly is, aki nagy készültséggel ismertette Mátyás király ragyogó korának szakácsmü- vészetét. Ugyanő másik felolvasásra is készül, amelyben az ételek eredetét fogja ismertetni történelmi följegyzések és adatok alapján. Budapesti föpinezérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet. & £ BUDAPEST. VII. kerület, Baross-tér 18. szám. udatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — mélynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik. — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t. Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg eiönyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden irányban szolgál a társulat vezetősége.
