Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-09-20 / 18. szám
XXI-ik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1905. szeptember 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK. KÁVÉSOK, PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületé“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet1‘-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának. A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társaságamint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre" föagr hivatalos közlönye. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. j! Félévre . . Háromnegyed évre 9 „ Évnegyedre 6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VP. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R holt tag. — Kongresszusi gondolatok. — A magyar ipartestületek országos szövetségének szabadkai kongresz- szusára Kossuth Ferencz és Zichy Jenő gróf vezetése alatt a törvény- hozás legkiválóbb tagjai, a kormány képviselői s a közélet számos más jelese nemcsak ellátogatott, hanem abban tevékeny részt is vett. A mi gyűléseink ebben szükölköd- nuk s nagy ritkán sikerül egy-egy lakománkra vagy ünnepségünkre a közélet szereplői közül a személyes barátság révén valakit odacsalogatnunk. Barabás Béla, dr. Benedek János országgyűlési képviselők s Márkus József főpolgármester, belőlük telik ki nálunk a notabilitások névsora. Miért van ez itt igy, miért van amott másképpen ? Ha összevetjük a mi szegedi gyűlésünk s a szabadkai kongresszus programmját, úgy mindjárt megoldódik előttünk ez a rejtély. A mi tárgysorozatunkat, gyűlésünk egész napirendjét a hivatalos jelentések merítik ki, a melyek bármily fontosak legyenek is, de a múltra nem vonatkoznak; a jelennek irányt nem adnak, a jövőt meg nem termékenyítik. Tárgysorozatunknak egyetlen pontja van, az „Indítványok“ czimü, a mely azt sejteti, hogy nálunk is van, [vagy legalább lehetne élet. De hogy tényleg van, arról mit sem. árul el a Programm ; mert mélységesen elhallgatja, hogy vannak-e vagy lesznek-e indítványok. Nem igy tesz a szabadkai Programm, a mely ebben a részében gazdag, változatos, valóságos tükre közviszonyainknak, tárháza a jelen és jövő nagy kérdéseinek. Innen van, hogy a kiket ezek a kérdések érdekelnek, vagy a kik többé-kevésbbé irányítói ezeknek, mindenkor fölkeresik az iparosság gyülekezeteit; mert ezeknek politikai jelentőséget és társadalmi súlyt tulajdonítanak. És tapasztaljuk, hogy ezeknek a gyülekezeteknek csakugyan van politikai súlyúk, társadalmi hatásuk; mert hát az életbe markolnak, felölelik ennek minden mozzanatát, a közkérdések mindegyikét az iparra való vonatkozásaiban. Mi elzárkózunk az élettől, irtózunk a közhangulat visszahangzásától, mint ha iparunk kívül állana ezen az országon s ennek a viszonyai rá semmi hatással nem volnának. Ezért szárazak a mi gyűléseink, ezért szegények eszmékben; ezért nem keltenek érdeklődést s ezért nem részesítik figyelemben azok, a kik a közhangulat legcsekélyebb megnyilatkozását is méltányolni szokták. Országos gyűlésünk, egy a nemzeti kötelezettségektől elzárkózó szürke, rideg csoport conventikulumának látszik s mi pedig úgy tűnünk föl, mint holt tag a nagy, örökké nyugtalan társadalom eleven lánczszemei között. Ha magunk iránt figyelmet óhajtunk kelteni, érdekeinknek támogatókat, törekvéseinknek sikert akarunk szerezni, tovább e meddő és visszataszító passzivitás utján meg nem maradhatunk. * A kongresszus lefolyásáról különben itt számolunk be: Nem mondhatjuk el ugyan azt, a mit az ipartestületek szabadkai kongresszusáról olvastunk, hogy: «Három napig a Szabadkán tanácskozó ipartestületi kiküldöttek felé volt fordulva az egész ország közvéleményének feszült figyelme. Ezt a körülményt, kivált a mai zivataros közállapotok mellett, értéke szerint kell megbecsülnünk.» A mi kogresszusunk iránt nem mutatkozott ilyen érdeklődés, hanem azért szép volt ugy a győri fogadtatásnál, mind annálfogva, hogy ez a kongresszusunk volt a leglátogatottabb. Győr lobogódiszbe öltözött s tisztelettel és örömmel fogadta az ország vendéglőseit. Az érkezőket vonatról-vonatra a győri rendezőség bizottságai fogadták, kisérték szállásaikra és kalauzolták a városban. A megjelentek között láttuk szakmánk következő vezérférfiait: Budapest: Gundel János, Glück Frigyes, Gelléri Mór kir. tanácsos, az orsz. iparegyesület igazgatója, Kommer Ferencz, Horváth Nándor, Willburger Károly, Koch József és neje, Schnell József, Kraitsovics Rezső, dr. Solti Ödön, Ihász György szerkesztő, Doktor László, Ehm János, Zöldhelyi Lajos, Pelzmann Ferencz, Schmidt Konrád, Kriszt Károly Ferencz, Petánovics József, Kovács E. M., Boross Gyula, Bittner Alajos, Kastel Mihály, Brückner József, Poós István, Buzik András és neje, Leheti István, Müller Károly, Grosz Ödön, dr. Szuly Aladár, Flór Győző. Arad: Nagy Lajos, dr. Szilvássy László titkár, Braun Gusztáv és neje, Domány János, Kebely Ignácz. Bátyú: Mezei Mór. Bruck-Királyhida: Rosner IgTelefon: 63—90. FANDA ÁGOSTON HALÁSZMESTER BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok) Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost fóherczeg Ö fensége udvara számára. — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.
