Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-10-20 / 20. szám
1906. október 20. egyebet nem lehet olvasni benne, minthogy ki barátja és ki nem barátja a sörgyárnak. Van-e nagyobb humor a világon, mint az, hogy Flór Győző inti a világót, hogy ne hagyja magát becsapni egy Petánovits Józseftől, egy Molnár Sándortól, egy Boros Antaltól? Most már mindenki gyanús, aki él! Flór Győző vastag betűkkel inti a világot, hogy óvakodjék a milliomosoktól. (A sörgyárat bizonyosan a szegényházi lakókkal fogja megépíttetni.) Flór Győző perbe száll a római pápával, az atyauristennel .... Mikor könyörülnek már szegényen? KÜLÖNFÉLÉK. Uj tagok. Örömmeljregisztráljuk ismét 11 uj tagunk belépését ipartársulatunkba. A derék uj tagokat, akik mind szintén értékes tagjai lesznek az ipartársulatnak, Farkas István ur gyűjtötte, iparunk nemes védője és támogatója, akinek épp mai számunkban közöljük le egy az illeték igazságtalan kivetése ellen a vendéglősök védelmére irt javaslatát. Amidőn Farkas Istvánnak meleg köszönetét mondunk önzetlen buzgókodásáért, egyben forrón üdvözöljük az uj tagokat, akiknek belépése ismét jelentékeny erőgyarapodását jelenti az ipartársulatnak. A belépő uj tagok névszerinti Mózer Frigyes V. Akadémia-utcza 9., K o 1 b József IX. Csarnok-tér 5., Színek Lajos IX. Má- tyás-utcXza 3., Schuller Ferencz VI. And- rássy-ut 39., S z 1 a n k a Pál IX. Erkel-utcza 7. U lies ka József VIII. Dobozy-utcza 13., Tett au Nándor IX. Liliom-utcza 37. Sebald József V. Akadémia-utcza 3. Lázár István VII. Dob-utcza 34. Ehmann Aladár IX. Ferencz-körut 2—4. Weigand József V. Nádor-utcza 13. sz. Figyelmeztetés a vendéglősökhöz. Tudatjuk vendéglőseinkkel, hogy Toka j-H e g y a 1 j a egyik jóhirü termelője, Sztareczky Géza Tolcsván, kitűnő tokajhegyaljai borait nemcsak palaczkokban, hanem hordószámra is eladja, még pedig jutányos áron; tehát a vendéglősöknek különösen kedvező alkalom kínálkozik arra, hogy pinezéjüket ellássák nehezen kapható tokaji borokkal. A nöpinezérek. A kávésoknak az az óhaja, hogy nőpinezéreket alkalmazhassanak, ugylátszik teljesen befagyott. Sem a főváros vezető körei, sem a főkapitány nem rokonszenvez az eszmével és annak határozottan ellensége. De egyik legkér- lelhetlenebb ellensége a nőpinezéri intézménynek a szocziáldemokrata párt. A szo- czialisták, akik eddig is igyekeztek a pin- ezérség körében tért hódítani, nem a pin- ezérség érdekében ellenkezik, hanem egy egész más okból. Azt mondták, hogy nőkkel pl. nem lehetne egy sikeres sztrájkot csinálni. A nők nem tartanak össze s a nő „elvtársak“ nem volnának rávehetők, hogy egyöntetűen hagyják abba a munkát. Hiszen, ha vesszük, pikáns jelenség volna egy harezoló női sztrájktanya. Bizonyos kifésült uracsok, az „ingyenélő burzsoák“, — amint a szoczialisták a divatosan öltözködő lumpokat nevezik — bizonyára elsők volnának ezeken a sztrájktanyákon, dik- cziózni és buzdítani a kitartásra, sőt, ha sejtelmünk nem csal, készséggel ajánlkoznának az elmaradt napibér busás kárpótlására. Tekintettel erre a sokoldalú ellenszenvre, no meg hogy erkölcsi szempontok is közrejátszanak, immár egész bizonyos, hogy a nőpinezérség intézménye ezúttal kudarezot vallott. Bizony, bizony nincs valami nagy okunk sajnálkozni fölötte. Grófból kereskedő. Gróf Vay Sándor, az ismert nevű kiváló magyar mágnás újságíró, akinek tollát széles körökben ismerik VENDÉGLŐSÖK LAPJA és Európaszerte méltányolják, rendkívül szenzácziós lépésre határozta el magát, mely jeles például szolgálhat összes hazai főurainknak. Fiúméban kávébehozatali vállalatot alapított és annak élére állt. A mágnás-nagykereskedő kávéüzletéhez egy lapot is alapított „Kávé Újság11 czimen, melynek első számát mindenfelé szétküldte. A vezérczikkben érdekesen okolja meg, hogy ő, az előkelő müveit ember, miért szánta magát e lépésre. Mert, úgymond, minden kiló áru, amely Fiúmén át kerül a hazába, a magyar kereskedelem haszna marad. Ezért lett kereskedő és nem anyagi érdekből. Bizony okos dolog lesz most i már kávészükségleteinkkel hozzá fordulni, hogy ne hizlaljuk a bécsi és trieszti kereskedőket. Bár mindenki követné a nemes gróf példáját! Gróf Vay azért megmarad irodalmi munkássága mellett is. Tollát ismerik lapunkból is, mert nekünk is irt számos szép szakezikket. Uj pinczér-asztaltársaság. A fővárosi pin- ezérek egy derék csoportja asztaltársaságot alapított a dohányutezai Mischor József féle vendéglőben „Magyar Pinczérek Ösz- szetartás Asztaltársasága“ czim alatt Ferencz napján volt a „M. P. O. A.“ fölavató ünnepélye, mely alkalommal Mischor József vendéglős, valamint neje és kedves leányai Giziké Tini, Róza és Aranka bábénál és pálmákkal díszítették föl meglepő szépen a helyiséget. A fölavató ünnepélyen Brandl Ferencz elnök tartotta a megnyitó beszédet, majd Kazsimir Ferencz diszelnök szép szónoklat kíséretében leleplezte a társaság tábláját. Az ünnepélyen beszédet tartott Mischor József, Spitzer József, Ci- poth Ferencz a Kass étterem főpinezére, Veszelovits Lajos stb. Igen érdekes volt, hogy a pinezéreket egy szép beszéd kíséretében Mischer Aranka kisasszony is fel- köszöntötte, amelyet lelkes tapsokkal és óvácziókkal honoráltak. Az ünnepélyek után czigányzene volt és kedélyes vigalom következett. Az asztaltársaság jelvényeket is készíttetett. A befolyó jövedelem karácsonykor a pinczéregyletnek lesz.. átadva. A társaságnak 54 tagja van. Örömmel regisztráljuk ezt a hirt, mert valóban üdvös és helyes, hogy pinezéreink igy ápolják az összetartást. Kívánatos volna, ha minél több asztaltársaság alakulna, ahol kedélyesen és szerényen elmulatozva, az összetartás mellett egyúttal a hazaszeretetei és a jótékonyságot ápolnák a maguk körében. Hymen. Kremmer Károly postatiszt eljegyezte Gresser Mariska kisasszonyt, Gres- ser György földbirtokos és neje született Ferenczy Mariska úrnő bájos leányát. Esküvőjük e hó 23-án lesz Martonvásáron. A menyasszony unokahuga Szép Lajosnak a budapesti pinczéregylet titkárának. — Örömmel vesszük a hírét, hogy Porkoláb László a devecseri „Nemzeti“ szálló népszerű kedvelt tulajdonosa eljegyezte Tóth Jolán kisasszonyt, Tóth Gyuláné, a jános- házai „Korona“ tulajdonosnőjének bájos leányát. — Ugyancsak Krausz Lajos beszterczebányai . vendéglős e hó 17-én esküdött örök hűséget Platzner Vilma kisasszonynak Liptó-Szentmiklóson. A Bandi vendéglőről. Budapesten aSándor- utcza 28. szám alatt levő vendéglő tulajdonosa ezidő szerint Tóth Józsefné, egy kedves, derék és kitűnő gazdasszony, aki pompás konyháját személyesen vezeti és saját termésű borait méri ki, azért most nagyon keresett e népszerű vendéglő. Uj fővárosi vendéglő. A hires „régi zenélő óra“ helyén, a Városház-útczában pompás uj vendéglőt nyitóit Kass Gusztáv szaktársunk, volt komáromi szállodás. Nagyon örülünk, hogy immár a derék tradi7 czionális Kass család immár két jeles tagját üdvözölhetjük a fővárosi vendéglős testületben, őszintén és melegen kívánunk sok szerencsét az uj vállalkozáshoz. Renovált vendéglők. Schnell József, a népszinházutezai vendéglő hires tulajdonosa most vendéglőjét csinosan megrenováltatta és átadta a forgalomnak. — Kiss Henrik Teréz-körut 43. sz. vendéglőjét szintén renováltatta, szeparékkal látta el és a legnagyobb csínnal rendezte be. Kidőlt oszlop. A magyar vendéglősségnek ismét egy régi oszlopos tagja hunyt el. Részvéttel értesülünk, hegy Goda István, érdemes \ endéglőstársunk Csongrádon e hó 11-én jobblétre szenderült. Goda István 54 éves volt és 28 éven át élt mintaszerű boldog családi életet sirató özvegyével, született Kovács Izabella asszonynyal. Húsz éven át bérelte a csongrádi „Magyar király“ szállodát mindenki közmegelégedésére, azonkívül bérlője és berendezője volt a szentesi „Pető/ili szállodának is. A csongrádi önkéntes tűzoltó egyesület, melynek az elhunyt 10 éven át főparancsnoka volt, külön gyászjelentést adott ki, özvegyén kívül rendkívül kiterjedt család siratja, közöttük Goda Antal oroszkai vendéglős, Flalász János szentesi es Albert Viktor csongrádi szállodások, érdemes szaktársaink. Püspök és föpinezér. Két rendkívül érdekes lakoma folyt le Szüts és Balika deáktéri éttermében. Az egyik egy érdemes püspök, a másik egy érdemes munkás fő- pinezér tiszteletére szólt. Scholtz Gusztávnak, az ág. hitv, evangélikus bányakerület püspökének beiktatása után fényes lakoma volt Szüts és Balika deáktéri éttermében az uj püspök tiszteletére. A lakoma kétszáz teritékü volt s a rendkívül gazdag ételsoron a legkitűnőbb fogások szerepeltek. Jelen volt közéletünk jelesei közül Gundel János elnökünk is, az ev. egyház gondnoka, aki a derék vendéglősöknek és Balikáné úrnőnek a legmelegebb elismerését nyilvánította. A fényesen sikerült, pompás lakomán, amely remeke volt a konyhaművészetnek, számos felköszöntőt mondtak az ünnepekre. — A lakomának ez volt az étekrendje: Csirke erőleves; dunai pisztráng hidegen, mártással; marha javaszeletek áttört burgonyával és zöld borsóval. Szárnyas, saláta és finom befőttel; Vanília krém; sajt; gyümölcs; feketekávé. Ugyancsak Pántol Márton főpinezér, aki a gasztronómia híveinek ezreit szolgálta ki a deáktéri Szüts és Balika-féle nagy vendéglőben, e hó 11-én búcsúzott el gazdáitól és vendégeitől a felső étkező- teremben tartott banketten, amelyet különös elismerés jeléül a Szüts és Balika-czég főnöknője, Balika Györgyné adott az ő tiszteletére. A bucsulakomán, amelyen lapunk szerkesztője is jelen volt, a vendéglő illusztris vendégeinek egész sorozata jelent meg. A pezsgőnél, melyet a pozsonyi Lenard és Laban ezég „Patria Sec“ czimen szolgált föl, Szabó Antal belügyminiszteri osztálytanácsos mondta az első felköszön- töt a távozóra. Könnyekig megható szép beszéde megihletett minden szivet, amikor a szónok, mint a Budapesti Képes Szakács- könyv hírneves szerzője, a Gondviselés jóakaratába és a disztingvált vendégek figyelmébe ajánlotta a búcsúzó főpinezért, aki helyzetét javítandó — Kass Béla nagyvendéglőjébe teszi át működése terét. Emberemlékezet óta nem volt eset még a mai napig arra, hogy a vendéglőtulajdonosok jó szivei, jó lélekkel maguk búcsúztassák legkiválóbb emberüket. Érezte ezt a távozó Pántol főpinezér is, aki meghatóban köszönte meg főnökeinek demokratikus érzületét s irányában mindenkor tanúsított jóindulatukat.