Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-08-20 / 16. szám

1905. augusztus 20. Vendéglősök Lapja összes szőlőtőkékről le kell szedni a szalma fonatokat és azokat el kell egetm mert ezáltal a gazda megsemmisíti a kender- bogár és szőlőmoly hernyóit, melyek ezek e a szalmafonatokba szoktak bújni A 4. fc. szigorúbban rendeli el a nevezett ar e- kony rovarok megsemmisiteset. A 11. 8- alaposabban módosítja az eddigi állapotot olvképp hogy a szüret T.egkezdesehez valló engedély nem tétetik függővé egy bizottság határozatától, hanem a polgár­mester megadja az engedélyt mindenkinek, a ki kész megfizetni a polgármester áltál kirendelendő felügyelőt. A korábbi rende­let 12. §-ának határozmánya úgy módo­síttatott, hogy nagyobb mennyiségű szolo- fürt szedéséhez nem kell külön engedely, hanem csak egy felügyelő kirendelése. Országos sörárpa-vásár. Az Országos Ma­gyar Gazdasági t gyesület a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület, a Miskolczi Keres­kedelmi és Iparkamara és a Magyar Me­zőgazdák Szövetkezete Miskolczon augusz­tus 22-én a megyeház nagytermében or­szágos sörárpa vásárt rendez. Az eladásra szánt árpából 5 kilogram mintát kell faj és minőségenkint a Borsodmegyei Gazda­sági Egyesületnek küldeni. Az egyesület a vásár közelebbi föltételeit is tudatja az érdeklődőkkel. Az ipartestületek központi bizottságából. Kongresszusi meghívó ! Az 1902. év októ­ber havában Nagyváradon tartott VI. orsz. ipartestületi gyűléstől nyert megbízatás folytán ezennel egybehívjuk a VII. orszá­gos ipartestületi gyűlést Szabadkára folyó 1905. év szeptember hó 8., 9. és 10-ik nap­jaira. Előző nagygyűléseink határozatából ezen kongresszusra meghivatnak, illetőleg azon résztvehetnek : a) az 1884. évi XVII. törvényczikk alapján alakult ipartestületek ; b) a hazai kereskedelmi iparkamarák, az országos iparegyesület, a m. kir. kereske­delmi muzeum és más rokon közintézetek és szaktestületek ; c) Oly városok, melyek­ben mindeddig ipartestület nem létesült, iparegyletük vagy általános ipartársulatuk, esetleg a külön e czélra egybehívandó helyi általános iparosgyülésből kiküldendő tagok által képviseltethetik magukat. A mandátummal biró kiküldöttek egyenlően gyakorolhatják ugyan tanácskozási és in- ditványozási jogukat, netáni névszerinti szavazás esetén azonban csupán a kép­viselt szaktestületeket, mint ilyeneket illeti meg az ügyrendben meghatározott szava­zati jog. A magyar bor és gyümölcs érdekében. Pintér Lajos, a m. kir. kereskedelmi muzeum hamburgi levelezője, jelentést intézett a kormányhoz, a melyben a következőket írja: „Borkivitelünk egyik hátránya az, hogy a kivitelre nem kerülnek egységes typusok, u. m. Spanyol-, Franczia-, Német- és Olaszországban, sőt mondhatni azt, hogy borainkat minden egyes borkereskedő más és más nevek alatt exportálja. Borkivite­lünket elősegítené, ha kiviteli czégeink az itteni nagy czégeket miniature-mintákkal látnák el, melyek az eredeti palaczkolás- nak és csomagolásnak tökéletesen meg­felelnek. Az árkiszámitás a mintákkal együtt volna a kiviteli czégeknek meg­küldendő és pedig franko rendeltetési hely vagy kikötő 7/10 literes üvegekben, 12 üveg egy ládában; vagy pedig franczia minta szerint 225 literes hordókban, vagy 10 literes demjonokban. A palaczkbor azon mágnások és kereskedők részére van, a kik egyrészt a bor lefejtésével foglalkozni nem akarnak, mert arra sem alkalmuk, sem idejük nincs, másrés/t a fősulyt a j tetszetős külsőre fektetik. Azok részére, kik a bort maguk töltik és továbbítják, vagy pedig közvetlenül valamely tengeren­túli kikötő részére szállítanak, a hordóbor szállítása felel meg. A demjonok parafával bélelt vízmentes vászonboritékba, vagy fonott kosarakba helyezve kerülnek kivi­telre és ott szükségesek, a hol az ország belsejébe vasút még nem vezet, vagy pe- ' dig még kezdetleges módon karavánok és teherhordók utján bonyolítják le az áru­forgalmat. Ezen helyeken a palaczkbor drágasága miatt nem válik be, a hordó meg az ilyen szállításra tulnehéz és a bor benne nem is igen tartós, illetve nem olyan ellentálló képességű. Ide tehát a denvjon a legalkalmasabb, mert például Bolíviában egy öszvérre 30—35 kilogramm rakható, Közep-Afrikában pedig maximum 2 demjont képes egy teherhordó néger az őserdők járatlan utjain rendeltetési helyére szállítani. Hamburgban évente mintegy 20 millió értékű bor kerül a piaczra. A gyü­mölcsidény időszerűvé teszi azt a kérdést, hogy hazánk termésének fölöslegét miként helyezzük el a hamburgi piaczon és Német­országban. Hamburgba évenkint 8 millió márkán felüli értékű gyümölcsöt hoznak. A fogyasztás első kelléke a jó csomago­lás, a mely az áru minőségére szinte döntő befolyással van. Telefon Budapest—Trieszt között. A trieszti kereskedelmi kamara minapi ülésén elha­tározta, hogy fölterjesztést intéz a kor­mányhoz a trieszt—abbáziai telefonvonal sürgős kiépítése tárgyában, hogy ilyen­formán Trieszt összeköttetést nyerjen Buda­pesttel és a magyarországi telefonhálózat fontosabb állomásaival. A müborok ellen. A franczia kormány az eddig alkotott műbortörvények meddősé­gét belátván, most már nemcsak a bor­hamisítókat sújtja, hanem azoknak a bűn­társait is, igy pl. Ctiaumié földmivelési miniszter a köztársaság összes főügyészeit körrendeletben felhívta, hogy szigorúan ügyeljenek az olyan iparosokra, akik mü- borgyártáshoz való anyagokat készítenek. Mit szólnak ehhez a mi borkereskedőink? (így kiált fel egyik közgazdasági szakla­punk, mely pedig jgen távol áll az agrá­riusok táborától.) Ők eddig olyan nagyon 1 szívesen hangsúlyozták, hogy Franczia- ország nem állítja nyilvánosan pellengére a borhamisítókat („mert ennek folytán a borkereskedelem károsodik“). Hát ez az uj rendelet is, mint a francziáknak sok egyéb intézkedése, ráczáfol a borkereske­dőkre és világosan mutatja, hogy a fran­cziáknak komoly törekvése a borhamisí­tóknak minél alaposabban „elrontani az üzletet“. Nincs az a pénz- vagy fogház- büntetés, mely oly érzékenyen érintené a csaló kereskedőt vagy gyárost, mint ne­vének közhirrététele. Ez elől sem külföldre nem lehet szökni, sem „strohmann“-t állí­tani maga helyett és ennek nevében ki­fizetni azt a pénzbírságot, mely rendesen csak csekély hányadát teszi ki annak az összegnek, amit a rosszhiszeműség egy évben jövedelmezett. Már pedig rendsze­rint a büntetés csak évek — néha évtize­dek — múlva éri utói a hamisítókat ! Pályázat művészi b irhirdetö plakátra. A bécsi Allgemeine Weinzeitung Írja: „Salzer B. wiendöblingi bornagykereskedő czég- nek az a dicséretes gondolata támadt, hogy az osztrák Iparművészeti Muzeum szakiskolájában pályadijat tűzött ki mű­vészi borhirdetésre. A jury tagjai voltak a nevnzett iskola igazgatója és négy ta­nára (Beyer C., Czeschka O., Karger Ká­roly és Moser Kálmán), továbbá Salzer Richard. Nem kevesebb mint 50 pályamű érkezett be, melyeket egvtől-egyig kiváló értéküeknek talált a jury“. Ismételten ir­tunk arról, hogy az üzletben, de kivált a kivitelnél milyen jelentékeny szerep juthat a reklámnak és ezért ajánlottuk kereske­dőinknek, hogy megfelelő reklámmal igye­kezzenek megismertetni a boraikat. A fen­tebb említett példa nagyon megérdemli, hogy kereskedőink utánozzák, annál is inkább, mert ezzel a borkereskedők a hazai művészetet pártolnák olyan módon, amely nekik is sokat használna. A tátrai kiállítás borainak vegyelemzése. Annak idején a MSzOE. igazgatósága kér­vényt adott be a földmivelésügyi minisz­tériumba, hogy az a tátrai kiállítási borok vegyelemeztetését saját tárczája terhére végeztesse az országos vegykisérleti állo­mással. Szükséges volt a vegyelemzés tu­dományos és szakszempontból véve, mi­után sok érdekes és hosszú időre terjedő kitűnő és szükséges, mondhatni nélkülöz­hetetlen adatot tartalmaz, minek haszna minden pillanatban vehető. Az országos chemiai intézet a reá bízott óriási feladat­nak a MSzOE. igazgatóságának kérelmére a lehető legrövidebb idő alatt tett eleget és a beküldött borok vegvelemzésének adatairól folyó évi julius hó 30-án 1901/905. szám alatt értesítette az egyesület igazga­tóságát. Az elemzés kiterjedt az alkohol- térfogatszázalékra, továbbá 100 köbczenti- méterben lévő alkohol, összes szabadsav, vonatanyag, czukor, hamu gramm mennyi­ségére és végül a polározás (200 mm.) Elvállal Asphaltirozást minden alakban. — Faczement tetőzéseket. — Nedves falak szárazzá tételét asphalt anyaggal. Rövid időn be­lül több mint 1000 lakást mentet­tem meg a penész és nedvességtől SCHLEISZ GYÖRGY BÉLA Budapest. Vili., Gólya-utcza 36/a saját ház. —Telefon 60-38. ezen vállalatommal. — Talajvíz ellen elszigeteléseket, vízhatlan asphalt- lemez es asphaltirozással. — „Universal“ kautschuk asphaltlemezeket uj épületekhez készítek mérték után. — Avult zsindely tetők átvetését asphalt fedéllemezekkel minden színben. és szállít következő anyagokat u csekben, asphaltlemez, és ezekhez való carbolineum, carbolineum festékek, kátrány-festékek minden ............................... olaj, kautschuk-asphalt burkoláshoz, bitómén, cárból és clozet-olaj stb. ^t ^u^>zan^ajnazott^^ és jeiző kefék és ezekhez való festékeket minden szinhen. — Úgyszintén javításokat vállal e szakmában Zsindely és más tetők .kátrány­festékkel való mázolását bármily színben. — Elvállal továbbá e szakmába való bármily munkála­tokat pontos kivitelben a legrö­videbb idő alatt. — Raktáron tart m.: Asphalt, kátrány, kátránylemez teker- czinezett szögek és faléczek, színben, Biehn­BUl>^PE5TEN HÉQ A VIZ 15 DRÁQA! v? Vendéglősök kávésok és magánintézetek figyelmébe. * I S-nÍL'Arii 1 f óm' ui-joMn 0-.0I — :x„ _ 1 _ ■ x n _ 1, 1^1 ______ Uj ! Lenihlmt °{a-Íat feltalálnom, a melylyel bárki bármily nagyságú és forgalmú vizeldét potom áron fertőt­2 ^ S iS h°g/ Vlzrezueték^ egyáltalában szükség nincs. Eg^ 25 kilóg?, kanna ára 15 kor., mely mennyiség 2 evre ^ K'vanatra bermentesen házhoz küldöm, esetleg személyesen is megjelenek. * _______I_______________________________ Tisztelettel SCHLEISZ GYÖRGY BÉLA Budapest, Vili. Gólya-u. 36/a saját ház. Uj !

Next

/
Oldalképek
Tartalom