Vendéglősök Lapja, 1906 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1906-04-05 / 7. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1906- április 5. yv «1 I • i | aWT Nemesített 48-as édes paprika egyedül: rapriKa Király; Kovács Sándornál Mokrin. &9~ Paprika király! Iparunk sérelme. Időtlen idők óta hangzik a panasz a kor­látolt italmérők visszaélései miatt, amelyek kiszámíthatatlan kárt okoznak a vendéglős­iparnak. Lapunknak alig van száma, amelyben szó ne esnék; sőt országos szövetségünk is fog­lalkozott ezzel az ügygyei, a kormánynál is sürgetve az orvoslást. Falra borsót hánytunk. Nem egyszer hangoztattuk, hogy ennek az oka a "hatóságok léhasága, sőt részre­hajlása. Hogy ezt nem az elkeseredettség és el­fogultság mondatta velünk, kitűnik egy pár­tatlan, igazmondó férfiú czikkelyéből. Ugyanis T a k á c s Sylvester, a «Veszprémi Népakarat» szerkesztője, a következőket írja: «Lapom legutóbbi számaiban rámutattam azon botrányos állapotokra és visszaélésekre, amelyek egyes korlátolt italmérési joggal biró egyének által — vendéglőseink és korcsmá- rosaink nagymérvű anyagi megkárosítására — elkövettetik. Most pedig felhívom a pénzügyőri főbiz­tos figyelmét a következőkre: Hogy egyes veszprémi korlátolt italmérő egész nyíltan, bátran és folytonosan, évek hosszú során át italmérési kihágást, illetve visszaélést követett el, abban leli magyará­zatát, hogy az ellenőrzésükre hivatott kö­zegek egyáltalán nem ellenőrizték őket s ha már akadt elvétve évenként egy felje­lentő, ennek feljelentését is csak a legna­gyobb utánjárás és sürgetésre vették tudo­másul s huzva-halasztva a dolgot, hónapo­kig tartott, mig a pénzügyőri szakasz ille­tékes közege a tényálladéki jegyzőkönyv fel­vétele végett a feljelentőt és esetleges tanúit magához idézte, addig pedig az illető kor­látolt italmérő vígan folytatta tovább vissza­éléseit. Mi történt tovább? A megindított eljárás befejeztével a tény­álladéki jegyzőkönyv a főbiztossághoz be­terjesztetvén, itt, nem ellenőrizve az alanta­sabb közegek eljárását s utána sem nézve azon körülménynek, hogy a feljelentett már hasonló kihágásért büntetve volt-e, minden­kor a legenyhébb elbírálásban részesítették a feljelentetteket, s reájuk mindig a legeny­hébb pénzbírságot (3—10 koronát) szabtak ki, aminek természetes folyománya az lett, hogy ezáltal nem hogy csökkent volna, sőt ellenkezőleg szaporodott a visszaélők száma, kik is lefizetve ezen 3—10 koronáig terjedő bírságot, belenevettek a markukba, gon­dolva, hogy most már ismét évekig folytat­hatják visszaéléseiket, miután üzelmeiket ille­tékes hivatalos közegek kellőképp ellen nem őrzik; privát ember pedig nem fog vesződni újabb feljelentéssel. Mindezek után felkérem a veszprémi ven­déglősök és korcsmárosok érdekében a fő­biztosságot, miszerint a veszprémi korlátolt italmérők által elkövetett botrányos vissza­élések megszüntetése iránt a legerélyeseb­ben fellépni, ellenük a legszigorúbb intézke­déseket megtenni, azon korlátolt italmérőket pedig, akik kihágásokért már több ízben büntetve lettek, nem egyszerű pénzbírság­ban elmarasztalni, hanem — a törvény in- tencziója szerint — italmérési engedélyük elvonása iránt a veszprémi pénzügyigazga­tóságnál a szükséges lépéseket megtenni szí­veskedjék.» Amilyenek a veszprémi állapotok, ilyenek országszerte, azzal a különbséggel, hogy má­sutt nem akad oly erélyes szószólónk, mint Veszprémben. Mi az idézett czikkhez csak a következő találgatásokat füzzük: Vájjon a pénzügyőri közegek huzavonó eljárása, kíméletes ítélete érdek nélküli, ön­zetlen meggyőződés folyománya-e? Vájjon állami közegek ilyen eljárása elő- segiti-e a magyar állameszme tiszteletét és megszilárdulását? Ama bizonyos utolsó poloskára kitűzött száz aranyat adjuk egy agyalágyára esett hi­vőért ! Figyelmeztetés. Legyünk óvatosak bevásár­lásainknál, nehogy hamisított italokat és élelmiczikkeket vegyünk, mert az 1878. V. t.-cz. 314. §-a értelmében «aki a közfogyasz­tás tárgyait képező s elárusitásra vagy szét­osztásra rendelt élemiczikkek közé az egész­ségre ártalmas anyagot kever, vagy kever- tet, úgyszintén az, aki az ekként meghami­sított vagy életveszélyes élelmiczikkeket el- árusitás vagy szétosztás czéljából boltjában vagy más áruhelyen vagy raktáron tartja, közegészségi vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, ezen felül 200 K-tól 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.» Ennek okából necsak óvakodjunk a hami­sítóktól, hanem az ilyeneket könyörtelenül juttassuk a törvény kezére; mert ők ártanak legtöbbet iparunk jó hírének. Glück-ünnepóly. Kedves és igazán eredeti meglepetésben részesítette a «Szakácsok Köre» Glück Fri­gyest abból az alkalomból, hogy nagyhatású felolvasását tartotta az «Urániádban. A múlt hó 20-dikára kibérelték a «Katho- likus Kör» dísztermét s ezt gyönyörűen föl- ékesitették képekkel, feliratokkal, virágokkal és girlandokkal. Az ajtót diadalkapuvá varázsolták s orom­zatán ezek a feliratok ragyogtak: «Üdv neked, Glück Frigyes, Bennünket továbbra is szeress!» «Fritz Glück, tritt ein, Bringt Glück unser Verein.» Megjelentek Budapest összes szakácsai s valamennyien, élükön elnökükkel, Palkó- vics Edével, hófehér szakácsmezben voltak. Minden szakács a lakozásra egy-egy étket készített, úgy, hogy az uzsonna beillett bril­iánsán sikerült szakácsversenynek is. Gyönyörűen volt díszítve az asztal is, mely­nek süteményes tálain apró zászlócskák vol­tak ezzel a felírással: «Üdvözlünk körünk­ben !» Ezeket N e m e s s Sándor készítette. Mikor Glück Frigyes megérkezett Stad­ler Károly és Glück Erős kíséretében, akik szerkesztőnkkel és Stettner vendég­lőssel fekete öltözékükkel szinte kiríttak a fehérbe öltözött sokaságból, lelkes éljenzés törte meg a várakozás csöndjét. Az ünnepelt Glück Frigyest szívből jött szavakkal P a 1 k o v i c s Ede elnök üdvö­zölte, megköszönvén, hogy a «Szakácsok Köre» felkérésére az «Urániá»-ban tartott felolvasásával valóságos nimbuszt vetített a szakácsmüvészetre s társadalmi tényezővé avatta a «Szakácsok Köré»-t. Kérte, hogy a kört s a szakácsmüvészetet továbbra is tartsa meg jóindulatú érdeklő­désében. Glück Frigyes forrón köszönte a meg­lepő s kedves ünnepeltetést s kijelentette, hogy — amint eddig — ezután is barátja lesz a szakácsmüvészetnek s támogatója a magyar szakácsok szakirányú törekvéseinek. Ezt kötelességének tekinti, mert régen val­lott meggyőződése, hogy a mi iparunkat csakis a szakavatottság, illetőleg a képesí­téshez kötöttség virágoztathatja föl. Mint­hogy pedig a szakácsmüvészet valósággal fundamentuma a vendéglős-iparnak, ennél­fogva a szakácsmüvészet fejlődése, a szaká­csok jóléte a vendéglős-iparnak is érdeke. Ezután a társaság a fejedelmi uzsonnához ült, melynél a Burghardt testvérek és M i k 1 ó s k a István rögtönzött Schrammef- kara szolgáltatta a zenét, még pedig mű­vészi zenét, bizonyságául annak, hogy sza­kácsainkban a művészet más nemére is van rátermettség. Derűs perczeket okozott a társaságnak Bauer Károly főszakács büvészeti mutatvá­nyaival, aki sok ügyes kóklerség mellett gyer­tyánál tojásrántottát is rögtönzött. — Majd Wrabetz Gusztáv mondott meleghangú köszönetét Glück Frigyesnek megjelené­séért. Feledhetetlenül kedves hangulatban igy mult el a Glück Frigyes tiszteletére ren­dezett délutáni lakozás s azzal az elhatáro­zással, hogy ezentúl minden évben megün- nepli a «Szakácsok Köre» m á r c z i u s 20-át Gück Frigyes tiszteletére. Hat órakor szét­oszlott a társaság, még egyszer a szeretet és tisztelet jeleit árasztva Glück Frigyesre. Jelen voltak: 1. Palkovics Ede elnökünk; 2. Mayer Lenárd alelnökünk; 3. Ecker János könyvtárnok; 4. Ecker Károly; 5. Prockl Gyula; 6. Bauer Károly; 7. Ifj. Szekrényt Rezső; 8. Kenessy Gusztáv; 9. Wrabecz Gusztáv körgazda II.; 10. Pienták Henrik; 11. Wessely Kálmán; 12. Wingler Jenő; 13. Teleky Miklós; 14. Scharrer István; 15. Idősb. Huszár Janos; Iß. ELgetz Lajos; \1. Schmidt­hoff er Vilmos; 18. Czigány Dezső; 19. Szelltman Gyula; 20. Dragsits Ferencz; 21. Cavargua Jenő; 22. Háberl Albin; 23. Testen Ermenegilda; 24. Testen Charles; 25. Patát Aladár; 26. Alcz Manó; 27. WincklerIstván; 28. Taraba Mihály; 29. Perrat Benoit; 30. Sárfy József; 31. Lagage Györgv; 32. Orabowszky Emil; 33. Wiessner Emil; 34. Szalay Béla; 35. Oláh Gyárfás Arthur; 36. Burghardt Pál; 37. Burghardt Imre; 38. Schweiz Mihály; 39. Dobos Károly. 40. Nemess Sándor; 41. Mikloska István; 42. Bräutigam Károly; 43. Kavassy Károly; 44. Mondy Antonie (Royal).; 45. Tobitsch Henrik 46. Michók Sándor; 47. Papp Ferencz; 48. Fábry Béla; 49. Riegler János; 50. Molnár Ferencz; 51. Asbóth Gyula; 52.Jehn Ferencz; 53. Kaiser János. — Vendégek: Nagys. Glück Frigyes ur; Nagys. Glück Erős ur; Nagys. Stadler Károly ur; Ihász György szerkesztőnk; Stettner Ferencz a kör pénz­tárosa és vendéglőse. Vasúti díjkedvezmény borra. A magy. kir. államvasutak igazgatósága Versecz és Fe­hértemplom állomásokról Bécs, Simmering és Grosz-Schwechat állomásokra teljes ko­csirakományokban szállítandó borküldemé­nyek után közvetlen és mérsékelt díjtétele­ket állapított meg, melyek a folyó év már- czius hó 1-től november végéig érvényesek. HERRMANN J.L. cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst. chinai ezüst s alpaccából szálloda, kávéház és vendégiö felszerelések. Árjegyzékek, költség?, díjmentesen. Alapítási é? 1819,

Next

/
Oldalképek
Tartalom