Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-04-05 / 7. szám
1905. április 5. Vendéglősök Lapja 3 Alelnök: Pauly Antal Körgazda: Csernák József. Langhans Ágoston pinczér társai nevében indítványt terjeszt be, melyben kéri a közgyűlést, hogy a főnökökkel állapodjanak meg abban, miszerint az éttermi pin- czérek is hetenkint 24 órai szabad időt élvezzenek, Az indítványt egész terjedelmében itt közöljük: Langhaus Ágoston és társainak a heti egy napi munkaszünet behozatala iránti indítványa: Tekintetes Elnökség! Tisztelettel alulírottak ezt a határozati javaslatot tesszük: határozza el a közgyűlés, hogy az egyesület elnökségét utasitsa, lépjen a budapesti vendéglősök, korcsmá- rosok és szállodások ipartársulatával érintkezésbe, eszközölje ki, hogy a budapesti szállodai, éttermi és vendéglői alkalmazottak hetenkint egyszer 24 órai szabadságban, munkaszünetben részesüljenek s ezen eljárásának eredményéről 30 nap alatt tegyen az egyesület választmányának jelentést, a választmány pedig legyen teljes erejével és befolyásával azon, hogy a heti egy napi munkaszünet tényleg minél előbb kieszközöltessék. Indokolás: Ezen javaslatunkat röviden a következőkkel indokoljuk meg: A mai korban, a midőn az egész müveit világon utat tör a felvilágosodás és a legalsóbb néprétegek is arra törekesznek, hogy az Isten által adott emberi jogokat a maguk számára is lehetőleg megszerezzék, nem szabad és nem lehet rossz néven venni egyetlen rétegétől sem a társadalomnak, ha a maga számára több-kevesebb emberi jogot iparkodik megszerezni. A nép- szabadság kivívásának s a művelődés kieszközlésének főfeltétele, hogy a nemzet társadalmának minden rétege rendelkezzék annyi idővel, a mennyi a társadalomban való előmenetelhez szükséges ismeretek megszerzéséhez okvetlenül szükséges. Maga az állam gondoskodik arról, hogy allattvalóinak legyen szabad idejük is, a mely alatt önmaguk s családjuk művelődésével az emberi élet megkedveléséhez nagy mértékben szükséges szórakozásokkal foglalkozhassanak, hogy szívesen fogjanak ismét a munkához, a mely lehetővé teszi nekik szabad idejök alatt az élet kellő élvezetét. Az ipartörvény megfelelő szakaszai s a vasárnapi mimkaszünetről szóló törvény mindezt a czélt szolgálják. Nekünk, szállodai, éttermi és vendéglői pinczéreknek azonban az élet szabad élvezetére vajmi kevés időnk marad. Reggeltől késő éjjelig szakadatlanul munkában vagyunk s a mikor az egész világ szórakozik, akkor van nekünk legtöbb dolgunk, mert hiszen minekünk van legnagyobb részünk a világ szórakoztatásában, mi szolgáljuk ki őket étellel, itallal. Nem panaszképpen mondjuk ezt, nehogy valaki bennünket félreértsen, mert hiszen örömmel végezzük munkánkat, azonban fel kell tüntetnünk azt a nagy ellentétet, mely köztünk s a nép más rétegei között van, annak szembetüntetésére, hogy nekünk nincs szabad időnk soha, hogy ez igy van, annak legélénkebb példája maga ezen közgyűlés, a melynek a legkésőbb éjjeli órákban kell összegyűlnie, mert tagjai máskor nem érnek rá; tekintve mestereink humánus érzését kétségtelennek tartjuk, hogy az igen tisztelt Elnökségnek könnyűszerrel fog sikerülnie mestereinkkel békés utón megállapodni abban, hogy minden egyes vendéglő, szálloda vagy étterem alkalmazottai felváltva heti 24 órai szabadságot kapjanak. Megvagyunk róla győződve,hogy a pihenés az erők felfrissülését s igy nagyobb munkaerőt fog teremteni, minek csak mestereink fogják hasznát látni. Az indítvány nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatott. Langhans Ágost: T. közgyűlés ! Ez az általános lelkesedés, a melylyel indítványomat fogadták, azt bizonyítja, hogy öntudatra ébredtünk, hogy kikeltünk tespedé- sünkből, hogy végre követelhessük kötelességünk mellett emberi jogaink elismerését. De mit is kívánunk mi? Követeljük mi is a napi 8 órai munkát? Nem! Talán osztozni akarunk főnökeink vagyonával ? Nem! Mi csak egy kis pihenőt akarunk. Kis szabadságot kérünk, melyet az Isten is adott az embereknek, mikor azt mondta, hogy „Ember hat napokon munkálkodjál, a hetediket pedig szenteld meg.“ Az indítványhoz Stadler Károly diszelnök is igen melegen szólt hozzá, pártolva teljes mértékben, mint olyat, mely immár nem óhaj és kérelem többé, hanem a változott kor követelménye. A diszelnök e szép meleg szavait óriási éljenzéssel és lelkesedéssel honorálta a közgyűlés. Megemlítendő még dr. Haslinger János egyleti orvos jelentése működéséről. A bemutatott orvosi kimutatás szerint 1904. évben igénybe vétetett 1065-ször. Uj tag fölvétetett összesen 164. Mint beteg jelentkezett 327. Járó beteg volt 687, fekvő beteg 214. Kórházba küldetett 7 beteg. A közgyűlés hajnalban ért véget. Az uj választmány. Megválasztattak : Ébenhő Károly, Fuchs János, Skalitzky Károly, Gelbmann András, Varga Ferencz, Hautzinger János, Zimmerl Ferencz, KHárFerencz, Almásy Károly, Kö- vessy István, Wirth Ferencz, Holub Rezső, Kammer Béla, Stölzl Nándor, Mayr József, Tilscher János, Kolb Gusztáv, Mittovácz Adolf, Zselezsen Lajos, Langhans Ágostsn, Szeif Alajos, Krassy Bódog, Kunzl Antal, Doffing Frigyes. Póttagok: Herkner Ferencz, Braun Lipót, Czeisel Antal, Pántol Márton, Szabó Tivadar, KUnghammer Sándor, Leitgéb József, Ruwald Gyula, Czipott Ferencz. Számvizsgálók: Gelbmann András, Stölzl Nándor és Kommer Béla. Az italmérési jövedelem. Hogy mily törvénytelen az italmérési illeték fölemelése Budapesten? bizonyítja az itt következő jelentés is: Az 1901. évi XVIII. törvény az italmérési jövedelemből részesedést biztosit a községeknek. A törvény azonban csak három évre szól s érvényessége tavaly lejárt. A pénzügyminiszter azonban most mégis küldött előlegül 1,471.000 koronát a fővárosnak az idei év terhére. Az uj paradicsom. Az éden — úgy látszik — nem veszett el örökre. Lesz még boldogság a földön valamikor a messze jövőben, a mikor a természet fölött majdnem teljesen ur lesz az ember a tudomány segítségével. Legalább Berthelot Marczell, a francziák nagy chemikusa igy vélekedik.-Ő a minap nagyon érdekes beszélgetést folytatott egy fiatalabb kollégájával. Arró beszélt, hogy valószínűen el fog jönni nemsokára az a kor, a midőn az ember a táplálkozásra szükséges anyagokat pusztán mesterséges utón, a természet minden hozzájárulása nélkül képes lesz előállítani. Ha ez a kor beköszönt, akkor egyszerre feleslegessé válik a földmivelés és az állattenyésztés, gazdasági problémák nem lesznek többé, mert az ember élete s az emberiség szaporodása nem lesz többé létkérdés, hanem pusztán térkérdés, — csak arról lesz szó, hogy a földön, a melyet akkor egyetlen nagy virágos, árnyas kertté és ligetté alakíthatunk át, hány ember fér el. Vége lesz a létért való küzdelem nehézségeinek, megszűnnek a vámsorompók, mert czéltalanná válnak s megszűnnek a háborúk is, a melyeknek az oka végeredményben mindig valami gazdasági érdekellentétre vezethető vissza. A táplálékok mesterséges előállításának a kérdése elméletben már meg van oldva, sőt egyes pontokon a gyakorlatban is megvalósult. így pl. ma már a vanília izét elő tudják állítani kátrányból; tudunk mesterségesen, elemek egyszerű szintézise által előállítani bizonyos olajakat, zsiradékokat és czukrot. Mindez azonban még eddig csak szénsav tartalmú táplálékokkal sikerült; az ember legfőbb táplálékát, a nitrogént, eddig még nem tudják kémiai utón élvezhető és emészthető vegyülékké vegyíteni össze más elemekkel. De bizonyos, hogy nemsokára elkövetkezik az idő, mikor ez is sikerülni fog. S akkor az ember nem szorul rá többé a a természet hosszadalmas proczeduráira, a melylyel a magból kalász, a tojásból csirke lesz, hanem maga vonja ki a földből, az ásványokból, vízből és levegőből azokat az alkatrészeket, a melyekből egészséges táplálékokat konstruálhat. Ekkor az ember nem lesz az anyag szolgája s nem lesz rabja a hasának, szóval, igazi szellemi lénynyé finomodik. Felhívás előfizetésre! Lapunk ezzel a számával ez év második negyedét kezdi meg; ennélfogva tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizetéseiket mielőbb elküldeni szíveskedjenek. Hazánk uj kor mesgyéjén áll, nagy változások és küzdelmek várnak ránk, a miknél kétszeres szükség van a hivatása magaslatán álló sajtó fegyverére. Különösen szükségük van szaktársainknak oly kipróbált, hü bajtársra, mint a milyen hozzájuk a „Vendéglősök Lapja“. Lapunk a régi szellemben, nem hanyatló erővel él ezután is nemes missiójának, éberül őrködvén a vendéglősök érdekein, serényen munkálkodva iparunk haladásán. A jól teljesített kötelesség s a jövőre táplált jó szándék tudatában viszont mi is kérhetjük és várhatjuk, hogy a vendéglősök, olvasóink, szintén lelkiismeretesen és pontosan megfelelnek irántunk való csekély kötelezettségüknek. Tessék tehát az előfizetés megújításáról sürgősen intézkedni. Hazafias üdvözlettel a „Vendéglősök Lapja“ kiadóhivatala. Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részére. KIRSCH JÁNOS sajt-, vaj- és szalámi kereskedő, BUDAPEST. VII. kerület, Király-utcza 53. sz., fiók: Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29—09.
