Vendéglősök Lapja, 1905 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1905-06-20 / 12. szám
4 Vendéglősök Lapja 1905. junius 20. Vendég itthon. Kiss István, jeles szaktársunk, lapunk amerikai levelezője, hazaérkezett; de fájdalom-vendég itthon, mert csak latogatóba jött. Kilencz éve küzködik az idegenben, becsu- lést szerezve a magyar névnek es siker a maga munkájának. A honvágy bírta a hosszú útra, hogy az itthoni tartózkodásból uj erőt merítsen. Reméljük, hogy a mikor ismét üdvözöljük már nem vendégül jön; mert szükségünk van az oly kiváló erőkre, a milyen o. Kiss barátunkat lapunkban megjelent leveleiből eléggé méltányolták olvasóink s Így meg vagyunk győződve, hogy a szaktársak között meleg fogadtatásra talal. ^ Addig is, mig ő újra megszólal, beszélgetésünk nyomán megemlítjük, hogy az Egyesült-Államokban még mindig nagyobbak a munkabérek, de aránylagosan költségesebb az élet is ; tehát nincs^ ott sem olyan eldorádó, mint nálunk képzeljük, különösen mióta oly roppant arányúvá lett a kirándulás. Newyork hemzseg a magyaroktól, de már itt csak nyomorúságos megélhetést találhatnak a nagy concurrencia miatt. A távolabbi városokban még lehet szerencsét csinálni nagy küzdelem árán. Barátunk - elbeszéléséből hevenyén még egy érdekes, tanulságos momentumot ragadunk ki. Jellemző ez arra, hogy az amerikaiak mily szigorún védik gyermekeik egészségét és erkölcsét. Ott 16 éven aluli gyermeknek boltban vagy vendéglőben szeszes italt, avagy trafikban füstölni valót kiszolgálni súlyos pénzbírság terhe alatt tilos. Mig nálunk a szülők fejletlen gyermekeiket minden habozás nélkül küldik szeszes italokért és a trafikba, addig az amerikai törvény ily radikálisan gondoskodik arról, hogy a gyermekek kíváncsiságból és torkosságból se szokhassák meg az alkohol és a nikotin élvezetét. íme, igy kell eljárni ott, a hol becse van az embernek, szóval, a hol nemcsak hangoztatják, hanem komolyan akarják is, hogy ép testben ép lélek lakozzék! A vendéglősök nemes szive. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy nincs ipari szak a hazában, mely az irgalmas cselekedeteknek annyi látható jeleit adná, mint a vendéglősök. Számtalan szegény diák gondol hálás szívvel azokra a nemes szivü vendéglősökre, akik könyörületes atyai szívvel nyújtanak az éhező kis fiuknak betevő falatot. Ezrekre megy ama pesti diákok száma, akik egy-egy jószivü, nemeslelkü vendéglősnek köszönhetik, hogy felküzdhették magukat tudományos embersorba. A kormány maga is méltányolja ezt s nem késik hivatalosan köszönetét mondani ezért a — jóformán titokban tartott jótékonyságért derék vendéglőseinknek. Most is egy hosszú sorozata áll előttünk a diáksereg jótevőinek, akiknek a vallás- és közokatásügyi miniszter a hivatalos lapban mondott köszönetét. így szól a közlemény: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Burger Károly, Glück Frigyes, Lippert Lajos, Stadler Károly budapesti vendéglősöknek, a kik a tanítóknak a főváros iskoláiban tanuló gyermekei közül kettő-kettő részére; Appel János, Bauer János, Brukbauer Mátyás, Buchinger János, Döcker Ferencz, Drechsler Béla, Dukász Jakab, Ebner Ferencz, Ehm János, Ecker Károly, Fejér Gyula, Fischer Zsigmond, Fleck Károly, özv. Foltin Antalné, Förster Konrád, Fukátsch János, Gürsch Ferencz, Gregorics Ferencz, Győry Mihály, Hack István, Haselbeck János, Hámor József, Hersch Samu, Hercz R. Rezső, Hofbauer Lipót, Hruska János, Janura János, Kom- mer Ferencz, Kommer János, Kovácsics Mátyás, Kramer Miksa, ifj. Kriszt Ferencz, Kubanek Venczel, Leikam Ágost, Marton László, Mátrai Ignácz, Mayer Ferencz, Metzger János, Monszpart Ignácz, Móritz József, Müller Antal, Müllner Erzsébet, Nemény Béla, Neusiedler Géza, Petanovits József, Petrákovics J., özv. Pribitzer Sán- dorné, Prindl Nándor, Spiegel Ignácz, Schauer N., özv. Schierer Károlyné, Schusz- ter Ernő, Sziklay Sándor, Szikszay Ferencz, Szívós Zsigmond, Talabér Ferencz, Tóth József, Weisz Antal, Wurglits Vilmos, Bittner János budapesti vendéglősöknek, a kik a tanítóknak egy-egy gyermeke részére szabad asztalokat nyújtottak, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. Gyorsfényképek. Kamarás Mihály. Egyike legmagyarabb vendéglőseinknek. Nyíltság és egyszerűség jellemzi. Vendéglőjében tiszta bor csordul poharainkba, házánál boldog családi élet fogad bennünket. Viruló gyermekek szeretettel környezik, vendégei becsüléssel közelednek hozzá. Rászolgál erre Kamarás, mert üzleti tisztesség és igaz hazafiság különbözteti meg. Szorgalmával, becsületes törekvésével nagy vagyont szerzett magának, bárha nem rabja a pénznek, hanem gavallérosan bánik vele baráti társaságban s mindenkor kész áldozni Isten dicsőségére. Eletelve az, hogy a vallásosság az ember legnagyobb erőssége, azért ő mindig bőkezű, adakozó, ha templom-építésről van szó, akármelyik felekezet emelteti is azt. Nevét ott találjuk a mária-remetei kegyhely adakozói között s legutóbb igazán feledhetlen készséggel buzgólkodott a kispesti evangélikusok javára, most pedig Mogyoród község javára adott szép összeget. A kiben ily eleven az Isten szeretete, annak az embernek csak áldás lehet az élete úgy környezetére, mint az egész társadalomra. Sokáig működhessék még az Ur kertjében. A magyar borkereskedelem érdekében. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a m. kir. kereskedelmi miniszterhez fölterjesztést intézett, ki is azt a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez véleményadás végett átküldötte. A földmivelésügyi miniszter, mielőtt a kért választ megadná, hozzászólás végett kiadta a feliratot a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének. A budapesti kereskedelmi és iparkamara által tett előterjesztés magában foglalja a hazai borkereskedelem fejlesztése tárgyában : LA fogyasztási adókat. 2. A suly- mérték kötelezővé tételét és a kötelező időszaki hordóhitelesitést. 3. A vasúti sérelmeket. 4. A közvetítő ügynöki tevékenység megrendszabályozását. 5. A pincze- szövetkezetek működésének reformját. 6. Egyéb kívánságokat. Részletes tudósítást lapunk mostani számában mindezekről nem hozhatunk, miután a M. Sz. 0. E. igazgató-választmánya csak a folyó hó 20-án megtartandó ülésen fog foglalkozni a kérdésekkel, s adja meg feleletét minden pontra kiterjedőleg részletesen. . Annyit azonban már ma is mondhatunk, hogy a felsorolt pontokba foglalt nézetek nagyjából megegyeznek egyesületünk működésének irányával. Sok helyütt azonban mienktől eltérő felfogás jutott érvényre. így a különbség legjobban kidomborodik a pincze- szövetkezetek működésének reformjánál, a melyben foglalt nézetekkel egyáltalán nem értünk egyet. Az egyéb kívánságok fejezet alá foglaltakban is vannak olyan követelmények, melyek a kívánt értelemben nézetünk szerint keresztül nem vihetők. A mucsai újság. — A kupaktanács nyialatkozik. — Múlt számunkban megemlékeztünk arról a somogyi világlapról, mely „Vendéglősök Lapja“ czimen jelenik meg és valószínűleg a „piripócsi csárda“ érdekeinek felkarolását tűzte ki élete czéljául. Mivel kiadóul a „Somogyvármeyyei Vendéglősök és korcsmárosok Egyesülete Kaposvár“ czimü testület jelentkezett, hozzá is irtunk levelet, hogy hagyjanak föl a czim- bitorlással és játszanak ujságirósdit más czim alatt. E levélre az érdemes kupaktanács ugy- látszik összeült és elhatározta, miszerint az érdemes, bár nem ősz elnöke Grünwald Ottó utján megizeni nekünk, hogy a czim- ből nem enged. így kaptunk Grünwald Ottó elnök aláírással egy levelet, melyben kijelenti, hogy a lap czímét meg nem változtatják, mert olyan bírói intézkedést nem ismernek, a mely őket attól eltilthatná. (Hát hogy is ismernének ott Kaposvárt ? Hát mit ismernek ott Kaposvárt?) Most már igazán zavarban vagyunk, hogy mit tegyünk. Ultimátumot küldjünk-e a félelmes hetedik nagyhatalmasságnak ott Somogybán, vagy kérjünk diplomácziai beavatkozást ? Még meggondoljuk, hogy mit tegyünk e nehéz helyzetben, ha már barátságosan nem lehet a hatalmas kollégával boldogulni. A piripócsi csárdát mindenesetre meg- intervievoljuk. A világlap a piripócsi csárdának hivatalos közlönye. Mit szól ehhez a piripócsi csárda? A legrosszabb esetben pedig bevárjuk türelemmel az idők teljét. Lehet, hogy még meggondolják a dolgot s legközelebb ily czimen kapjuk meg a lapot: „Grünwald Ottó és Vidéke.“ Vagy a kupaktanácsnak eszébe jut más érdemesebb játék és újság helyett egy jó kényelmes tekepályát állít a piripócsi csárdának. KIRSCH JÁNOS sajt-, vaj- és szalámi kereskedő BUDAPEST, VII. kerület, Király-utcza 53. sz., fiók: Üllöi-ut 57. sz. TELEFON 29—09. Legjobb és legolcsóbb bevásárlási forrása a t. ez. vendéglős, szállodás és kávés urak részére.
