Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-06-20 / 14. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. julius 20. a mostani módnélküli emelés az előirányzat emelkedésével nem indokolható, amennyiben mi már a 37 százalékos pótkivetés tárgyában fölterjesztett kérelmünkben is megjelöltük az előirányzat rohamos emelkedésének okait is. Ugyanis az 1888. évi XXXV. t.-cz. 12. §-a a kimérési vállalatok (vendéglők, korcsmák) osztályba sorozásánál az italmérési illetéket együttvéve, községenként úgy rendelte megállapítani, hogy az Budapest székesfőváros területén minden 500 lélek után legalább 200 koronát tegyen ki. Ezen megállapítást a legutóbbi népszámlálás alapján kellett foganatosítani. Akkori időben az T881. évi népszámlálás volt irányadó, mely szerint Budapestnek 370,767 lakosa volt. Csakhogy a t. péuz- ügyigazgatóság túlbuzgósága az előirányzott összegnél mindig többet tudott be hajtani s ez a látszólag kedvező eredmény arra indította a magas kormányt, hogy az illeték alapszámitását fokozza. S tényleg az 1899. évi XXV. t.-cz. 18. §-a az italmérési illetéket már 100 koronával magasabban, vagyis minden 500 lélek után 300 koronában rendeli megállapítani. Holott az előirányzat természetes emelkedését úgyis előidézi a lakosok számának folytonos emelkedése. Hiszen az 1901. évi népszámlálás már 734,165 lelket talált Budapesten s igy maga ezen népesség-szaporodás kétszeresre emelte az italmérési illetéket, nem kellett azt még az alapszámitás emelésével is fokozni. Kegyelmes urunk! Ezt a rettenetes adóterhet nem bírjuk el és ebben rejlik a nyitja annak a jelenségnek is, hogy habár rendkívül sok uj engedély adatik ki, az italmérési üzletek száma aránylag alig mutat szaporodást, mert nagyon sok üzlet tönkremegy az adóther súlya alatt. Mindezek alapján megismételjük Nagyméltóságod előtt ama alázatos kérésünket is — melynek teljesítésére különben már Nagyméltóságod elődjétől 1904. évben szóbeli Ígéretet kaptunk, de annak teljesedése a változó viszonyokon múlott — kegyeskedjék az 1899. évi XXV. t.-cz. 18. §-ának módosítása iránt az országgyűlésnek oly irányban javaslatot tenni, hogy az italmérési illeték alapszám i- tása Budapesten minden 500 1 é- lek után megint 200 koronában állapíttassák meg, mert a jelenlegi rendszer mellett az előirányzat annyira fog növekedni, hogy annak behajtása a valóságban képtelenség lesz. Nem hallgathatjuk el, mint egyik legnagyobb sérelmünket, a pénzügyi közegeknek az italmérési illeték kivetésének előkészité- sénél elkövetett azon eljárását sem, hogy az italforgalmi adatokat önkényesen, úgyszólván az üzlettulajdonos meghallgatása nélkül írják össze. Ezen állításunk igazolására száz meg &.záz példát tudnánk felhozni, de a hosszadalmasság elkerülése végett csak egy nem régen történt esetet említünk fel. Egyik helybeli szállodatulajdonosnak a szálloda-épületben kávéháza is van. Az italmérési forgalmi adatok gyűjtését teljesítő pénzügyi közeg ezen kávéházra nézve 1100 hektoliter sörfogyasztást vett fel az össze- irási ívbe, h o 1 ott a kávéházban sört egyáltalán nem fogyasztanak, mert a tulajdonosnak a kávéház tőszomszédságában jóhirü sörháza is van. Már pedig köztudomású az, hogy ahol csapról eresztett friss sört lehet kapni, ott nem fog senki pa- laczksört fogyasztani. Ilyen tág lelkiismeretre valló eljárás következménye azután az illetéknek kétszeresre, háromszorosra való felemelése. Erre nézve tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy a kivetés előkészítését határozottabban, szabatosabban, ha lehet, az eljáró közeg személyes felelősségének bevonásával megállapítani kegyeskedjék, hogy a mennyire lehetséges, ki legyen zárva az önkénykedés vagy felületesség. A kivetés helyes és igazságos eszközlése czéljából czélszerü lenne az 1888. évi XXXV. t.-cz. végrehajtására vonatkozó 1889. évi 33480. sz. rendelet 14. szakaszában foglalt intézkedéseket újból életbeléptetni, mely szerint a kivetéshez az érdekelt ipartestületek szakértőt küldenének ki. Végül mint megtorlást érdemlő visszaélést említjük fel a pénzügyi közegeknek szokásba vett azon eljárását, melylyel bennünket szándékosan nagyban károsítanak, hogy valamely engedély kézbesítését addig húzzák-halasztják, mig az engedélyes nem bir tovább várni, mert házbért kell fizetnie és megnyitja az üzletét. Akkor rögtön rajta üt a pénzügyőrség s habár náluk van az engedély-okmány kézbesítés végett, a vendéglőst mégis megbirságol- tatják. Abban a szerény felfogásban, hogy e z nem alkotmányosan kormányzott államba illő eljárás, tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy hasonló túlkapások szigorú ellenőrzésére és megtorlására a t. pénzügyigazgatóságot utasítani kegyeskedjék. Budapest, 1906. junius havában. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata. Gundel János elnök. KÜLÖNFÉLÉK. A Berndorfi fémáru-gyár. Krupp Arthur világhírű alpakka- és alpakka-ezüst étszerek és asztalkészletekbol, valamint tiszta nikkel főző-edényekből gazdag raktárt tart Budapesten, IV., Váczi-utcza 4. sz. alatt. Ilyen czikkekben való szükségletnek beszerzése alkalmával ajánlatos az említett raktárt ajánlattételre felhívni. A föhcrczeg elismerése. A Csorba-tói Grand-Hotel Palaise főpinczére Feller Vilmos ugyancsak magas helyről kapott elismerést. A derék főpinczérnek maga Károly István főherczeg adózott dicsérettel legutóbbi ott tartózkodása alkalmával. Feller azelőtt a győri szálloda főpinczére volt. Mint kiváló tudásu intelligens főpinczér került Csorbatóra, a hol most közkedvelt népszerű embere az úri közönségnek. A neves szállodának kiváló főszakácsa is van Mayer Lénárd személyében. A szálloda igazgatója Gundel Károly, Gundel János elnökünk jeles képzettségű fia, a kinek tulajdonítható, hogy oly népszerűségre vergődött s a külföld által is oly keresett lett e szálloda. A szorgalom jutalma. Érdekes hir gyanánt írjuk meg, hogy Keleti Henrik, a Folies Caprice vendéglőse és társtulajdonosa most megvette háromszáznegyvenezer koronáért a Révay-utcza 18. számú háromemeletes házat. Keleti mint szegény pinczérfiu kezdte pályáját és vasakarata, lankadatlan szorgalma a főváros legelső polgárai sorába emelte. Azonkívül úgy ő, mint neje renkivül jótékony lel- küek is, hisz erről az egész fővárosban ismeretesek. Vendéglő-átvétel. Kiss Antal vendéglős a kinek azelőtt a rakparton volt igen jó forgalmú vendéglője, most megvette a Mária- utcza 5. szám alatti vendéglőt, a hol már is nagy népszerűségnek örvend az ő kitűnő konyhája és jó borai révén. A csillaghegyi forrásvíz uj raktárhelyiséget kapott. A tulajdonosok Freiwillig és Angyal a hatalmas raktárt áthelyezték a Lajos-utczából a Lukács-utcza 2. szám alá. E kitűnő üdítő vizet, mely széles körökben oly nagy fogyasztásnak örvend, fokozottabb mértékben kezdi megkedvelni a közönség. Egy kiváló czégröl. Mindazon olvasóinknak, a kiknek pinczeberendezési czikkek, bortömlők, mindenféle borszivattyúk kellenek, melegen ajánljuk szives figyelmébe e téren a legelsőbbrangu székesfővárosi czéget a Kuschnitzky és Grünhut czéget, Budapest, VI., Teréz-körut 21. szám. Mint cs. és kir udvari szállítók európai hírnévnek örvendenek, raktáruk dús és czikkeik a legjobbak. A czég készséggel küld bárhova ingyen árjegyzéket is. HORVATH és CSILLAG ®UKi“yIcfifTz! Mű-tekeasztal és dákó ipartelep. Kávéházi berendezések s egyéb diszmü-asztalos munkák Magy. kiv. törv. bejegyzett czég. vállalata. — Nagy választékú raktár tekeasztalokban. Árjegyzéket és bővebb Minden eddiginél olcsóbb árak, a legjutányosabb kiszolgálás és jótállás. értesítések bérmentesen.
