Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-09-20 / 18. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. szeptember 20. HERRMANN J. L cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskii-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst chinai ezüst s alpaocából szálloda, káveház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. díjmentesen. Alapítási év 1819, dégek. Megjegyezzük, hogy úgy a kiszolgálás, mint az ételek és italok kitűnőek voltak, amiért elismerés illeti Böczögő Józsefet, a vendéglő tulajdonosát. Délután 3 órakor volt a kereskedelmi és iparkamara nagy tanácstermében a «Szállodások, Vendéglősök, Kávésok, Pinczérek és Kávéssegédek Országos Nyugdijegyesülete» IX. évi rendes közgyűlése, melyen a tagok nagy számbán voltak jelen. A közgyüélst Bokros Károly elnök nyitotta meg, lelkes szavakkal üdvözölve a megjelenteket. A beszédet hosszas éljenzéssel fogadták. Az elnöki megnyitó után a határozatképességet állapították meg, majd a szavazólapokat terjesztették be. Dr. Solti Ödön egyesületi jogtanácsos terjesztette elő ezután évi jelentését az igaz- ^ gatóság egy évi működéséről. Felszólaltak Gundel János (Budapest), majd Nagy Lajos (Arad), Francois Lajos (Budapest), Bokros Károly (Miskolcz). A közgyűlés ezek után akként határozott, hogy az igazgatóság határozatát az egyesület pénzkezelése, illetve gyümölcsöző elhelyezése tekintetében akkép módosítja, hogy a nvugdijalapot nem szövetkezetekben helyezi el, hanem jelzálog kötvényeket és aranyjáradékokat vásárolnak, amelyek igy biztosabbak s másrészt jobban is gyümölcsöznek. Az igazgatóság évi jelentésének előterjesztése után Francois Lajos felügyelőbizottsági elnök terjesztette elő a felügyelőbizottság jelentését. A közgyűlés a zárszámadást jóváhagyólag elfogadta s az igazgatóságnak megadta a felmentvényt. Ezután az 1905. évi zárszámadást és az 1907. évre szóló költség előirányzatot terjesztette elő dr. Solti Ödön jogtanácsos. A közgyűlés az előterjesztéseket tudomásul vette. Következett egy igazgatósági, egy felügyelő-bizottsági és 3 póttag választása. — Megválasztattak igazgatósági tagul: Baár Ferencz főpinczér (Budapest), feügyelő- bizottsági tagul: Hack István és póttagokul : D o f fi n g Frigyes, K r i s z t Ferencz és Kraudi Elemér. Ezután Solti Ödön dr. jogtanácsos az 1905. évi közgyűlés határozata alapján az alaptőke kamatainak felhasználása tárgyában tett jelentést, amelyről már az igazgatóság évi működéséről szóló jelentésében bővebben megemlékezett. Áttértek ezután a nyugdíjigény vételéről és a nyugdijfelemeléseknél előforduló részletfizetések engedélyezésére. Minthogy e kérdés az alapszabályok módosítását vonná maga után, a jelen közgyűlés pedig az alapszabályok módosítására nem határozatképes, e kérdés tárgyalását a Budapesten 30 napon belül összehívandó rendkívüli közgyűlésre halasztották. Ezután következett a benyújtott felebbe- zések tárgyalása. — Kalmár Fábián ugyanis felebbezést nyújtott be az igazgatóság ama határozata ellen, mely őt a nyugdijintézeti tagok sorából törölte. Ez ügyben a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy Kalmárt a tagok sorába újra fölveszi, s tagsági jogát első fölvételétől számítja. Ezután a benyújtott indítványok tárgyalása következett. A kassai választmány azt az inditványf terjesztette a közgyűlés elé, hogy az igazgatóság bocsásson ki körleveleket, amelyekben felszólítják a nyugdíjintézet kötelékében még nem álló vendéglősöket, hogy az intézet tagjai közé magukat vétessék fel, A kérdés tárgyalásánál élénk vita merült fel. Seres Márton (Kassa) az indítványt azzal a pótlással bővitette ki, hogy a vendéglősök ne fogadjanak addig alkalmazottakat, mig ezek a nyugdíjintézet kötelékébe be nem lépnek. Felkéri a közgyűlést, határozza el, hogy a budapesti vezető férfiak köréből depu'áczió tisztelegjen a miniszternél, amely deputáczió arra kérje a minisztert, hogy rendelje él a nyugdíjintézetbe való kötelező belépést, Ausländer Gyula szólalt fel ezután. Nem tartja helyesnek sem a körlevélrendszert, sem a deputáczió menesztését, A nyugdíjintézetbe való felvételt továbbra is csak a taggyüjtők utján kel! eszközölni s csakis ez az egy ut vezethet a kérdés helyes megoldásához. Kővári Jenő a kérdést úgy véli megoldhatónak, hogy a munkaadók barátságos utón kérjék fel az alkalmazottakat a nyugdij- intézetbe való belépésre. Glück Frigyes tartalmas, érvekben gazdag beszédében a mai szocziális viszonyokat tárgyalta. Sajnálattal konstatálta, hogy a Magyarországon levő 40,000 vendéglős közül alig ezer tagja van a nyugdij-intézetnek, Annak a reményének ad kifejezést, hogyha ezen iparág egykoron képesítéshez lesz kötve, igen nagy számban fognak belépni a nyugdíj egyesületbe. Beszéde végén arra kéri az igazgatóságot, találjanak módot és eszközöket arra, hogy a fiatal pinczérek minél nagyobb számban lépjenek az egyesület kötelékébe. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítására vonatkozólag a közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a jövő évi közgyűlést oda hívják össze, ahol a szövetség közgyűlését tartani fogja. Az alapszabályok módosítására vonatkozólag elhatározták, hogy legközelebb e tárgyban Budapesten rendkívüli közgyűlést fognak tartani. Ezután Gundel János, a szövetség elnöke köszönetét mond az elnökségnek és az igazgatóságnak, általában a közgyűlés minden egyes tagjának. Következett Bokros Károly elnök záróbeszéde, amelyben ő is köszönetét momd a megjelenteknek s Isten áldását kérve az egyesület további működésére, a közgyűlést délután 5 órakor bezárta. * ( A közgyűlés után a jelenlevők Mayer József «Kis pipa» vendéglőjébe mentek, ahoi társas uzsonna következett. Este 8 órakor a Horváth-szálló kerthelyiségében ismerkedési estély volt. Az estélyen a kongresszusra érkezők igen nagy számban jelentek meg. Fesztelen jókedv és vidám hangulat jellemezte az estélyt, mely a késő éjjeli órákban ért véget. ' i R második nap. A vendéglősök nagygyűlésének második napja volt a tulajdonképeni nagygyűlés ideje. A gyűlés méltóságteljes, komoly lefolyású volt és azon több a vendéglősipar jövő fejlődésére és történetére fontos intézkedés történt, A kongresszusi ünnepélyek egyik legfényesebbjének ígérkezett a népkerti estély, a mely káprázatos tűzijátékkal — lett volna egybekötve. Reggelre azonban borús, felhős lett az égboltozat és sűrű, ólmos eső hullott. Ez a kedvezőtlen idő a népkerti ünnepélyt alaposan elrontotta, úgy, hogy a Korona-szálló dísztermében kellett megtartani, Az ünnepély azonban igy is fényes és rendkívül sikerült volt. Koszorú Kossuth szobrára. A közgyűlést megelőzőleg, reggel 9 órakor a vendéglős-kongresszus tagjai a «Pan- nonia»-kávéházból testületileg az Erzsébetién Kossuth-szobor elé vonultak. Itt Bokros Károly a rendező-bizottság elnöke következő szép szavak kíséretében helyezett koszorút Kossuth szobrára: „Kossuth Lajos nagy szelleme! Az ország vendéglősei itt tartják ez évben vándorgyűlésüket. Önönmagukat tisztelik meg, amikor ércz-szobrod elé zarándokolnak és halhatatlan emléked előtt leborulnak. A hálás utókor áldja dicső emlékedet és e babérkoszorút helyezi érczszobrod talapzatára.“ R közgyűlés. A szobor megkoszorúzása után a kongresszus tagjaj a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermébe vonultak, ahol reggel pontban 9 órakor megkezdődött a közgyűlés. Gundel János, a szövetség, elnöke nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölve mindenekelőtt Rád vány István kri. tanácsost, a Kereskedelmi és iparkamara elnökét és Géllé r i Mór kir. tanácsost, az Országos Iparegyesület alelnökét. Rád vány István kir. tan. iparkamarai elnök állott fel szólásra s köszönetét mondott a hozzá intézett meleg szavakért és Isten áldását kérte a gyűlés munkájára. Szentpáli István polgármester, a város nevében üdvözölte a kongresszust. Ge 11 é r i Mór kir, tan. az országos iparegyesület elnöke beszélt ezután. A vendéglősipar nagy fontosságát emelte ki, majd az országos Ipartestület pártfogását ígérte. Gundel János mondott köszönetét még a megjelentek támogatásáért, mire rátértek a közgyűlés napirendjének tárgyalására. Kiss Lajos (Budapest) a szövetség titkára terjesztette elő a nagy alapossággal és körültekintéssel megszerkesztett évi jelentést. Á jelentésben említés történik azon érdemekről, amelyeket Glück Frigyes a szövetség alelnöke, az országban létesített 15 szakiskola fejlesztése körül kifejtett. A közgyűlés e pontnál élénk és hosszas éljenzésben tört ki. Az egész terjedelmes és gondosan összeállított jelentést tudomásul vette a közgyűlés. Következett a szakosztályok jelentése. „Asbestoid“ A legszebb és legtartósabb- — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. SZTORI, FRANK, VÖLKER RSBESTOIb dombormű és épület-diszitmény^k gyára Budapest, Hungária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- ből, domborművű kivitelben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek) részére.
