Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-12-20 / 24. szám
Vendéglősök Lapja 1905. deczember 20. Tíz esztendő ! Oly egyénnél liz esztendő, Ki hivatalban irdogál, Tudjuk, hogy ez rövid idő: Vendéglősnél nem igy áll. A mi szakmánk rögös pálya, Nincsen rajta sima ut ; Kell hozzá Isten áldása, Mert czélhoz csak azzal jut. Tíz esztendő! S czélhoz jutott. A mi kedves főnökünk ; Mindnyájunknak példát nyújtott, S ez nagy tőke minekünk. Czélhoz jutott; mert elérte A polgári becsülést. Az ő neve büszkesége Iparunknak szerte-szét. Magam ahhoz törpe vagyok, Hogy erény it méltassam. Egyszerűen rá mutatok, Miért vagyunk itt ily sokan. A mai naj on egybe gyűltünk, Hogy szivünknek zálogát Neked adjuk, s feledtessük Tíz év néma borúját. Ünneplésünk tárgyát ma Nemcsak urunk képezi. Szerető kedves jó családja Szivünk örömet tetézi. A napsugár, az éltető erő I.évén szerető hitvese ; Virágszál miként iránytű Az ő bájos gyermeke. így látjuk a mai napot A jelen szép ünneppel ; Mit Isten elérni hagyott, Hulljon le hát a lepel. Az italmérési illeték kivetése. Figyelmeztetjük lapunk olvasóit, hogy az italmérési illetékek kivetése Budapesten most veszi kezdetét. A legtöbb kerületi előljá_ róság már közhírré tette, hogy az illetékes kerületi m. kir. pénzügyőri biztosok a kerületbeli összes korlátolt, korlátlan valamint a kismértékben elárusitási enee- délyt nyert ital mérők jegyzékét az, üzletben várható fogyasztási adókkal együtt az italmérési illetéknek 1906 190b. évekre való kivetése czéljaból az 1899- évi XXV. t.-cz. értelmében közzététel végett az elöljáróságnak meg- küldötték. Az italmérési engedélyivel bíró üzlettulajdonosok e jegyzékeket az egyes elöljáróságokon kifüggesztett hii deresekben kitüntetett napokon betekinthetik és a fogyasztási adatokra észrevételeiket 8 napi batáridő alatt a kerületi elöljáróságoknál Írásban és bélyegmentesen benyújthatják. étre, pár szóval lelki világunkhoz ne szóljak. A mindennapi küzdelmes élet megkönnyítéséhez a felebarátaink iránt érzeti szeretetünk fokozásához, s azoknak tettekben való megnyilatkozásához a hit, az isten és emberbaráti szeretet adja meg az első lökést. Sajnos, hogy a lelkivilág eme nemes megnyilvánulását éppen nem nagy csak igen ritkán tapasztaljuk azoknál, kik földi javakkal gazadgon ellátva a jómód és fénytől elkápráztatva, a szegényt észre sem veszik, annak szenvedéseit át nem érzik, ennek folytán szivük irányukban meg sem nyílik. De hogy a gazdagok a szegénység iránt oly kevés vagy talán semmi érzéssel sem bírnak, ennek oka a hitetlenség, földi avaikban való elhizakodás, és a szenvedő emberiség iránt való teljes érzékle- lenség. Ezzel nem kívánom azt mondani, hogy a gazdagok a jótékony czélt egyáltalán nem szolgálják, sőt vannak egyesek, kik egész vagyonban menő összegeket adnak e czélra. De ne tessék azt hinni, mintha ezt a jótékonyságot igaz felebaráti szeretet su- galja távolról sem, hanem igen is a személyes hiúság, a feltűnési vágy, gomblyuk viszketeg stb. effélék már ezért is választják a közvetett és nem a közvetlen formáját a jótékonyság gyakorlásának. Van azonban egy másik fajtája a gazdagoknak s ezek azok, kik olyannyira önteltek, hogy még a kitünés után sem vágynak, de nem is adnak jótékony czélra egy fillért sem, sőt ha koldus kopogtat ajtóikon, azt alamizsna helyett elűzik. S hogy ez igy van, ennek fényes bizonyítéka a mai ünnep, amely ünnep a szegényebb de az igaz felebaráti szivek szeretetének nemes tettekben való meg nyilatkozása szegényebb sorsú embertársaik iránt. Nem csak a testnek, de a léleknek is szüksége van táplálékra. Ami a testnek az étel, a tüdőnek a levegő, az a léleknek a hit, az istenben való bizalom. Hit nélkül elsorvad a lélek, mint az a testi szervezet, melynek nincs tápláléka mint az a virág amelyet nem öntöznek. Ezért van az, hogy a legsivárabb, a legbetegebb lélek azokban a testekben van, melyeket selyem és bársony vesz körül. De a legnemesebb a legegészségesebb lélek azokban lakozik, kiket a nyomor, a Pincérek karácsonya. A kiket szeretet napján is robotban talál a kötelesség, az idén is elsőnek gyújtották meg a kölcsönös szeretet melengető fáját az Üdvözítő születésének emlékezetére. Hogy a kiknek oly kevés jut az örömből, hogy ezen a szent estén sem örvendezhetnek együtt családjukkal, legalább elhunyt vagy sorsüldözött kartársaik gyermekeinek orczáiról letörölhessék a fájdalom könyét, összesereglettek a «Budapesti Pinczéregylet» helyiségében a sugárzó Karáncsonyfa körül, a megörvendeztetett kicsinyek között megható volt az ünnepély, a melyen a szebbnél szebb hölgyek sokasága még lélekemelőbbé tette ezt a megható ünnepet. A kicsinyek, a kik úgy repestek uj, meleg ruháiknak s az apró, Jézus adta ajándékoknak, a nagyok, a kik mélázva, egy-egy könyet töröltek ki szemükből, lelkűk mélyén hymnust zengettek a magasságnak, a ki földre küldötte a szeretetek hogy ez az élet tél fagyában, a rideg kenyérharcz forgatagában se legyen soha virág nélkül. Es ezen a szép estén is ezeknek a her- vadhatlan virágoknak hű kertészei a hölgyek voltak, a főpinezérek bájos nejei, a kik, élükön Mitirovati Aclolfiié, Ébenheő- né, Kolb Gusztávné, Rehlnig Józsefné stb úrnőkkel am adag szorgoskodtak az uzsonna kiosztásánál s a kicsinyek öltöztetésénél. Az ünnepély legkiemelkedőbb pontja mégis Varga István elnök beszéde volt, a ki vallásos ildettel igazán szívhez szólón méltatta az ünnepély jelentőségét. Beszédét a szép nap emlékéül alább közöljük: Igen Tisztelt Ünnepi Gyülekezet! Amidőn e helyről önökhöz szólni szerencsém van, nem mulaszthatom el, mint keresztény ember, hogy ezen a felebaráti szeretet ünnepe hatása alatt, mely ünnepet tisztán a nemesen érző febaráti szivek áldozat készsége hozott Budapesti föpinczerek = = óvadék letéti társasága mint szövetkezet. —■ BUDAPEST VII., BAROSS-TÉR 18. IDA ÍJUK. úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon, — melynél' a kamat, díj és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t. Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak, győződjenek meg előnyös teltételeinkről. Felvilágosítással minden irányban szolgál a társulat vezetősége.
