Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-06-20 / 14. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. juliu , 20. Herz Armin Fiai szalámigyár Budapesten, IX., Soroksári-ut 16. Ä iT Ugyanott I-a pesti dissnózsir és szalonna szerezhető be. hölgy van együtt, egyenkint azonban majdnem mind közömbös. íme, az Országos Iparpártoló Szövetség, mely a minap alakult meg, arra való volna, hogy a sokoldalú felbuzdulást, az .egész ország érdeklődését, kedvét, egyszóval készségét lekösse. Ha az a száz, egyenkint is különben vagyonos iparos és kereskedő legott a megalakulásnál letesz egy közös pénztárba egyenkint 1000 forintot, megalakithatják rögtön a M a- gyar Ház közkereseti részvénytársaságot. Egészítse ki magát választás és önkéntes belépés utján ez a testület ezer, tízezer, húszezer tagra, minden tag legyen a betétje erejéig részvényes, válasszanak szakmák szerint egy vezérlő-igazgatóságot és kezdjenek el itthon, hazai munkásokkal, ha kell külföldről behozott nyers anyaggal és vezető munkaerőkkel gyártani, ne holnap, de még ma. Szent meggyőződésem, hogy e réven, egy országos alakulás napján nem • egy, de tiz millió forintot jegyeznek. Szóljon és álljon hozzá mindenki, a kinek becses, fölvilágosító mondanivalója van. Az alábbiakban elmondom a részleteket.» Igen is, ilyen áruházakra van szükségünk nemcsak Budapesten, hanem a vidéki központokon is. Fényes, csábitó kirakatu «Magyar Áruházak»-^ a hol csupán a hazai ipar produktumai lesznek fölhalmozva, a hol a hazai iparos elhelyezheti készítményeit s a hol a közönség ezeket bizton és könnyen megtalálhatja. Ha iparvédelmi mozgalmunk ilyen alkotásokat létesít, úgy csakugyan teremt magyar ipart, különben mulékony káprázatu tűzijáték üres puffogatása marad. Bánás parafadugókkal. Minthogy a használatban nem levő parafadugók kiszáradnak, portól ellepetnek, a «Borászati Lapok» szerint — nehogy a borok tőlük megromoljanak, szükséges használat előtt ezeket a dugókat forró vízben kifőzni, hogy ezáltal ártalmas anyagaitól alaposan megtisztíthassuk. Szokták a dugókat gőzzel kezelni 2—3, esetleg több légnyomás mellett. Ez mindenesetre jobb a forróvizbeni főzésnél. Francziaországban a dugók fertőtlenítésénél használatban van, hogy az egynegyed óráig tartó forralás 2o/0-os szódás vízben történik. Kénsav és egyéb hasontermészetü anyagok használata is divatos, de nem ajánlható, mert ezek használata után külön gondot kell fordítani, azoknak a dugókból való eltávolítására. A forralásnál arra ügyeljünk, hogy a dugók a viz alatt tartassanak, mit át- lyuggatott keményfalappal igen könnyen el lehet érni. A forralás 12—15 percig tarthat. Nemcsak a régi dugókat czélszerü megtisztítani, hanem azokat is, amelyeket nemrég vásároltunk. Mert a kereskedésbeni dugók még úgyszólván nyers állapotban vannak és nem igen alkalmasak éppen rugalmatlanságuknál fogva a dugaszolásra. Ezért ezeket forralással, gőzöléssel tisztítani és puhítani kell, mert még sok ártalmas anyagot is kivonunk a gőzöléssel belőle. Áttérve arra, hogy mi kívántatik meg a jó dugótól, mondhatjuk,' hogy a legfontosabb kivánalom egyike az, hogy rugalmas és tiszta legyen, mert csak igy dugható köny- nyen az üveg szájába. Ha kemény, úgy egyoldalú nyomást gyakorol a palaczk nyakára és könnyen törést okozhat. Kell tehát, hogy a nyomás mindenütt egyforma és egyenletes legyen. Égyes dugók keresztül-kasul vannak rágcsálva, turkálva, ezek dugaszolásra nem czél- szerüek, mert többnyire törékenyek. A legjobb parafadugókban is találhatók ugyan csövecskék, azonban csak az olyan dugó a teljesen megfelelő, a melynél ezen csövek nem hossz, hanem keresztirányban haladnak, mert ez esetben a borba piszkot nem vezethetnek bele. Ha a dugó nem légmentesen zárja el a palaczkot, akkor a levegő a borra bontó hatást gyakorol és megzavarodását idézi elő. Majdnem minden dugó, ha ki van száradva, többé-kevésbbé átengedi a levegőt. Azért csak teljesen rugalmas, tisztogatott és nedvesített dugó használtassék dugaszolásra; de jó gondoskodni arról is, hogy a dugó lehetőleg nedvesen maradjon a palaczkszájban, mert ez állapotában a levegőt a palaczkba nem engedi be. A palaczkokat tehát nem álló, de fekvő helyzetben kell tartani, illetve raktározni. Egy minta-szakács — Wrabetz Gusztávról. — Egy mosolygó, vig, barátságos arczu férfiút mutatunk be mai képünkben olvasóinknak, abban az eredeti fehér szakács-ruhában és buggyos fehér sapkában, amelyben most messze túl a vadregényes Csorbatói fürdő konyháján produkálja a szakács-művészet remekeit. Ez a férfiú Wrabetz Gusztáv, a magyar szakácsok egyik kitűnősége,, a szakács- művészetnek valóban egyik leghivatottabb mestere. Szellemét, lelkét ismerjük tollából, hisz ép lapunk múlt számában közöltük le egyik pompás, nagy tanulmányokra és szakavatott tolira valló értekezését a szakács-művészet történetéről. E műben ő históriát ir meg saját szakmájáról. Irálya kedves, magyaros, vonzó, előadása könnyed és képzettsége sokoldalú. Egy ember, aki épp oly kitűnő iró, jogász és államférfiu lehetne, mint amilyen remek szakács.- Szellemi tehetségeit ezzel az egy munkájával is fényesen kimutatta. Büszkék lehetünk tehát, hogy a magyar szakács-testületben ilyen kiváló férfiakkal dicsekedhetünk, mint ő, valamint Palkovits, Bauer, Taraba stb. Most bemutatjuk közülük ezt a derék szakácsot arczképben is. Nála valóban bebizonyosodik annak a régi görög mondásnak az igazsága, hogy az arcz a lélek tükre, mert csupa lélek, csupa értelem és eleven temperamentum mosolyg felénk e képen. Wrabetz Gusztáv különben nem csak intelligens és képzett szakács, hanem mesterségének lelkes apostola is. Ez látszik abból is, hogy nem elégedett meg csupán azzal, hogy mesterségét érti, hanem annak történeti fejlődését is alaposan tanulmányozta. Ő egy valóságos szakács-pedagógus. Lelkesen karolta föl a «Magyar Szakácsok Köré»-nek gondolatát is, a kör megteremtésében és fejlesztésében is oroszlánrésze van és ma is buzgó oszlopa a körnek, hisz ott olvasta föl az itt bemutatott irodalmi értekezését is, melylyel kultur-munkát végzett, mert megmutatta kollegáinak, hogy mily ősi, megbecsült és nemes mesterség a szakácskodás. Wrabetz Gusztáv még fiatal ember. Családja régi, köztisztelt előkelő vendéglős család. Atyja Wrabetz Frigyes is hires a szakiparban, sokáig volt a Császárfürdő vendéglő, a Széchenyi szálloda és a hajdani sugár-uti Bellevue tulajdonosa. Öcscse Wrabetz Frigyes szekerészhadnagy, szintén tu- dásos kiváló katona. Meglátszik, hogy bennük nemes szülők nemes utódai élnek! ( t Társas reggelik: Ipartársulatunk tagjai pénteki társas- reggelieiket a következő helyeken tartják: Julius 20-ikán: Hruska János vendéglőjében, VI., Kmetty-utcza 13. Julius 27-ikén: ifj. Krist Ferencz vendéglőjében, IV., Kötő-utcza 10. Augusztus 3-ikán : Ehm János nagyvendéglőjében, VIII., Kerepesi-ut 1. Augusztus 10-ikén: Dökker Ferencznél „London“ szálloda, VI., Váczi-körut 65. Augusztus 17-ikén : Doktor Lászlónál, VIII., Tavaszmező-utcza 7. Augusztus 24-ikén : Pákái Kölber Elemér vendéglőjében (Bittner Alajos utóda), I., Krisztina-körut 75. Eladó: 100 hektoliter tokajhegyaljai asztali bor á hektoliter 50 koror a, úgyszintén különböző évi és minőségű pecsenye szamorodni és aszú borok úgy hordóval mint palaczkozottan. Tessék részletes árjegyzéket kérni. b. ICovácsy Farencz bortermelő, Tállya (Zemplénm.)
