Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-11-05 / 21. szám

1905. november 5.

Vendéglősök Lapja

3

e ztmeg nem cselekszi, az véthet a köz- egészségügy ellen s ezt ellenőrizze a városi tiszti orvos ur.)

3. Hibás, hiányos üvegeket, ha azokból viz ki nem jön, vagy ha a siphon meg van sértve, el nem fogadunk, el sem fogadhatunk károsodás nélkül.

4. Ha a szikvizes üvegből minden viz nem jön ki, ahoz a gyár hozzá nem tölthet, lévén az üvegen máris hiba, azt föltétlenül fel kell nyitni, kimosni és kijavítani. (Ha ezt a szikvizgyár meg nem tenné, az üzletre ráfizetne.)

5. Ha a vendéglőstől, vagy más eladótól bárki szikvizet vitet házához s azt virtusból vagy bármely okból felnyitja, ismét lezárja s ha az visszakerül a gyárba, fel- nyittatik, kijavittatik, kimosatik, máskülönben meg sem tölthető az, de ha mégis meg lenne töltve, kétszeres háromszoros kárára volna a gyárnak.

6. Ha kifogásai vannak a tiszti orvos urnák a szikvizgyár ellen, a közönség igen megköszöni, ha orvos ur az üvegek mosását minden esetben ellenőrzi a szikviz- gyárakban, ha már annyira szivén viseli a közönség közegészségügyét.

7. Hálás dolgot cselekedne a tiszti orvos ur még azzal is, ha a boltüzletekben és a szatócsoknál ellenőrizné a szikvizes üvegek rendbentartását, tisztaságát s azt, hogy az üvegek hol tartatnak stb.

8. Egyúttal kiterjeszthetné figyelmét az üvegekre, poharakra, italtartó és a kimérő, mosó edényekre is.

9. A városi tiszti orvos ur azt ajánlja, hogy a szikvizes üvegeket ki nem nyitható s kulcscsal zárható zárószerkezettcl láttassanak cl. Ezt meg lehetne cselekedni, de ez a kezelést, felnyitást, töltést és lezárást, különösen az üvegek kimosását tízszeresen megnehezítené.

10. Drága ez a város igy is városi tiszti orvos ur, de ha a szikvizes üvegek nehézkes és komplikált zárral láttatnának el, bizonyára nem ihatnánk 6 fillérért szikvizet, hanem igen 20 fillérért. Amit, azt hiszem, nem óhajt a tiszti orvos ur.

Ennyit tájékozásul egy hivatásos vendéglőstől.

Végül, mint fogyasztótól, még egyet.

E helyen még arra hívom fel dr. Rózen- berg Jenő tiszti főorvos ur figyelmét, hogy egy helybeli üzletben ma vett csekély mennyiségű lekvárban két szál gyújtót találtam. Sz. Gy. ur konyhájára pedig, hir szerint, büdös füstölt hús került a piaczról! *

Mindebből pedig az következik, hogy a nemzeti ellenállás e puskaporos korszakában még szódásüvegek is föllázadnak a rabság, a lakat alá kerülés gondolatától s védelmükre az ádáz főorvos urak ellen készek mozgósítani a gyufás lekvárokat, büdös húsokat, fűrészporos hurkákat, pet- roleumos sajtokat, vitriolos és gliczerines pálinkákat stb., hogy bebizonyositsák, hogy nem ők a lakat alá valók.

Revolverezők.

„A ki kardot ránt, kard által vész el!“ mondotta az üdvözítő s Tolsztoj, a ki igazi követője Krisztusnak, szintén hüvelybe parancsolja a kardot.

Ő, a kinek minden gondja, gondolata az ember megváltása, fölemelése, elborzadva mutat arra az iszonyú vérfolyamra, a mely fojtó párázattal, sötéten hömpölyög végig a história századain.

Az erőszak erőszakot szül; a vér mindég átok, bárki bármiért ontotta is.

Ettől az átoktól meg kell szabadítani az emberiséget, a múlt bűnébe nem szabad visszaesnie a jelen emberének, ha szabadnak és boldognak akarja a jövőt. A gazságot nem győztük le, ha magunk is gazsággal harczolunk ellene; hanem az diadalmaskodott rajtunk.

De nem csupán az erkölcsi érv, hanem maga a helyzet követeli, hogy az emberiség haladásának meg nem szűnő forradalma a béke fegyverével, a jog és törvény erejével szálljon sikra igazaiért.

így küzdünk mi most nemzeti követelményeinkért s igy kezdette meg éppen most elszánt harczát az orosz nép fölszabadulásáért.

Mi megtagadjuk az adót és a katonát; a leigázott orosz megtagadja izmainak és szellemének erejét s a szurony és golyó nem vehet erőt a félreálló tömegen.

Úgy látszik, nálunk nem tudják, vagy nem akarják megérteni ezt a fenséges jelenséget.

Nem a nép javáért, hanem a maguk hasznáért szorgos eszme-kufárok, a bé- rencz szocziálista-agitátorok, a karmaik közé kerített kávéfőzők néhányát elbolon- ditották, felbujtották s ezek estének idején revolverrel belődöztek több kávéházba.

Orvul lopóztak a megtévelyedettek és a saját revolverük dörrenésétől megriadva, gyáván futamodtak el, mint a csirkefogó kölykek.

Megrémült lelkűk talán véres alakokat láttatott velük, ártatlan vendégeket, a kiket az ő golyójuk talált.

Szerencsére, a golyók nem sebeztek meg senkit, csak az ismeretlen revolverezőket, illetőleg őket sem, hanem tanítóikat, felbujtóikat, a szoczializmus magasztos elveit meggyalázó agitátorokat, a kik a rendőrség különös kegyelméből még mindég szabadon járhatnak.

A revolverezők golyói ezeken rongygyá lőtték a tisztesség látszatát s most gonoszságuk egész sötétségében állanak a közvélemény megvetése előtt.

Szaktársak, őrizkedjetek a hamis prófétáktól; jobb sorsotokat nem revolver, hanem tisztesség és összetartás vívja ki!

fi hús drágasága.

Mióta megnyíltak a székesfővárosi hus- székek, megmozdultak a hegyek, a mészárosok is, sőt a „Kereskedelmi és iparkamara“ is.

A mészárosok azért, mert sajnálják a hatósági husszékek révén elvesztett hasznot; az iparkamara pedig azért, hogy segítségére siessen a szorongatott mészárosoknak.

A mészárosok ipartestülete már beadványt is intézett a tanácshoz, a melyben javaslatokat tesz azokra a módozatokra nézve, a melyek a húst a mostani viszonyok közt is olcsóbbá tenni alkalmasak s e mellett a mészáros-ipart is kiszabadítanák mostani nehéz helyzetéből. A bőséges megokolással ellátott beadvány konkrét javaslatai a következők:

1. a növendékállatok húsának kimérése megtiltassék:

2. a szomszéd államok határai megnyittassanak, különösen Romániából a szarvasmarha-behozatal megkönyittessék;

3. a húsimport olcsó vasúti politikával lehetővé tétessék;

4. a fogyasztási adó, vágóhídi és egyéb díjtételek olcsóbbá tétessenek;

5. a vásárcsarnokok tulmagas helyárai leszállittassanak;

6. a daraetetést a marhavásáron egyszers- mindenkor megszüntessék;

7. a huskimérés és tárgyában alkotott szabályrendelet 3. §-a akként módosíttassák, hogy a leveshus fakultative nyomatékkai vagy a nélkül a vevő kívánságához képest legyen kimérhető;

8. a III. osztályú kereseti adó és járulékai az adó mérve szerint a levágás alkalmával a husfogyasztási adóval együtt a közvágóhídon szedessék be;

9. a nagybani huselárusitók a közvágóhidra tereitessenek.

Ez mind hasznos lehet a mészárosoknak, de semmi hasznot sem biztosit a közönségnek; mert a mészárosok bölcsen hallgatnak arról, hogy abban az esetben, ha kívánalmaik teljesítetnek, mennyivel adják olcsóbban a húst.

A kamarában is ők voltak a szóvivők, ott is ezeket a kívánalmakat hangoztatták a husdrágaság ellenszeréül; ámde itt sem tettek ígéretet, hogy majd adják-e és mennyivel olcsóbban a húst ?

így hát ezek az urak ma sem mutatkoznak megbízhatóknak.

Egy haszna azonban mégis van a hus- székeknek, illetőleg a tagló alá kerülő lovaknak s ez az, hogy a vásárpénztár csávába került.

Vázsonyi erélyes fellépésére vizsgálatot rendeltek el ellene s igy remélhető, hogy közélelmezésünknek ez a telhetetlen parazitája mai alakjában és mai embereivel előbb- utóbb megszűnik a székesfőváros czégére- zője s a nép sanyargatója lenni.

Pártoljuk egymást. A „Magyar Védőegyesület“ hazai iparunk pártolásának terjesztését szolgálja. Ez a nemes czélu egyesület most újból felhívással fordul a közönséghez. Ebben a válságos időben felettébb szükséges, hogy a felhívást minden magyar megszívlelje; a mire külön is felhívjuk olvasóinkat. A felhívás igy hangzik: A „Magyar Védő Egyesület11 czélja: hogy az ország gazdasági erejének megerősödése érdekében hazafias társadalmunk szervezett erejével honi iparunk jó munkáját a külföldi ipar elnyomó versenyével szemben megvédje, azt erősítse és fejleszsze. — A magunkra vállalt munka nagy, a siker kivívására pedig igen sok anyagi erőre és társadalmunk minden hazafiasán érző tagjának lelkes támogatására van szükségünk. Ezért kérjük honfitársainkat, hogy egyesületünkbe belépjenek. Budapest, 1905. évi október hóban. A „Magyar Védő Egyesület nevében: Dobieczki József s. k., ügyvezető igazgató. Beniczky Lajos s. k., elnök.

Kivonat az „Alapszabályából. 9. §. A „Magyar Védő Egyesület“ tagja lehet minden feddhetlen múltú honfi és honleány. Tagsági dijak : Örökalapitó ki egyszer és mindenkorra 1000 koronát, alapitó, ki 500 koronát adományoz. Pártfogó tag, ki évenként 20 korona, rendes tag, ki évenként 4 korona tagdijat fizet. — Vidéki néptanítók, kisgazdák, kisiparosok rendes tagsági dija évi 2 korona. Fogadalmas tagok azok, kik évenként kisebb összeget áldoznak az egyesület czéljaira. 11. §. A pártfogó, rendes és fogadalmas tagok a belépéskor három évre vállalnak kötelezettséget. 7. §. A nemzeti pénzalap kizárólag a kis- és háziipar támogatására és fejlesztésére fordítandó. E j czélra külön hazafias adományokat kérünk.

Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részér*

KIRSCH JÁNOS

sajt-, vaj- és szalámi kereskedő, BUDAPEST, VII. kerület, Király-utcza 53. sz., fiók: Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29—09.