Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-09-05 / 17. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. szeptember 5. HERRMANN J. L cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst chinai ezüst s alpaccából szálloda, káveház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költség?, díjmentesen. Alapítási év 1819, juk az 1884. évi VII. t.-cz. (ipartörvény) rendelkezéseit a tanonczok iskoláztatására vonatkozólag, úgyszintén az 1893. évi 33,574. számú miniszteri rendeletet is. A jelzett törvény és miniszteri rendelet értelmében a szakirányú iskolába, mely a kötelezett inasiskola gyanánt áll fenn, minden vendéglőstanoncznak járnia kell. A t. főnök urak (gazdák) figyelmébe ajánljuk továbbá azt is, hogy a székesfőváros tanácsának rendelete értelmében a kerületi elöljáróságok olyan vendéglőstanoncznak, a ki szakiskolai bizonyítványt felmutatni nem tud, nem adnak munkakönyvét. A saját jól felfogott érdekükben óvakodjanak tehát a t. főnök urak olyan tanonczokat alkalmazni, akik nem tudják igazolni, hogy szakiskolába jártak vagy járnak, mivel — ismételjük — az ilyen fiuk munkakönyvét nem kapnak. Budapest, 1905. augusztus 15-én. A Budapesti Vendéglősök Szakirányú Ta- noncziskolájának Igazgatósága: Walter Károly, Glück Frigyes, igazgató. felügyelő-bizottsági elnök. Egészségügyi rendőrséget! A vegetáriánusok és egyéb növényevők ugyancsak furcsa meglepetésben részesülnek, ha az alábbi czikket elolvassák. Mert nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ő kedvencz ételeikben, a zöldség és főzelékfélékben, oly alattomos méreg lappang, mely ezrével szedi áldozatait. Az utóbbi időben igen sürüek a vakbél- gyuladási esetek, amelyek hamarosan sírba is viszik a beteget. Néhány ezer és ezer áldozata volt az utóbbi időben is a vakbélgyuladásnak. Az orvosok sokáig kutatták ezen sokszor észlelt veszedelmes kór okát és végre több orvos rájött, hogy a vakbélgyuladás a főzelékevésből származik. Sok zöldségtermelő ugyanis műtrágyát használ a zöldségnek nevelésére. A műtrágyával termelt zöldségbe bizonyos méreganyag jut, mely a vakbélgyuladást előidézi. Ennélfogva tehát az orvosok eltiltják pá- czienseiket a főzelékevéstől. Az orvosoknak ez az állítása nem lehet minden alap nélküli. És ezért égető szükség volna hatósági intézkedés utján tiltani el a termelőket a műtrágya használatától. Ebből az esetből kifolyólag igen alkalomszerűnek tartjuk ismét fölvetni egy közegészségügyi rendőrség fölállításának az eszméjét. Tudjuk jól, hogy a őecsületes magyar vendéglősipar rovására nem egy olyan lelkiismeretlen spekuláns akadt már, aki valósággal megmérgezte a vendégeit. Nemrégiben sült ki, hogy a fővárosban a VI. kerületben egy ily vállalkozó kalandor kimérte a kutyák és a macskák húsát nyúl gyanánt a szegény népeknek. A tej, bor, vaj és egyéb élelmiszerek hamisítása napirenden van s ha rajt csípik őket, megbüntetik a hamisítókat pár koronával, amit könnyen kifizetnek az összeharácsolt ezrekből, melyet a közönség megmér- | gezése árán szereznek. Azért oly fontos iparág a mienk, mert az egész társadalom egészségügyét érinti. A nagyközönség vendéglőkre van utalva. A vendéglő ipar üzését tehát képesített, szakavatott becsületes egyénekre lehet csak bízni. A közegészségügyi rendőrség létesítése nagyon megkönnyítené a becsületes vendéglősök helyzetét, mert a közönség bizalommal mehetne a vendéglőkbe, mig a kufárok és lelkiismeretlenek, akik méreggel is készek a közönséget megetetni, elpusztulnának. Ha tény az, hogy a műtrágyával termelt zöldség okozza a vakbél gyuladást, úgy az illetékes köröknek sürgősen el kell tiltani a műtrágya használatát. Addig pedig a vegetáriánusok fanyalodjanak rá a husevésre, mert mégis csak jobb egy egészséges rostélyos, mint egy műtrágyán hizlalt babfőzelék. Ez a feltevés bizonyára még behatóbb vizsgálat tárgya is lesz, hogy mi “eredményre jutnak, az a jövő titka. Az egészségügyi rendőrség szervezése azonban égetően szükséges a szerfölött elszaporodott Engel-féle visszaélések meggátlá- sára és szigorú megtorlására. R Szakácsok iparunkban. A mi magyar szakácsmüvészetünk magas nívóját dicsérni egészen fölösleges. Az Árpádok korába nyúló történeti okmányok zengik a nemesi rangokra emelt kiváló magyar szakácsmesterek dicsőségét. Századokról-századokra vezetett hírben és névben a magyar szakácsművészet. És ma? A télen volt Bécsben egy nevezetes nemzetközi szakácskiállitás. Ott sem nyerték el afféle Muszkyuszky, Bobnicsek és holmi Klapek urak az első dijat, hanem egy magyar nemes ember: K e d- vessy Nándor szakács, a bécsi Jokey-Club konyha-igazgatója. És ennek nagyon örülhetünk, mert hisz a szakácsok rendkívül fontos missziót teljesítenek a vendéglősipar szolgálatában. Látjuk azt is, minő kiváló tudásos férfiak sorakoznak a magyar szakácsok táborában. A «Magyar Szakácsok Köre» valóságos kis akadémia, mikor ott egybegyülnek vitára. Nem régiben Bauer Károly és Wra- betz Gusztáv írtak egy valóságos történelmi művet, s mindenfelé a szakácsok oly kiváló képzettségével, sokoldalúságával, és intelligencziájával találkozunk, hogy rájuk valóban büszkék lehetünk. A konyhaművészet van olyan fontos jelentőséggel egy országra, mint akármely más tudományos ág. A jogbölcselem a nemzet szellemi életével, a szakácsművészet a nemzet testi életével foglalkozik. Mivel pedig a társadalom főleg a vendéglőkre van utalva, szükséges volna, hogy minden vendéglős szakszerüleg foglalkozzék legalább a szakácsművészet alapelemeivel. Pinczér-szakiskoláink tananyagában is egy nagy hézag az, hogy az ételnemek ismertetésének oktatása nincs benne felvéve. A kis pinezéniu, a jövendő vendéglőse ismerje meg tudományos oldaláról is azt a konyhát, mely iparának egyik fő kellékét képezi. Sokszor szóltunk már arról is, hogy a pin- czér-iskolákban a pinczemesteri fakultást is föl kellene állítani. Hisz a «pinezér» névben már eredetileg benn foglaltatik, hogy fő hivatása a pinezészet. A pinczér-szakiskolákban nem egy tudásos, képzett szakács szívesen elvállalná az oktatást. A közkatonának a fegyvertiszt megmutatja a puskát, szétszedi elemeire, hogy az ismerje minden csavarét annak az eszköznek, melylyel hivatását, teljesiti. Nem is lehet elképzelni egy teljesen szakszerű minta-vendéglőst a konyha ismerete nélkül. Ismernie kell minden csinját-binját a főzés nagy művészetének és akkor tud is hozzá szólni. Ajánljuk a vezető körök figyelmébe, hogy a pinczér-szakiskolákban az ételnemek isméi tetésének alapos oktatását is vegyék föl, még pedig ennek a legelső tananyagnak kell lennie. Az oktatásra nagyon szívesen vállalkozik a képzett kitűnő magyar szakácsok akármelyiké. Egy nagy hézagot pótolnak ezzel és a jövendő vendéglős-generáczió ezzel is haladni fog a teljes szakképzettség felé. Minden téren a szakképzettség folytonos fejlesztésére törnek és nálunk is éppen olyan fontos tudni a pinezérnek nemcsak azt, hogy miként kell fülszolgálni valamit, hanem hogy mint készült el az, ami élethivatása tárgyát képezi. R pinezérnők. A modern huszadik század egyik szomorú jelensége az, hogy a férfiak hivatását minél nagyobb mértékben kezdik betölteni a nők. A nőemanczipáczió mindenesetre szép gondolat, azonban abncrmá.is. Mert a természet maga kiutalta a nő hivatása körét. Neveljen gyermeket, teremtsen otthont, ápolja a családi szentélyt. A kenyérkeresés a férfi hivatása. Szervezeti berendezésénél fogva is ő a munkára hivatott. Ö az izmos, az erős, fészke védelmére harezraképes. Azért is nem beszélhetünk nő-emanczipá„Asbestoid legszebb és legtartósabb44 SÁTORI, FRANK, VOLKER flSBESTOIb dombormű és épület-diszitménysk gyára Budapest, ¥S.3 Hungária-körut 72. sz. Menyezet és faldiszitések, valamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- Prospektus. minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. bői, domborművű kiviielben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek) részére.
