Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1906-05-05 / 9. szám
XXII-ik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1906. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA (..PINCZEREK LAPJA') A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. egvlet, a „Székeskávésok ipartársulata“, szállodások, veudég°CS0H ef ipartarsulata'-naif, a „Miskolczi pinczer-egyíet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Szekesfejervari vendéglősök, kávésok es italmerok iaprtársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az pinczer-egyesulet budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendég- osok, kávésok, italmerok ipartarsulata“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczór-Kör“ HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-éa és 204b. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 kor. II Félévre. . . . 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ || Évnegyedre . . 8 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Budapest terjeszkedése. Hogy Budapesten nincs lakásbőség, ezt mutatják a tulmagas lakbérek; hogy Budapest tovább épülésére, illetőleg terjeszkedésére a közel jövőben szünet nem állhat be, ezt bizonyítja a lakosság állandó szaporodása, a mi leginkább a bevándorlás következménye. Hogy az építkezések az utóbbi években kisebb mérvűek voltak, ennek az általános gazdasági pangás volt az oka; de hogy most sem felelnek meg a népesedés, a közegészség és a szépészet követelményeinek, ennek a főváros végleges rendezésének hiányzó terve az oka. A végleges rendezési terv, a mely egy világváros igényeihez alkalmazkodnék s figyelembe venné a város terjeszkedésének szemmel látható irányát, nagyban föllenditenó az építkezést, ezzel az ipart, igy a mi szakmánkat is. Budapest végleges rendezésének terve, mely több teret és levegőt adna az uj városnak s a mely fölhasználni és érvényesíteni engedné Budapest topográfiái előnyeit, maga után vonná a lakosság számszerűleg megfelelő szétoszlását, a mi különösen a vendéglősipar fejlődésére is haszonnal járna. Mert ha bizonyos városrészekben a vagyonos lakosság telepednék meg, itt ennek az igényeihez rendezett és vezetett vendéglők nyílnának s nem állana be az az anomália, hogy egy fényes, előkelő közönségnek szánt vendéglő nyiljék ott, a hol ilyen közönség nincs vagy csak gyér számmal van. A város terjeszkedésével a ma összezsúfolt vendéglők szétosztódnának s egymás rongálása nélkül csinálhatnának jó üzleteket. Éppen ezért iparunknak nagy érdeke, hogy fővárosunk rég vajúdó rendezési terve végre-valahára megszülessék. Az utóbbi időben erre nézve a közvélemény mind sürgetőbben nyilatkozik s a város előtt több oly terv van, a mely Budapest szépülésére, lakásviszonyaira és egészségére nagy hatással volna. Ezen tervek legfontosabbika Gelléri Mór indítványa, a mely az Andrássy- ut meghosszabbítását tervezi, de nem a Dunáig, hanem a Városligeten át a Rákosra, villaszerű építkezéssel. Szerintünk a dunai meghosszabbításnak is meg kell előbb-utóbb történnie, de az elsőség a városligeti meghosszabbításnak adandó; mert ezzel meg volna oldható a nyugoti pályaudvar, illetőleg egy nagy központi pályaház elhelyezésének kérdése. A villaszerű építkezés megfelelne a vagyonos osztály igényeinek s a vagyontalanabb lakosság elhelyezkedése a városban olcsóbban s az egészség követelményeinek megfelelőbben történhetnék s Újpest és Rákospalota szinte a főváros szivébe emelődnék. Fontos terv még a Dob-utcza kiszélesítése, a Kelenföld s a GellértSzerkesztöség és kiadóhivatal: VII.. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. és a többi budai hegy rendezése, mi ha körültekintéssel és müérzékkel lesz foganatosítva, úgy Budapestnél szebb és egészségesebb városa nem lesz Európának. Ez egyszerre meghatványozza az idegenforgalmat s iparunkra újra föl- viradnak a régi jó idők. A szeszárak tőzsdei jegyzése. Jelentettük már, hogy a szeszkartell felbomlott. E bomlás okai között szerepelt az az önkénykedés, a melylyel a szeszárak megállapításánál jártak el a kartellisták. Ez a körülmény azt a kívánalmat támasztotta, hogy a szeszárak a tőzsdén hivatalosan jegyeztessenek. Erről a bennünket is érdeklő kérdésről az „adóügyi szí.“ a következőket Írja: Ankét ül össze a tőzsdén nemsokára, hogy a módozatokat, a szesz árának hivatalos jegyzése tekintetében megállapítsák. Aktuális ennélfogva, ha ezen témával behatóbban foglalkozunk. Két kérdés merül fel, amely eldöntésre vár. Vájjon kivánatos-e egyáltalán a szesz hivatalos jegyzése? Ha igen, akkor hogyan történjék ez a jegyzés? Hogy az első kérdést eldönthessük, ahoz szükséges, hogy a mai állapotokat, — midőn a szesz ára hivatalosan nem jegyeztetik, — tegyük az áralakulások mikéntje szempontjából discussió tárgyává. Tény az, hogy ez ideig Magyarországon, a szeszárak természetes alakulásáról, — a melyet a kereslet és kínálat kell hogy irányítson, — szó nem lehetett. Az ipari szeszgyárosok szövetsége,— a legközelebb elmúltban bekövetkezett bomlásáig, — úgyszólván czézári hatalommal diktálta a szeszárakat, úgy a hogyan azt az ő érdekei megkívánták. Elmondhatjuk azt, hogy a szeszkartell, a magyarországi szeszüzletet több évtizeden át kibérelte és volt módjában a helyzetet kénye-kedve szerint kizsákmányolni. Telefon: 63—80. FANDA ÁGOSTON HRLRSZMESTER BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, [valamint József föherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.
