Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-07-05 / 13. szám

XXII-ik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1906. julius 5. f // ■■ („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. crsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egvlet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, a5 ”Aradi Pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendég­lősök és kávésok ipartársulatá“-riak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyltté“-nek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendég­lősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek S3- HIVATALOS KÖZLÖNYE. “K3 Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. I Félévre .... 0 kor. Háromnegyedévre 9 ,, |j Évnegyedre . . 3 ,, Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. tisztességtelen verseny. Sok burján van üzleti életünkben, amit nagy szóval mindnyájan kárhoz­tatunk, de senki sem gyomlál; sőt gyakran — úgy suttyomban — ápol­juk is, tovább hintvén a veszedelmes dudvák magvait A „tisztességtelen versenyéről gyakorta hallunk elitélőleg nyilatkozni, mégis szabadon és buján tenyészik üzleti világunkban ez a beléndek. Különösen siralmas kép tárul elénk a mi szakmánkban. „Valódi kecske­méti bor 1 Ír. 48 f.“ „Valódi csömöri, moóri, szekszárdi, balatonvidéki stb. bor 1 Ír. 52 fill.“ ,,Kis üstön főtt baraczk- és törköly-pálinka“. ,,Sze- rémi szilvórium.“ • ,,Legfinomabb franczia és magyar cognac.“ ,,Kar- loviczi rácz ürmös.“ De ki tudná mindazt a hazug' ámító, közönség- csábító reklámigéket elsorolni, ame­lyeket készen árulnak a zugnyomdák ügynökei a pénzügyi hatóságok ke­gyelméből korlátlan italmérőkké ruk­kolt pálinkások és szatócsok szá­mára. És ez a szemérmetlenségig menő tisztességtelen verseny egye­nesen a vendéglősök kenyerére irá­nyul s bár a legvakmerőbben kiabáló, még sem szúr szemet a rendőrség­nek és nem indítja határozott föllé­pésre bortermelőinket, akiket szintén ugyancsak megkárosít mind anyagi­lag, mind erkölcsileg. Most, amikor szőlősgazdáink a bor­törvény szigorítását várják és sürge­tik az uj törvényhozástól, figyelmez­tetjük őket a magyar borvidékek neveivel űzött visszaélésekre, mint amelyek legtöbbet ártanak a magyar borok jó hírének és kelendőségének. Mindez bizonysága annak, hogy nálunk a tisztességtelen verseny meg- torlatlanul űzhető és sehol sem any- nyira tulkapó és kártékony, mint a mi szakmánkban. Éppen azért a vendéglősöknek, akik különben is annyiképpen van­nak terhelve és sújtva, eminens ér­deke és követelménye, hogy a tisztességtelen versenynek vége vettessék. Hogy a tisztességtelen verseny mennyire rákfenéje az iparnak és a kereskedelemnek, kitűnik abból, hogy a külföldi országokban is a legeré­lyesebb intézkedésekre készülnek ellene. így Ausztriában 1901 óta tanulmá­nyozták ezt a fogas, nagy körülte­kintést igénylő kérdést, mig végre most készen áll a törvényjavaslat, még pedig oly részletes és szigorú, hogy méltán szolgálhat mintául bár­mely törvényhozásnak. Az osztrák törvényjavaslat három részre oszlik. Az elsőben vannak összefoglalva a tisztességtelen verseny magánjogi, büntetőjogi és közigazgatási következményei. A második az áruk jelzésére vonatkozó irányitó intézke­déseket tartalmazza. A harmadik az átmeneti intézkedésekről szól. Az első részben van megállapítva, hogy a tisztességtelen versenybe ütköző cselek­ményt követ el az, aki áruit a valóság­nak és igazságnak meg nem felelő módon és eszközökkel kínálja eladásra. Aki olyan árukat árul vagy produkál, aminőt más valaki tisztességtelen módon és hazug eszközökkel kínál, annak jogában van bírói utón kárté­rítést kérni és arra irányuló tilalmat, miszerint a tisztességtelenül versenyző az áruk eladásától eltiltassék. Eltilt­hatja a bíróság megfelelő följelentés alapján azt is, hogy nem valódi ada­tokat tartalmazó áruhirdetmények és olyan nyomtatványok, amelyekben áruczikkeket hazug és az igazságnak meg nem felelő módon és körülmények közötl ajánlanak, megjelenhessenek. Részletesen és erélyesen rendelkezik a törvény azon vétségek ellen, ame­lyek a vállalkozások ismertető jelei, jegyei és nevei ellen vétenek. Tilos lesz a versenyző vállalatok értékének csökkentése (denigrement), valamint az üzleti titkok elárulása. A közerkölcs és a jóizlés ellen vétők reklámjai és versenyre szóló eszközei szintén büntetés alá esnek és általuk okozott károk megtérítendők. Tiltva lesz az u. n. hólabda-rendszer, amelylyel a svájcziak és a francziák már tengernyi kárt okoztak nekünk is. Hazug mó­don, nem engedélyezett kitüntetések használata, illetőleg ilyenekkel való kérkedés hasonlóképpen büntetés terhe mellett tilos. Az osztrák törvénynek ez a váz­lata is mutatja, hogy a törvény igaz szándékkal és teljes szigorral ütött a szeg fejére. Borsódzik is a hátuk azoknak, akik suba alatt örömest ki-kirucczan- tak a tilosba zsírosabb haszon remé­nyében. Ám azok, akik tisztes ipar­Telefons 63—90. FANDA ÁGOSTON ÜSSSSZSS BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József főherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom