Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-07-05 / 13. szám

8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906. julius 5. A hangszergyáros leánya. Országosan is­mert nevű férfiú Horváth István fővárosi hangszergyáros, aki a legkitűnőbb zene­ipari termékekkel árasztja el az országot A derék és kiváló műiparosnak most oly örömben volt része, amelyben ritka család­apa részesül. Egyik bájos szép leánykája Csizike, aki már kisleány gyermekkorában kiváló tanujelét adta nagy művészi tehet­ségének, most vizsgázott le fényes siker­rel az országos szini-akadémia évzáró vizs­gáján. Az egész napi sajtó a legnagyobb elismeréssel szólt a bá’os Kis művész- növendék kiváló tehetségeiről. A vizsgán lapunk is hivatalosan részt vett és öröm­mel emlékszünk meg eme néhány sorban a fejlődő művésznőről, gratulálva a bol­dog családnak. A vendéglős világból. A józsefvárosiaknak van egész kedves vendéglősük a Koszoru- és Magdolna-utcza sarkán. Ezelőtt Mehr inger Rezső volt tulajdonosa, egy barátságos melegszívű korcsmáros. Most méltó utóda van Steinbockné úrnőben, egy kedvelt mű­velt úrasszonyban, aki a legkellemesebb otthont nyújtotta kitűnő konyhájával, pompás italaival és figyelmes kiszolgálá­sával vendégeinek. A vendéglőt a józsef- város polgárainak szine-java látogatja, orvosok, tanárok, nagyiparosok és több asztaltársaság tölt ott el legkellemesebb óráit. A vendéglőnek kellemes kerthelyi­sége is van, amely szintén a bájos-kedves asszony figyelmes gondosságát dicséri. A hüvösvölgyböl. Nincs kiesebb, szebb, pazarabb kiránduló helye a fővárosnak a hüvösvölgynél. Nagy szerencse e kirán­duló helyre az is, hogy olyan vendéglőse van, mint Holtzspach Nándor, aki vendé­geit legnagyobb figyelemben részesíti. Holzspach Nándor neve ismerős az egész ország előtt. Kiváló hires műépítész volt, határtalan vagyonnal bírt s amidőn a mos­toha sors őt vagyonától megfosztotta, visszatért a vendéglősipar szolgálatába. 0 mint müveit intelligens úriember büszke­sége a magyar vendéglős iparnak. Vendéglő átvétel. Hecker Lajos vendéglős szaktársunk átvette Budapesten a Baross- utcza 100. szám alatti régi jónevü vendég­lőjét, mely eddig is saját házában más kezelése alatt állott. A vendéglős háziúr bizonyára nagy fordulatot fog teremteni kitűnő konyhájával és italaival a vendég­lőnek. A szabadság harangja. A haranglegendás eredetű intézmény. Van valami méltóság- teljes, valami kellemes, amikor halljuk, hogy akár templomban, akár temetőben, vagy — ugorjunk egy nagyot — a szállodában meghúzzák a harangot az érkező tisztele­tére. Ezt a legendás szokást honosította meg egy vendéglő Budán, a Fehérváry- uton, ahol az érkező vendéget harang­csengéssel üdvözlik. A vendéglő harangját Thury Ferencz, a leghíresebb harangöntő készítette. A vendéglő derék tulajdonosa Schaffhauser Endre, akit a fővárosi társa­dalom szine-java látogat naponta. A múlt héten lapunk szerkesztősége is megláto­gatta a vendéglőt felelős szerkesztőnk Ihász György vezetése alatt. Minden ki­rándulónak melegen ajánljuk. Kártyázás a kávéházakban. A belügy­miniszter tudvalévőén fölhívta a fővárost, nyilatkozzék, hogy a kávéháztulajdonosok­nak kell-e engedelem arra, hogy a kávé­házban kártyázzanak. A közrendészeti bi­zottság mai ülésén úgy határozott, hogy a kávéház főhelyiségében engedelem nél­kül is szabad kártyázni, de a mellékhelyi­ségekben csak külön rendőri engede- lemmel. A belgiumi szőlőtermelés. Hogy a szőlő mily értékes, mutatja, hogy a legköltsége­sebb termelés mellett is kifizetheti magát, így Belgiumban a szőlőt melegházakban művelik. Gróf Apponyi Antal, a kereske­delemügyi magyar kir. miniszter brüsszeli szaktudósitója, a magy. kir. Kereskedelmi Múzeumban tartott értekezlete alkalmából a Belgiumban divó melegházak szőlőterme­léséről a következőket adta elő : A szőlő- termelés melegházakban Belgiumban 50 év előtt még teljesen ismeretlen volt. Brüsszel közelében akkor két paraszt- gazda kísérletet tett üvegfedélzet alatt fütött helyiségbeu szőlővenyigék ültetésére, amelyeknek gyümölcsei télen és a tavaszi hónapokban értek meg. A kísérlet rend­kívül jól sikerült és utánuk több gazda követte ezen példát, úgy, hogy ma már több melegház van Belgiumban, amelyek területe több száz holdat tesz ki. Ezen uj iparág keletkezése folytán számtalan föld- müves-család tetemes vagyonra tett szert. A legnagyobb telepek Brüsszel közelében vannak. Az utolsó adatokból kitűnik, hogy azon vidéken több mint 8000 ily meleg­ház van, amelyek közül több mint 5000-ben szőlőt termelnek. Az egyes házak hossza 35 méter és szélessége 4 méter. Az or­szág többi részeiben is vannak még el­szórva ily melegházak, amelyek száma szintén több ezerre rúg. A főtelepen, Hoylert vidékén termelt szőlő .mennyisége meghaladja a 30.000 mmázsát. Önkéntelenül felmerül az a kérdés, vájjon hová szállít­ják ezt a rengeteg mennyiségű szőlőt és kik a fogyasztók ? A szőlő elhelyezésével nem volt sok gondjuk a gazdáknak, mert a szőlő aránylag olcsó lévén, mindig elég fogyasztóra talál az országban is. A sta­tisztikai kimutatások szerint aránylag ke­vés a külföldre vitt mennyiség. Az elmúlt esztendőben körülbelül 4000 mázsa friss szőlőt exportált Belgium a téli és tavaszi évszakokban, ami ezen áru átlagos árát 22.50 frankkal számítva métermázsánként, 900.000 franknak felel meg. A főimportáló állam Angolország, amely körülbelül a felét fogyasztja az exportált belga szőlő­nek. Annyira megy ma már Belgium ér­dekeltsége a csemegeszőlő-termelésben, hogy a külföldi államokkal kötött keres­kedelmi szerződéseinél a szőlő fontos kö­vetelési tárgy volt Belgium részéről. .. Vendéglősök asztalosa. German Antal, az Üllői-ut 19. szám alatti mübutor asztalos üzlet kiváló mestere most ismét nagyobb megrendeléseket kapott vendéglőseinktől asztalos ipari czikkek készítésére. German Antal mint kitűnő szakférfiú szép hírnevet vívott ki magának munkái által és mele­gen ajánljuk vendéglőseink és szállodá­saink figyelmébe. Nincs uj a nap alatt. Egy kissé meglepő ugyan elképzelni, hogy a régi Egyptomiak már pezsgő mellett mulattak, mégis ugy- látszik, hogy az élvezetnek ez a formája nem volt már idegen az ős egyptomban. A „Scientific American“ egyik utóbbi szá­mában megjelent értekezés szerint a pezs­gőbort minden valószínűség szerint a ke­leti országban találták fel. És itt nem a rómaiaknál nagyon elterjedt almaborról és mustról van szó, hanem szőlőből nyert borról, a melyet mesterséges szerekkel hoztak pezsgő állapotba. A mint Plinius elbeszéli, ezt a pezsgőbort Afrikában gipszszel, vagy mészszel készítették és Görögországban márványporral keverték. „Hol van az az ember“ kérdi egy római moralista, ha még olyan erős természetű is, a kiben a márványnyal, gipszszel vagy mészszel preparált borok nem keltenének szent borzalmat? Ezzel pedig a pezsgő­bort értette! A győri pinczér-szakiskola. A győri ven­déglősök, kávésok és italmérők ipartársulata által tervezett pinczér-szakiskola felügyelő­bizottsága már megtartotta alakuló ülését. Elnökké Küster Gézát, jegyzővé Szabó Ernő dr. tantestületi tagot választotta. Küster Géza 10 év óta lelkes agitálással buzgólkodik a szakiskola létrehozásán, az ő személyében e rendkívül fontos ügy ja­vára hivatott szakember került a szakiskolai bizottság élére. A felügyelő-bizottságba még a győri pinczér-egylet, mint társfen- tartó, küld a saját kebeléből két tagot. Korszakos újítás a postán. Hosszú kísér­letezések pompás eredménye az a gép, mely most illeszkedik bele a magyar királyi posta szervezetébe és mely arra van hivatva, hogy a külföldön is megtegye hóditó körútját. Ez a gép egy ajánlott levelek felvételére szolgáló automata. Ezen­túl nem kell ácsorogni a posta-hivatalok helyiségeiben a legjobb esetben egy rövid félórát, mig rákerül az emberre a sor, hogy a levelet feladhassa. Most a fél oda­megy a géphez egy tizfilléressel és az ennyivel kevesebb bélyeggel ellátott le­véllel. Elsőbb is a pénzt befogadó nyílásba beledobja a tizfillérest; a mig ezt nem teszi, a gépet nem használhatja. Az csak természetes, hogy a pénzdarabnak jónak kell lenni, mert az értéktelen utánzatokat a gép kilöki. A mikor a tizfilléres benn van a gépszekrényben, nyitható fel a nyí­lás, mely a levél fölvételére szolgál. A levél bedobása után meg kell forgatnia a forgatytyut, mire a gép átadja a postai vevényt. Ezen a vevényen fel van tüntetve a feladás napja, a gépszekrény száma és az a szám, melyet a levél a lebélyegzés alkalmával kapott. Ilyen módon nagyon gyorsan megy az ajánlott levelek föladása, úgy hogy az ember egészen kényelmesen tizennyolcz-húsz levelet is feladhat egy perez alatt. Ha a vevények elfogynak a gépből, a gép automatikusan bezárul és további levelet nem lehet feladni. A ma­gyar posta az első, mely ezt a nagysza­bású újítást beállítja a mindennapi élet forgalmába és ezzel is azt bizonyítja, hogy elsőrendű intézmény, mely vetekedik bár­mely külföldi állam postájával. Bennünket azonkívül ez a nagyszabású újítás még azért is érdekel, mert e kitűnő automatá­nak a feltalálói két fiatal gépészmérnök, Fodor Antal és Büky Aurél. Ezen automa­tákat május elsején adták át a forgalom­nak, egyelőre két helyen: a főpostán és a gyár-utezai postahivatalban. Osztrák élelmesség. A felső-krajnai és különösen a wippachi boroknak a legszé­lesebb körökben való megismertetése cél­jából május 6-án az adelsbergi barlang táneztermében borkóstolással egybekötött borvásárt rendeztek. E czélra a barlangot villamossággal világították és hogy minden érdeklődőnek megkönyitsék úgy a bor­vásár, mint a barlang megtekintését, csak 50 fillérnyi szerény belépődíjat szedtek, holott különben 5 korona a belépődíj. Azt mondják, hogy a hires, szép cseppkőbar­lang kevés vásárlót, de annál több részeg atyafit látott. Szőlőből kávé. A „Műszaki Világ“ Írja : Egy vállalkozó érdekes módon állít elő pótkávét. — A szüretelésnél visszamaradó szőlőtöredéket (czefre), illetve a sajtolt szőlőmaradékot, úgymint a szőlő héját, magját, szárát hideg vízben megtisztítja és forró vízzel leforrázza. A leforrázás után a szőlőmagvakat gőz segélyével meg- száritja és szép barnás-feketére megpör­köli és megőröli, épen úgy, mint a kávét szokás. Az igy kezelt szőlőhéjat érett fügével keveri össze. Az ily módon elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom