Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-06-05 / 11. szám

4

1903. junius 5.

meztetjük összes ismerőseinket, hogy az olyan vendéglőt, a hol hazai termékeinket kiváló gondban nem részesítik. — kerüljék.

Kegyeskedjék erre a vendéglősök figyelmét felhívni.

Budapest, 1903. május 17.

Alázatos szolgája Kuszkó Jstván az Érd Iparpárt. szöv. tagja.

Az „Ellenzék“ közleménye igy hangzik:

Az erdélyi ásványvizek Budapesten. A

székesfőváros vendéglőiben szerencsés az a boldog halandó, aki erdélyi ásványvízhez juthat. Nagyon kevés vendéglőben tartják az ásványvizek királyát, a borszékit.

Ezt is többnyire hamisítva, mint azt, a múlt évben fel is említettük. Répáti, előpataki s más kitűnő vizeinket híréből sem ismerik a magyar vidéki közönség pénzéből meggazdagodott fővárosi vendéglősök.

Ellenben a Gieshübli, Krondorfi mindenik vendéglős étlapján előtérbe van helyezve.

Hiába kérik a vendégek a hazai vagy erdélyrészi ásványvizeket, nincs, azt mondják nincs, nem tartják, mert a közönség nem kéri, nem keresi. Persze, hogy nem kén és nem keresi, ha az étlapon nem olvassa. A fővárosi vendéglősök egy része rossz néven is vesszi, ha erdélyi ásványvizet kérnek. — Úgy látszik, a külföldi forrástulajdonosok több előnyt tudnak biztosítani a vendéglősöknek.

A legtöbb vendéglős rossz néven veszi, ha magyar voltára hivatkozik a vendég és kéri, hogy tartson erdélyi ásványvizeket is. Még az is megtörtént a napokban, hogy a Váczi-körui 19 sz. a. levő palotának a magyar nyelvet kerékbe törő vendéglőse kiutasította azt a vendéget, aki, nála ebédelvén, arra kérte, hogy mint magyar fővárosi vendéglős, legalább egy erdélyi ásványvizet tartson.

Ez a körülmény nagyon elszomorító, de egyúttal intés is arra nézve, hogy itt a fogyasztó közönségnek kötelessége határozottan és erélyesen fellépni s követelni a vendéglősöktől, a hazai ásványvizek előtérbe helyezését.

Még hazafiság sem kell ahhoz, hogy borszéki vagy előpataki vizet áruljanak, Hiszen 80 fillérérért adják azt a literespalaczk vizet, a melyért a raktárban 16 fiiért fizettek. Nyernek rajta palaczkonkint 44 fillért.

Az Eriiké fővárosi választmánya, a fürdők és ásványvizek forgalmára alakult társaság, a vendéglősök és kávésok hazafias testületé, továbbá a fővárosban alakult székely társaság fogjanak öszze és szerezzenek érvényt a fővárosi vendéglőkben a magyar ásványvizeknek.

Kuszkó ur e leveléhez még a következő kommentárt fűzi:

„Az a vendéglős, a ki az erdélyi ásványvizet kérő vendéget elutasította. Kol- bauer Lipót, Váczi-körut 19. A vendég Kuszkó István szerkesztő és hirlapiró volt, Kolozsvár város törvényhatóságának tagja, az erdélyrészi iparpártoló szövetség jegyzője Az eset május 2-án történt. Óhajtásának kifejezésére juttatásául nem kívánt alkalmat adni a vendéglős durvaságára -s azt hasonló durvasággal nem is viszonozta, hanem nyugodtan fizetett s távozott, mert tudta, hogy az ily egyénnél, a ki érzi, hogy nincs igaza, álláspontja védelmére a gorombaság eszközét használja, tovább szót váltani felesleges. Elkerülendő volna magyar ember által minden olyan fővárosi vendéglő, a hol hazai s főleg erdélyrészi ásványvizekre, borokra s egyéb termékekre gondot nem fordítanak.“

Bizony elszomorít bennünket, ha akármelyik kartársunk ellen ilyen panaszt hallunk. Előzékenység és hazafiság, ez legyen a vendéglősök megkülönböztető tulajdonsága.

Böjtölö város.

.... ez városában nagy öröm volt a minap. Ezt az örömet az okozta, hogy a város előkelőbb szállóját, a K—t, egy országszerte becsült budapesti szaktársunk vette át.

M agyban készültek a megnyitó vacsorára, ámde a hires vendéglős csak tormás virslivel szolgálhatott.

Másnap délben az étlapon csak uj hagyma, retek s más efféle pompázott, főtt ételnek hire sem volt.

Nem volt, mert a vendéglős nem kapott szakácsnőt.

. , . ez városának legényemberei és

Vendéglősök Lapja

utasai tehát nagy busán böjtölésre fanyarod- tak, elfogadva magántudós Földváry Jakab ur menüjét.

*

Ez az eset nem egészen tréfa. Megtörténhetett volna, vagy megtörténhetik ezután.

Meg, mert — hogy megtörténhessék — bölcsen gondoskodott „Budapest székes- főváros szabályrendelete az 1887- évi XVII, t. ez, 10. szakaszának C) pontjában említett foglalkozás-közvetítő és cselédszerző- iparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlása tárgyában“.

Ennek a nevezetes s vidéki szaktársainknak még sok boszuságot és kárt okozó szabályzatnak II. részének 22. szakasza ugyanis igy hangzik :

„A közvetítést igénybe vevő egyéneknek erkölcstelen életre való csábitása, neki ilyenre alkalom nyújtása, vagy ilyen czélra elhelyezése tilos, minélfogva vidékre —

vendéglő, korcsma, kávéház, kávémérés

és hasonló üzletek részére nÖSZemélyek közvetítése csak az esetben eszközölhető, ha az alkalmazás világos megjelölése mellett erkölcsi szempontból úgy az üzlet kifogástalan volta, mint a foglalkozást adó megbízhatósága a foglalkozást adó székhelyén illetékes rendőrhatóság hivatalos számmal ellátott bizonylatával igazoitatik ; ezen bizonylatok száma, valamint a kiállító hatóság neve a megfelelő könyv jegyzetrovatába feljegyzendő s az okmány egy évig megőrzendő“.

Hát ennek a derék szakasznak köszönhető, hogy .... ez. városában a minap majdnem kiütött a böjt.

Köztudomású ugyanis, hogy a vendéglői személyzet elhelyezése Budapesten koncentrálódik. Ha már most valamelyik vidéki szaktársunknak szakácsnőre, kaszirnőre, pin- ezérnőre vagy szobalányra van szüksége, hiába jő, ir, vagy telegrafál ide, a helyszerző nem ad neki, mert nincs nála illetékes rendőri hatóságától megfelelő bizonylata.

Költekezhetik tehát kétszer s 3 — 4 napig vendégeit főtt kukoriczával táplálhatja, a inig illetékes rendőrhatóságánál ki nem könyörögte erkölcsi bizonyítványát.

Még czifrábbá válik az eset akkor, ha ez a t. szaktársunk foglalkozási székhelyére csak most érkezett, tehát ismeretlen.

Ekkor illetékes rendőrhatósága, ha akarja, ezt mondhatja neki : „Jaj, barátom, majd előbb kipróbáljuk önt, hogy mennyire tisztességes, megbízható ember. Várjon türelmesen néhány hónapig, akkor majd megállapíthatjuk, hogy adhatunk-e önnek erkölcsi bizonyítványt.“

A főváros bölcs szabályrendelete kihat az egész ország vendég]ösiparára s nem egyszer lehet okozója egy-egy községben kalendáriomba nem foglalt nagyböjtnek, valamint nem egy vendéglős exisz- tenczia tönkremenetelének.

A szabályrendeletnek ez a félszeg szakasza tehát sürgősen revideálandó, mert megnehezíti a munkátlanok összetorlódása ellen hozott intézkedéseket, ok nélkül zaklatja a közvetítőket s veszélyezteti a vendéglősök legvitálisabb érdekeit.

Társas reggelik.

A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartják:

Junius 5-ikén BÍ3SChk2 István vendéglőjében VII. Király-utcza 110.

Junius 12-én HrilSChkä János vendéglőjében VI. Kmetty-utcza 11. sz.

Junius 26-án Nősek Ignácz vendéglőjében I. Alkotás-utcza 11. sz.

Julius 3-án Bittner Alajos vendéglőjében I. Krisztina-körut 83.

Julius lö-én ifj. KriSZt Ferencz vendéglőjében IV- Kötő-utcza 7. sz.

Julius 17-én Doktor László vendéglőjében VIII. Tavaszmevő-utcza 7. sz.

HÍREK.

Pünkösd. A szellem fölszabadulásá- nak, a keresztény szellem diadalának ünnepét, • rózsanyitó piros pünkösd napját ünnepelte a világ. Az a szellem, a mely megihlette az apostolokat, vajha uj erővel áradna az emberiség szivébe. Felvilágosodás, a,hit melege, a szeretet lángja hassa át a társadalmat, hogy béke és boldogság lakozzék a földön.

A szivek fölemelésére, e magasztos ünnep emlékére közöljük Sántlia Károlynak, a kiváló protestáns költőnek, a nagy egyházi szónoknak, gyönyörű alkalmi költeményét. Sugározza olvasóink keblébe az Isten lelkének erejét.

Sunkösd ünnepén.

Sz a uifág önző, fiideg,

^fCegfagytak Senne a színek ;

(91 fénylő nap gyér sugarát ^íCind fukcmaSSan szórja rád.

©Fiküf a föfd is iassan-iassan,

§ fta az itéfef kürtje kársán,

0üem tüzSen ég, Sár meg uan írna, ©Fernem dermedne frnii a sirSa.

&z a uifág daczos, kénéig, elfaragSan, ggiiföfségSen éf;

Z)\ Car jak egymást az emSenek,

©Fiáit a uér, a köny pereg ;

^gőzeimet üi s ujong a gazság, gyászt öiíne jajgat az igazság,

$ Sogy a gonoszságot ne iássa,

(tízért az ég fefftő-pafásíja.

&z a uiiág fásuií, rideg,

Eszmény szanáí nem érti meg ;

^Üincs Site már, nincs ©Istene,

(9Í neszendő jó mindene.

©uzzog s neszekszik a Sazáérí,

©e nem tesz s nem áidoz janáért ;

(0Í porSan csúszik s fomSa szárnya Z)Zem Sírja, Sogy magasSa száüna.

pünkösdi JEéfek, óS jönef!

©IfoifakSa éieíet ieSeij !

^.erjeszd a főidőn szerteszét ©i szeretetnek szent tüzet !

Vigyen mindenfeié galamSod ©Iffafozó oiajfaiomSot! gyújts a szinekSen égi iángoí,

§ teremtsd meg újjá e niiágot !

Sántlia Károly.

Elöfizetöinkkez. Minthogy t. előfizetőink közül sokan még nem küldötték be az április-májusi negyedre eső dijat, sőt -némelyek az előző negyedekről is hátralékban vannak, őket tehát tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket posta-fordultával beküldeni szíveskedjenek. Lapunk, a mely két évtizede odaadással és kitartóan küzd a vendéglősök érdekeiért, ezt annál nagyobb sikerrel teheti, mentői tömegesebben és hi- vebben csoportosulnak köréje kartársaink. Mentői nagyobb lesz olvasóink tábora, annál nagyobb lesz a lap tekintélye s szava mind fölfelé, mind lefelé annál hathatósabb lesz