Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1903-04-05 / 7. szám

hogy neki köszönhető, hogy két orszá­gos intézményünk alapjai le vannak rakva s ezek, ha lassan is, de úgy fejlődnek, hogy már is biztosítékai, melengető fészkei a szebb jövendőnek. Éppen ezért szívből köszönjük a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatát“ XXIX. közgyűlése alkalmából, valamint üdvö­zöljük régi érdemes vezéreit s uj és buzgó harczosait azzal a kívánsággal, hogy mielőbb megérhessék a szaktár­sak egyetértő, testvéries tömörülését négy évtizedes, tisztes lobogójuk alatt. Egyesült erővel, bölcsességgel, szeretettel harczoljunk egymásért, mind­nyájunkért ! Ipartársulatunk közgyűlése. — Saját tudósitónk értesítése. — A ,.Budapesti szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ és „Temet­kezési Egyesülete“ márczius 31-dikén tar­totta rendes éri közgyűlését Gundel János elnöklete alatt az „István főherczeg“ szállo­dában. A tagok szép számmal jelentek meg. A temetkezési egyesület. Először a temetkezési egyesület kezdte meg közgyűlését Gundel János elnöklete aiatt. A titkári jelentés tudomásul vétetvén, következett a zárószámadás. E szerint 54CW- K. 75 fillér bevétellel 7869 K. 35- fill, kiadást tüntett ki tehát 2464 K. 30. fill, veszteséget a múlt évre. Ennek a szomorú állapotnak az oka, hogy az egyesület tagjai nem szaporodnak pedig mind több és több elszegényedett s elaggott vendéglős fordul az egyesülethez segélyért. Gundel János kijelentette, hogy ezt az egyesületet vagy be kell szüntetni, vagy működését kell felfüggeszteni. Hogy ez be ne következzék, hogy sorssujtotta kartársaink arczárói legalább nehány könyet fölszánt­hassunk. lelkes szavakkal kérte föl az ipar­társulat tagjait, hogy a kik még nincsenek i benn a temetkezési egyesületben, iratkoz­zanak be s erre másokat is buzdítsanak, hogy szegény társainkon ezután is segít­hessenek. Szavai nem is tévesztették el hatásukat, mert a következő szaktársak azonnal beirat­koztak : Mádul Lajos, Potzman Mátyás, tírükner Lörincz, Blaschke, ffovács Mátyás, Sperl és Hack István. Miután a zárószámadásra a felment­vényt megadták s az 1903. évi költségvetést elfogadták, következett a választás. Ennek eredménye a következő: Elnökség az alapszabályok értelmében, az ipartársulat elnöksége. Választmányi tagok: Barabás József, Bernhárdt Nándor, Bittner Alajos, Burger Károly Deutsch Pál, Döcker Ferencz, Förster Konrád, Fürst Tivadar, Gradwohl Antal, Hausknecht János, Hell József, Herz Gyula, Jahn Ede, Kamarás Mihály, Krist Ferencz! Leheti Istváu, Lippert Lajos, Maloschik János, Muzsik Mihály, Prindl Nándor, Simon Pál, Spalt Mátyás Schweiz Mihály, Schuller Ferencz. Póttagoknak: Paga Ágoston, Mertl István, Hofbauer Lipót, Kubanek Venczel. Számvizsgálóknak : Glück Frigyes, Maloschik Antal, Lippert Lajos. Ezzel a közgyűlés véget ért. Az ipartársulat közgyűlés« Gundel János elnök a megjelenteket üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta. A jegyző­könyv hitelesítésére Spalt Mátyás és Potz- mann Mátyás urakat kéri fel. Vendéglősök Lapja A titkári jelentés tudomásul vétetett, majd a zárószámadás is s a közgyűlés a felmentvényt megadta, valamint az 1903- évre szóló költségvetést is elfogadta. A sörkérdes: Ezután az előterjesztések és az indít­ványok következtek. Ennek során teljesen lekötötte a figyel­met Prindl Nándor gyönyörűen megokolt indítványa a sörkérdésről. Azt indítványozta, hogy az ipartársulat az „Országos Szövetséggel karöltve, tegyen lépéseket a kormánynál, hogy a hazai sör­főzdék kartelljétől 1 korona 20 fillér ár­emelésért a fogyasztók a söradó arányos mér­séklésével nyerjenek kárpótlást; mert a hazai sör drágulása nemcsak a vendéglőipart fe­nyegeti, hanem a magyar sörgyártást is. A sördrágitás veszélyezteti a hazafiui szempontokat, mert a rosszabb minőségű s igy olcsóbb sör elözönli piaczainkat. Nálunk az adóirást' a meglevő készlet után a gyárakon szedi be az állam s minthogy az adó nagysága a sör erőfoká­hoz vau szabva, az erős magyar sör magasabb százalékot fizet, mint a gyönge külföldi. A külföldi sör hektónként legfölebb 3 frt. 80 kr. italadót fizet, inig a hazai sörök 5 frtot; s inig a külföldi csak a szállított, vagyis fogyasztás alá kerülő mennyiség után, addig hazai gyáraink egész, tehát még heverő készletük után is, tehát előre vannak meg­terhelve. Stadler Károly szólt az indítványhoz. Kijelentette, hogy ő ellensége a karteleknek, mert ezek n m egyebek, mint leplezett ezéhek. Különben valóknak ismeri Prindl ada­tait s a levont konzekvencziát. Már a kormány is belátta a hazai sör­gyártást fenyegető veszélyt; mert a termelés 2 év alatt majdnem 150.000 h. literrel esett. Abban azonban eltér Prindltől, hogy ők tegyenek lépést a kormánynál. Tegyék ezt maguk a sörgyárak, ezeknek a szava nagyobb súlylyal bír. Kérjék ők az adó kisebbítését s ha el­nyerik, ejtsék el az áremelést is. Ha ez megtörténik, viszont a vendég­lősök kötelezik magukat, hogy kizárólag csak hazai sört mérnek ; mert a vendéglősöknek élet-érdeke, hogy a sörgyárakkal jó viszonyban legyenek. Kívánatos a sürgős és erélyes eljárás, mert különben országunkat egészen elözönli az idegen sör, a mely legfölebb csak az adott hitelt veszítheti s nem az adót is, mint a hazai. Gundel János helyeselte az indítványt mert őt és Glücköt méltatlanul illették azzal a szemrehányással, hogy — mint a rv. ser­főzde-igazgatósági tagjai nem küzdöttek a kartel ellen. Ok éppen, mert ott helyet fog­lalnak, nem egy kedvezményt vívtak ki a vendéglősöknek s ha ők nincsenek, most is nagyobb lett volna az áremelés 60 krnál. Erre a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Prindl indítványát Stadler módosításával s foganatosításával az elnökséget bi.zta meg. A választás. Következett a napirend utolsó pontja az elnökség és a tisztikar választása­Gundel János a bizalmat megköszönvén, maga és az elnökség nevében tisztét a köz­gyűlés rendelkezésére bocsátotta, mire a szavazatszedő bizottság Wilburger Károly elnöklete alatt megalakult. Tagjai voltak: Kramer. Förster, Ehm, ifj. Krist, Kom mer Ferencz és Schnell József. A szavazottak csaknem minden aján­latira egyhangúlag estek. Megválasztattak: Elnöknek Gundel János. Alelnöknek Koch József. Pénztár­noknak Mehringer Rezső. Választmányi ta­goknak : Barabás József, Bittner Alajos, Blaschka István, Bokros Károly, Burger Károly Ebner Ferencz, Ehm János, Förster Konrád. Fürst Tivadar, Glück Frigyes, Jahn Ede, 1903. április 5. Kramer Miksa. Kubanek Venczel. Kovács E. Mátyás, Krist Ferencz, Krist Ferencz ifj. Maloschik Antal, Mádai Lajos, Müller Antal, Nősek Ignácz, Palkovics Ede, Petanovits József, Prindl Nándor. Sperl Flóris, Sprung János, Stadler Károly, Schnell József, Tóth József, Vincze Lajos, Wilburgei Károly. Pót­tagoknak : Döcker Ferencz, Doktor László, Vielweni Lajos, Brückner József, Bittner Lajos, Hruska János, Hack István, Wilburger J. Antal, Maloschik Ferencz, Leheti István, Deutsch Pál, Jajczai János. Számvizsgálók­nak: Glück Erős, Kommer Ferencz, Lippert Lajos. Gundel János meleg szavakkal kö­szönte meg az iránta és tiszttársai nevében az újból nyilvánu't bizalmat s továbbra is buzgó működést fogadott. Miután még Koch József megválasz­tásáért Stadler Károly pedig a terem áten­gedéséért mondottak köszönetét, elnök a közgyűlést bezárta. Uj alelnök. A „Budapesti Szállo­dások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipar- társulata“ márczius 31-iki közgyűlésén töl­tötte be azt az alelnöki állását, mely Wirth Ferencz halálával üresedett meg. A közgyűlés e díszes polezra Koch Józsefet emelte. Ezt a kitüntető bizalmat megérde­melte Koch úgy is mint szaktárs, mint ember és mint polgár. Koch, a ki székes- fővárosi háztulajdonos, tagja a Budapest törvényhatósági bizottságának, a hol jeles, mindig találón beszélő szónoknak bizonyult s tehetségével gyakran szólalt föl a vendég­lősök érdekeinek védelmére. Javunkért küz­dött eddig is, de még inkább teheti ezt ezután, hogy vezéreink közé emelte szak tár­saink tisztelete. Mint előkelő modorú, igazi ur, nagy segítségünkre lesz ott a hol a társadalom magasabb köreit kell megnyernünk mozgat mainknak. A mikor az ipartársulat alelnöki szé­kében üdvözöljük, kívánjuk, hogy legyen alkalma beváltani azokat a reményeket, a melyeket kiváló tulajdonaihoz méltán fűz­hetünk. Prindl indítványa — Közgyűlési tudósításunkhoz. — A „Budapesti Szállodások-, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata“ közgyűlésén Prindl Nándor, a mint tudósításunkban mél­tattuk, oly fontos indítványt tett, a mely remek megokolásánál fogva is érdemesíti arra, hogy ezt külön is, bár kivonatosan közöljük. íme: Indítvány a budapesti szállodások, vendéglősök és korcs­márosok ipartársulatának 1903*évi márczius hó 31-ére kitűzött rendes évi közgyűléséhez beterjeszti: Prindl Nándor ipartársulati választmányi tag­I. Mondja ki a közgyűlés, hogy a helybeli sörgyárak kartellje által teremtett káros helyzetet, — mely a sör gyári árának 1901. évi február havától kezdett feleme­lése által keletkezett, tovább már tűrhe­tetlennek tartja. i II. Határozza el a közgyűlés, hogy az ipar­társulat a magyar vendéglősök országos szövetségével egyetértőleg lépéseket tegyen a szövetkezett sörgyáraknál: 1: Egyrészt aziránt, hogy az 1 korona 20 fillér áremelés elengedése által a sör árát az előbbi normális mederbe tereljék, s ezen közmegelégedést keltő árengedmé_ nyűkért a magy. kir. kormánynál kérel

Next

/
Oldalképek
Tartalom