Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-20 / 2. szám

XXI-ik évfolyam.

Budapest, 1905. január 20.

2. szám.

(„PINCZÉREK LAPJA**)

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK S KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

„Az.elsö magy. orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a „Székes- fejérvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyzö-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“ az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székes- fejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egye8Ület budapesti központi mozgalmi bizottságának, A „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre"

Iför- HIVATALOS KÖZLÖNYE. -^0

Megjelenik havonként kétszer, minden hé 5-én és 20 án.

Előfizetési ár :

Egész évre ... 12 kor. Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ i| Évnegyedre . . 3 „

Laptulajdonos és felelős

szerkesztő:

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

Leng a zászló!

— Szózat a vendéglősökhöz! —

Mintha ünnep volna mostanság dologtevő napokon is, házaink ormáról a háromszinü magyar lobogó integet a járó-kelő felé. Az a zászló, melynek a színeit múltúnk példázá- sára, jellemünk kifejezésére a mi nemes fajtánk Ízlésétől felmagasztosult költői fantázia rótta együvé.

A piros nagy szeretetünket, mitől sem rettenő odaadásunkat jelenti a szabadság iránt; a fehér jóakaratunkat mindenkihez, békességes szándékunkat, a jogainkat nem csorbitókhoz ; a harmadik szin, a zöld, pedig gyászunk és halhatatlanságunk jele. Gyászunké azért, mert a mit annyi szenvedés árán megérdemeltünk: a jobb jövőt még ekkorig nem érhettük el. Ám ebből a gyászból fakad a mi nemzetünk még sok ezer évig tartó életének a bizonysága is; mert a kinek reménye van, az nincs veszve semmi sors alatt. Lobogónk zöld színe tehát nemcsak betöltetlen s jogosult vágyaink fájdalmát kelti föl bennünk, hanem azt a régi, soha nem lohadó reményünket is, a melyet igy fejez ki ősi, valahonnan messze Ázsiából magunkkal hozott s ma is lelkesítőn fel-felzendülő nótánk: „Megvirrad még valaha, lesz még a magyarnak is jó napja!“

Lesz! Igen is lesz, csak értsük meg az idő szózatát s a vélemény és a hivatás külömbözősége mellett is úgy tudjunk összeforrni, mint ez a három szin nemzetünk lobogóján !

Ez a mi szent lobogónk, melynek a színeit az egy igaz Isten hatalmát

tündöklő nap ragyogtatja a felhőkké verődő emberkönyek s az ég áldásának virágszirmokra hullt harmat- cseppeinek szivárványaiban.

Ez a mi szent lobogónk, a mely vezetett bennünket az Árpádok dicső századaiban, a nagy Lajosok daliás időiben, a Hunyadiak véres, de diadalmas harczaiban, majd Thököli, Bethlen, Bocskay, Rákóczi és Kossuth önvédelmi tuséiban; ez a vérünkkel szentelt, könyeinkkel áztatott lobogó vezéreljen bennünket mostan is ebben az ezeréves alkotmányunkért, szabadságunkért megindult, életet és vagyont nem, csak értelmet és meggyőződésből kihajtó, erős akaratot s tiszta lelkiismeretet kívánó küzdelmünkben !

A házaink ormán lengő magyar zászló, mely a király szavára békés, nemes harczra hí mindnyájunkat, ezeket a gondolatokat keltette föl bennünk s ezt óhajtjuk, hogy minden olvasónk szivébe ugyanezeket írja be szellőkkel és szélvészekkel játszó szárnyverésével.

Ha lehetne is szavunk a politikához, a pártok törekvéseinek megítéléséhez, akkor is csak ezzel az intéssel fordulnánk olvasóinkhoz, a mivel igy: ,,A haza minden előtt!“

Az a haza, a mely a nemzet, életünk teljessége: emlékeink és küzdelmeink, örömeink és boldogulásunk tanyája, forrása.

E czél lebegjen előttünk, ennek a hazának a nagysága, vagyis ezt a hazát képező magyar nemzet jóléte, aztán — hogy a viruló nemzetben a mi szerény osztályunk, a vendéglős- iparosok szintén boldogulhassanak.

E végből arra figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy kövessenek el mindent, hogy szakmánkból legalább egy méltó férfiú kerüljön az ország házába, vagy — a mennyiben szervezetlenségünknél fogva s összmagunkhoz való bizalmatlanságunk miatt ez alig remélhető — legalább oly jelöltet pártoljunk, a kiről tudjuk, hogy érti ügyeinket s hozzánk őszinte jóakarattal van.

Ha nem igy járunk el, úgy a vendéglősökért most még hiába leng a zászló, mert a kik alatta győztesen vonulnak a politikai küzdőtérre, egy sem fogja szakmánkat öntudatos számba veendő polgárok működési terének tekinteni s a mint eddig, ezután is védtelen zsákmányai leszünk a fináncziális érdekeknek.

Ezt tudva, magukra vessenek szak- társaink, ha léháknak vagy kishitüek- nek bizonyulnak. ihász György.

Az 1905. évi borvizsgáló-bizottság. A föld- mivelési miniszter a borvizsgáló bizottságok tagjaivá az 1905. évre a következőket nevezte ki: a budapesti borvizsgáló bizottságba : Ágoston József királyi tanácsos, földbirtokost, Forster Gézát az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját, Oörgei Gyula, császári és királyi kamarás, földbirtokost, Herczeg Mihály egyetemi tanárt és Lindmayer Ferencz székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagot; a kolozsvári borvizsgálóbizottságba: Jósika Gábor báró császári és királyi kamarás, földbirtokost, Szentkirályi Ákos dr. gazdasági tanintézeti igazgatót, Tokajy Lászlót, az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkárát, Weisz Józsefet, az Erdélyi Pincze- egylet igazgatóját és Wildburg Aladár báró császári és királyi kamarás földbirtokost. Ideje lett volna, ha a miniszter

Teilefon : 63—90.

FANDA ÁGOSTON haUszmester

BUDAPEST (Központi vásárcsarnok)

Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára.

Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József Ágost föherczeg Ö fensége udvara számára. Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója.