Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-11-20 / 22. szám
XXII-ik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1906. november 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapest; kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet a Székes fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet", a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipártársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyleté“ nek a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és’az Országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“ a Győri vendég lősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek S3” HIVATALOS KÖZLÖNYE. -£j Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. || Laptu’ajdoncs és felelős szerkesztő : j Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. II Félévre .... 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ || Évnegyedre . . 3 ,, IHÁSZ GYÖRGY, l ■ Szerkesztőség es kiadóhivatal: VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide íntézendők. R „kis“ vendéglősök. Először is leírjuk ezt a czimet: „ Kis vendéglős /“ Hát mi ez ? Ki találta föl ezt a czimet ? Mert ez a czim csak egynéhány esztendős. Fölöslegesnek tartjuk fáradtságot venni magunknak, kutatni a nagy spanyolviaszk feltaláló után, mert igazán nem érdemes. Akárki kezdte, kétféleképp nevezhetjük el, vagy ostobának, vagy rosszakaratúnak. Lássuk: miért? A magyar vendéglősipar tagjait csak egy néven nevezhetjük: vendéglősök. Egyik vendéglős sem kisebb vagy nagyobb a másiknál. Aki magát meghunyászkodva kicsinynek tartja a másik iparostársa mellett, az pipogya, élhetetlen, aki magát nagyobbnak képzeli a másik fölött, az dölyfös és fel- fuvalkodott. Semmiféle ipari ágban, semmiféle munkálkodó szervezetben nem osztályozzák a kartársak magukat vagyoni arányuk és működési terük nagysága szerint többfelé. A tyuk-perekben dolgozó prókátorok épp úgy nem képeznek „kis“ ügyvédi- kamarát, mint ahogy a köztéren szereplő kiváló ügyvédek nem képeznek „nagy“ ügyvédi kamarát. A képesség egy, a diploma egy, a rang egy, a testület egy! A vendéglősipar nincs képesítéshez kötve. Majd csak lesz. Akkor a képesség alapján is csak egy rangban fognak állni a nagy restaurácziós és a kis falusi korcsmáros. De ma még nincs is vendéglős diploma. A gróf vendéglőt nyit, korcsmáros lesz. A lakája is vendéglőt nyit, korcsmáros lesz. Egyforma mesterségből élnek, egyforma kenyeret esznek. Kikérné magának a lakáj, hogy őt kevesebb embernek tekintsék, mint a grófot. Az egyes iparághoz tartozók egyenlő rangban állanak. Az is suszter, aki húsz legénynyel dolgozik, az is suszter, aki maga kalapálja a ferde czipő- sarkat. Nem „nagy“ suszter, se „kis“ suszter. A vendéglősök között tehát, vagyoni arány, üzleti terjedelem, forgalmi élénkség szerint különbséget tenni, egyszerűen ostobaság. Aki elkezdte ezt a szót legelőször hangoztatni „kis vendéglősaz korlátolt, higvelejü ember volt, azt spirituszba kellett volna tenni, ha jóhiszeműen cselekedetik Akik pedig fölkapták, lovagoltak rajta, rajt voltak, hogy ez az értelmetlen, czéltalan és ostoba megkülönböztetés kiélesedjen, megtestesüljön, fogalommá váljon, azok rosszaka- tuak, azok ellenségei a magyar vendéglős iparnak. Mert mit tettek vele ? Széttagolták a testületet! Sokan nem értik a vendéglősök, miért jött divatba ez a megkülönböztetés. Mi, akik isten segítségével immár huszonkét esztendeje védjük, óvjuk, ápoljuk, irányítjuk, vezetjük, gondozzuk jó és balviszonyok között a magyar vendéglős ipar sorsát, bátorítottuk, harczoltunk érdekeiért tollal és tettel, hivatva és jogosítva vagyunk őszintén szólni a magyar vendéglős karhoz és jogunk van elvárni, hogy szavainkat megszívleljék, — amikor most feltárjuk, óva intve a józan vendéglőskart, — ezen szertetagozódás okait. Mikor a vendéglősipar érdekeiért megindultak a nagy országos mozgalmak, igen természetesen a legvagyonosabb és legelsőrendübb vendéglősök álltak a mozgalom élére. így is kellett annak lenni, csak örülhetünk neki. De voltak egyesek, nagyhangú és, nagyöklü emberek, akik irigyelték, hogy nem ők játszhatják a vezér, szerepet és kellett kisded játék nekik Telefons 63—90. m a jí /"x f \ ALAPITTATOTT 1820. FANDA ÁGOSTON hrlAszmester BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. Steiner Pál. (Szövege a 3-ik oldalon.)
