Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-11-20 / 22. szám

1905. november 20. 7 az a kitüntetés, ha egy szaktársunkat kö­zönségének hálája tüntet ki, amint ez leg­utóbb Győrben történt. Mint onnan Írják, Dreiszker József vasúti vendéglős érdemeit, aki a restauráczióban valaha megfordult, elismerni kénytelen. Úgy a konyha, mint az italok, az elsőrendű vendéglők elsejére vall. Ami pedig a kiszolgálást illeti, dicsé­ret nélkül azt sem hagyhatjuk. A pinczér- sereg élén maga a figyelmes és előzékeny gazda szorgoskodik. A győri vasúti ven­déglő hírét igen előnyös színben tünteti ki az a kitüntető elismerés, amelyben a Po­zsonyban állomásozó 19. vadászzászlóalj ré­szesítette a vendéglő tulajdonosát. — A zászlóalj tisztikara, amely 1903-ban, valamint a folyó évben az ezredgyakorlatok alkal­mával Győrben a vasúti vendéglőben étke­zett, egyhangúan elhatározta, hogy a ven­déglőst kitűnő és előzékeny szolgálatáért köszönetül egy kis emlékkel (nyakkendőtű) fogja megtisztelni, mely elhatározásáról me­leghangú levél kíséretében értesitettec Dreiszkert. Az elismerő levél kíséretében bársonytokban egy gyönyörű kivitelű arany vadászkürt érkezett Dreiszker József címére, ki bizonyára drága ereklyeként fogja őrizni érdemeinek ezen legújabb elismerését. A székesfőváros borai. A székesfőváros a kőbányai szőlőtelepén termelt asztali, olasz rizling és muskatály fehér borokat, összesen 1260.59 hl-t, és asztali, siller- és Othelló vörös borokat, összesen 482.13 hl. meny- nyiségben a fővárosi borpinczékben nov. 19-éig bezárólag szabad kézből eladja. Bő­vebb felvilágosítással a borpinczéket kezelő szőlő- és gyümölcsgazdasági intéző (X., Ihász-u. 27.) szolgál. — Ezzel kapcsolato­san megemlítjük, hogy illetékes helyeken abból, hogy a főváros boraira vevők egy­általán nem akadnak, sokan kedvezőtlen kö­vetkeztetést vonnak le a fővárosi vendéglős iparra, amely — szerintük — nem kedvelője az igazi, természetes boroknak. Mi az eladás meddőségének okát nem ebben találjuk, ha­nem abban, hogy a tanács eladási kísérletei­nek publikálásánál érthetetlen módon mel­lőzte a vendéglősök szaksajtóját. A nyugdij-intézetböl. A mi Nyugdíj-intéze­tünk igazgatóságának f. évi november hó 3-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből ki­emeljük a következőket: Petánovits József in­dítványozza, hogy a koronajáradék alacsony — 95-ös — árfolyama indokolttá tenné, hogy az egyesület pénze ezekbe a papírokba volna fektetendő. Körülbelül 100.000 kor. volna ilyképpen elhelyezhető. Az igazgató­ság a kérdés tanulmányozását rendelte el. — A budapesti választmány októberben érte el legmagasabb bevételét, a mennyiben 1407 kor. 20 fillért vett be tagsági dijak­ban. — Ébenheő Károly jelentése szerint 3052 pezsgős dugó gyüjtetett és küldetett be a gyárosokhoz beváltás végett. Ezekért eddig a váltságdíj legnagyobb részben be­folyt az egyesület javára. — Francois Lajos jelentette, hogy érintkezésbe lépett a fran­cia pezsgőgyárosokkal, hogy ezek szintén váltsák be a dugókat. Remélhető, hogy ké­relme nem lesz eredménytelen. Vendéglő áthelyezés. Rein József a József- köruti „Szabadságihoz czimzett borozóját ugyancsak a József-körut 41. sz. alá he­lyezte át. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Mer- czegh Ferenczet, a szombathelyi „Sabária“- szálloda tulajdonosát érzékeny veszteség érte, szép reményekre jogositó hasonnevű 16 éves fia, hosszas szenvedés után történt elhuny­téval. A boldogultat nagyszámú közönség részvétele mellett helyezték örök nyugalomra. Béke poraira! Bajor herczeg az antialkoholizmusról. A német gazdasági egyesület müncheni kiállí­tásának megnyitásánál, junius 29-én, Lajos Vendéglősök Lapja herczeg, bajor trónörökös — akinek élénk érdeklődése a gazdasági érdekek iránt is­meretes — jelentős beszédet tartott, mely­ben megemlékezett az antialkoholista moz­galomról is és véleményét a következőleg fejezte ki: „Bizonyára én vagyok az első, aki sajnálja a túlságos szeszélvezetet, de a szeszes italok teljes megtiltását mégis nagyon sajnálnám. (Élénk tetszés.) Itt nemcsak a szeszfőzők forognak szóban, hanem a ser­főzés is, mely az árpa és komlótermelésre nézve fontos és elsősorban a borgazdaság, mely a birodalom legszebb vidékein a leg­nemesebb italt termeli. Uj szeszdenaturáló. Heidlberg dr. vegyé­szeti gyárosnak sikerült oly denaturáló eljá­rást feltalálni, melylyel a szesz az emberi él­vezetre teljesen alkalmatlanná tehető, da­czára annak, hogy a denaturáló szer maga nem mérges és sokkal olcsóbb a jelenleg használt denaturáló szernél, mi mellett a szeszből sem mekanikai, sem vegyi utón teljesen el nem távolitható. A szesz a nyers vagy tisztított epe vagy ennek alkatrészei vagy ezek vegyülelei, például sói, melyek maguk­ban vagy egymással elegyítve, vagy pedig esetleg más anyagokkal, például fenolftalein- nal kombinálva használhatók a szesz dena- turálására és pedig a legczélszerübben úgy. hogy az említett denaturáló anyagokat sze­szes oldatban alkalmazzuk, amennyiben a szesz az egyébként könnyen bomlásnak in­duló nyers epét is tökéletesen konzerválja. Czégjegyzés. A kereskedelmi czégjegyzékbe bevezettette magát Meixner Mihály, szál­lodatulajdonos és vendéglős Győrött. A győri Elite-kávéház átadása, herczeg Ferencz a győri vendéglős-ipartársulat el­nöke és a szombathelyi „Sabária“-szálloda tulajdonosa szerdán adta át Schröder Aladár utódjának az „Elite“-kávéházat, a melyet a Győrből eltávozott előzékeny és közbecsült kávés szolid alapokon vezetett. A város pol­gársága, különösen az „Elite“-kávéház ven­dégei amily sajnálkozással vettek a távozó kávéstól búcsút, épp oly örömmel és szives pártolással övezik az uj kávést, a kinek min­den igyekezete oda fog irányulni, hogy az „Elite“-kávéház vendégeit előzékeny kiszol­gálással teljes mértékben kielégíthesse. Követésre méltó határozat. A győri ven­déglősök és kávésok szövetkezeti szikviz- gyárában múlt vasárnaptól kezdve márczius hó 1-ig a vasárnap délutáni munkaszünetet a választmány elhatározta. Törkölybor készítéséhez mennyi szeszt kell használni? Ez a must czukortartalma és a préselés tökéletessége szerint változó. Minél levesebb a kipréselt törkölypogácsa és minél édesebb a benne visszamaradt must, annál erősebb törkölybor készül belőle, kivált ha a törkölyre csupán annyi vizet öntünk, a mennyi szinmustot szűrtünk belőle. Átlag 2—6 liter erős szeszt lehet minden hektoli­ter törkölyborhoz adni, hogy az elég erős legyen, illetve idő előtt el ne romoljon. Bort igyunk! A német statisztikai évköny­vekben olvassuk, hogy a Bajorországban észlelhető nagyszámú szívbetegségek oka a túlságos sörfogyasztásra vezetendő vissza. Lám, mig a magyar bort ivott, keményen vert a szive ; tehát maradjunk a bornál! A hagymáz gyógyítása. A „Medecine Moderne“ Írja: Á múlt század kezdetén a tífuszt erős köpölyözéssel és hashajtókkal gyógyították. Egy nő, — a kit igy gyógyí­tottak, —- a gyógyulás ideje alatt hat hóna­pig csak békalevest, azután csirkelevest kapott. Csodálkoztak azon, hogy ilyen sovány étke­zési mód mellett nem pusztult el; ő aztán néhány évre rá elmesélte az orvosoknak, hogy ő úgy tudott megélni, hogy az orvo­sok tudtán kívül minden nap két pohár bor­deauxi óbort ivott. Az orvosok most úgy látszik megértették ezt, mert a tifuszbetegek- nek a kezelés és gyógyulás ideje alatt bort rendelnek. De mivel gyógyítják majd a jám­bor antialkoholistákat? A borkő kivonása a seprűből. A borsep- rüt a szerint értékelik, hogy hány százalék borkőt tartalmaz. Minthogy azonban külső­leg nem különbözik a seprő, ha az egyik kétannyi borkőt tartalmaz is mint a másik, megesik tehát, hogy a gazda igen olcsón ad el nagyon értékes seprőt. Ezért Paturel, Saőne et Loire borkisérleti állomásánák igaz­gatója azt ajánlja, hogy a borkőt vegyük ki a seprőből, mert a tiszta borkő sokkal érté­kesebb mint a seprőben levő borkő, ezen­felül a seprő maradéka igen értékes trágya­szer. A kifacsart seprőt sajtolással egy kazánba töltjük, mely 4—5 annyi forró vizet tartalmaz mint a mennyi a seprő. A vizet tovább foraljuk, azután kavarjuk a vizet; majd lehűtjük a vizet, állni hagytuk és lefö­lözzük. Tizenkét óra múlva a borkő meg- jegeczedik. A viz alja igen jó trágyaszer, mert sok azotot és foszforsavat tartalmaz. Ha nem hetvenhétszer, legalább hétszer. Arra a kérdésre, hogy hányszor jelentessük meg egy hirdetésünket, dr. IBiedermann, az erfurti kereskedelmi kamara titkára, igy vála­szolt: „Legalább hétszer. Mert először csak elsiklik az olvasó szeme fölötte, másodszor már megjegyzi magának, harmadszor már el is olvassa, de még nem gondolt rája, negyed­szer már gondolkodik felette, ötödszöri meg­jelenésnél beszél az asszonynyal, hatodiknál meg akarja próbálni s végül a hetediknél vásárol.“ — Ez a felelet bár tréfés hangú, de mégis igaz. Nálunk Magyarországon, ha valamely hirdetés egyszeri közététele nem jár eredménynyel, ez már kedvét veszi a hirdetőnek. Hirdetés pedig csak akkor hozza meg a gyümölcsét, ha az állandóan az olvasó szeme előtt van és fel sem kelti annak figyel­mét, érdeklődését, mig úgyszólván jó ismerőse nem lesz. A bor penészszagának eltávoiitása. A Revue de Viticulture, a bor penészszagáról szólván, a faolaj használatát ajánlja, még pedig a következő módon: egy 5 literes palaczkba 1 liter vizet és 50 gramm gummi- arabicumot teszünk, mely sűríti a vizet és fenntartja az emulziót; ezután megfelelő mennyiségű faolajat öntünk hozzá (hektoli- terenkint V4—V2 litert), mire a gummi fel­oldódik; a folyadékot erősen megrázzuk. Ezt a folyadékot most 3—5 annyi borral keverjük és ezt a keveréket öntjük a hordóba, melyet erősen megrázunk. A rázást 2—3-szor ismételjük, aztán állni hagyjuk a bort, majd áttöltjük és végül derítjük. Az „Első Magyar Részvényserfözde.“ Kevés hazai iparvállalat van, a mely annyi sikert aratott, volna, mint a Részvényserfőzde, a mely termékeinek fokozódó kitűnőségével tért hódított s elismerést szerzett a magyar névnek. A részvénytársaság idei üzletévének a zárlata is fényes bizonysága e hatalmas vállalat egyre hatalmasodó erejének, a meny­nyiben a gazdaságilag válságos viszonyok mellett is 16 százalékos nyeremény-osztalé­kot fizet. Büszkék lehetnek az eredményre a gyár vezetői és munkásai, valamint ben­nünket is örömmel tölt el; mert a „Részvény serfőzde“ mindenkor jó akaratú támogatója volt a vendéglősöknek. Italmérési szabályrendelet. Vasvármegye törvényhatósága az italmérési üzletekre vo­natkozólag mostanában alkotott szabályren- 1 deletet. A szabályrendelet szerint italmérési üzletek a középüzletektől csak minimális 100 méter távolságra engedélyezhetők. Hát egyéb gondoskodrii-valója nincs Vasmegyének, a vendéglősök speciális termőföldének, iparunk i érdekében ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom