Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-12-20 / 24. szám
1903. deczember 20. Vendéglősök Lapja 3 hatalmas támaszt, érdektársat nyer a mezőgazdák nagybefolyásu phalanxában. Végül ki kell mondania a szövetkezetnek, hogy addig, a mig központi szövetkezete meg nem szilárdult, az üzletvitel sajátos föltételeit ki nem ismerte, vidéki fiókok alakítását nem kisérti meg, nehogy a gyakorlatlanságot a hamar munkában a vendéglősök és a szövetkezet rovására kihasználják az elősdiek, a mint ez a nyugdíjintézet alapításánál is megtörtént. Ezek tanácsaink, a melyek, azt hisz- szük, eléggé bizonyítják önzetlen jóakaratunkat a szövetkezet iránt, a melylyel szemben nemcsak azért tartjuk fönn és gyakoroljuk majd a kritika jogát, mert tőle is, mint minden más intézményünktől, függetlenek akarunk lenni, hogy vele szemben is legyen egy orgánum, a mely e most ültetett fiatal fa esetleg mutatkozó fattyúhajtásait időnkint gondosan lenyesegesse, hogy gyors növésében, ép fejlődésében mi se gátolhassa. Az alakuló-gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : A fogyasztási szövetkezet alakuló közgyűlésére f. hó 3-án kevesen gyűltek össze az „Angol Királynő“ külön termében. Alig voltak ötvenen. A közgyűlést Palkovios Ede nyitotta meg, hosszabban fejtegetve, hogy a szövetkezet fő czéljának tekintse a hazai sörgyárakkal való megegyezést a sörárak leszállítására s mindenben arra törekedjék, hogy a hazai termelést pártolja. Ezt az üdvös elvet propagáló előadás után letárgyalták az alapszabályokat, majd a választásra tértek át. A választás eredménye a következő: elnök Palkovios Ede, igazgató Müller Antal. Igazgatósági tagok: Janura Károly, Springer József, Lippert Lajos Judtunkkal nem fogadtad,) és Appel János. Felügyelő bizottság: Bayer János, Sztanoj Miklós, Páris Vilmos, és Drechsler Nándor. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a részjegyek előjegyzését megkezdi s ezzel az alakuló gyűlést befejezték. A M. 0. P. E. Nyílt titok, hogy a „Magyar Országos Pinczér-egyesület“ válságos helyzetben van. A ki ügyeinek szellemi intézője volt, elhagyta helyét és egyetlen megnyugtató hir sincs arról, hogy az egyesület kormánya mellett bárki is állana. Úgy rémlik, mintha az egyesület hajója magára hagyoílan hányódnék a hullámokon ; ám ha nem igy van, elég hiba a vezetők részéről, hogy az aggodalmakat egy megnyugtató nyilatkozattal el nem oszlatják. Végre is az O. M. P. E. nem arra hivatott alkotás, hogy azt észrevétlenül el- szenderedni engedjük a közöny karjaiban, vagy hogy az büntetlenül elsikkadhasson a személyes érdekek bozótjai között. Még csak pár hét s ezt az évet a múlt táblájára Írhatjuk ; tehát nem várhatunk tovább, követelnünk kell. hogy a M. O. P. E. helyzetéről őszinte felvilágosítást kapjunk. Tudjuk, hogy a M. O. P. E. nagy feladatainak megfelelő tőke fölött nem rendelkezett ; tudjuk, hogy e miatt fejlődésében meg-megakadt, a mi alkalmat adott arra, hogy a viszály is sorvaszthassa gyönge hajtását. Tudjuk, hogy, mint minden emberi mű, ez sem került ki tökéletesen az alapítók kezei közül; ámde, ha vannak is hibák a szervezetében, ha történtek is botlások a vezetésében, mindez nem ok arra, hogy az O. M. P. E.-et a részvétlenség martalékául dobjuk Nem szabad ennek bekövetkeznie, mert a pinczérség országos tömörítéséről le nem mondhatunk s igy botorság volna tőlünk, hogy a megkezdett építményt pusztulni engedjük csak azért, hogy a szétporlott alapokat megint újra rakjuk. A mibe ez a nehéz munka kerülne, azt az erőfeszítést inkább arra fordítsuk, hogy a meglevő szervezetet megszilárdítsuk, hibáit elenyésztessük. Szükség van arra, hogy a pinczérség országos, egységes szervezettel álljon a jövő elé ; mert ez nagy átalakulásokat teremt iparunkban. Ha ekkor a pinczérség szétforgácsoltán, őt joggal és sulylyal képviselő szervezet nélkül áll az érdekeltek között, úgy majd róla és nélküle törvényesittetnek oly intézkedések. a melyek a pinczérek életviszonyait teljesen felforgathatják. A pinczéreknek is meg kell mutatniok, hogy öntudatra ébredtek, hogy az összetartásban rejlő erőt ismerik, s azzal élni is akarnak ; éppen ezért meg kell tennünk, hogy az O. M. P. E. megszabadittassék a vele született gyöngeségtől. E végből első sorban az szükséges, hogy az 0. M. P. E. vezetői minden szépit- getés nélkül tárják elénk az egyesület viszonyait, hadd lássuk, mi a teendő. Tudnunk kell, hogy mit kell elsősorban és gyorsan tennünk, hogy a súlyos beteg kivárhassa és kibírhassa a további operácziót. Ugyanis semmi kétség, hogy az 0. M. P. E. rögtöni segélyre szorult s szervezetében gyökeres átalakításokat igényel. Az első segélyt minden habozás nélkül meg kell adnunk, a további teendőket pedig alaposan meg kell hánynunk-vetnünk s bölcsen kell megállapítanunk. Az O. M. P. E.-t olyan alapokra kell fektetnünk, hogy megállhasson a kezdet nehézségei között s megszerezze magának a lassú, de biztos fejlődés feltételeit; mert igy bizalmat kelt mindenkiben s megizmosodása talán sokkal előbb következik be, mint azt ma remélni merhetnők. Az egyesület vezetői tehát vessenek el maguktól minden tartózkodást, a pinczérek pedig, legyőzve minden kishitűséget és pártoskodást, tömörüljenek az O. M. P. E. zászlaja alatt, hogy eddigi züllésüknek szomorú napjai végkép letűnjenek. T ... M Gyorsfényképek. Leheti István. Minden lehet, csak az nem, hogy Lehetőnek rósz bora s kevés vendége legyen. Az utóbbit az első lehetetlenségnek köszönheti. Leheti tehát nem lehetetlen ember, jól lehet, a maga nemében ritkán akad mása. Ott a Dohány-utcza sarkán, a zsidó templom árnyékában trónol felbonthatlan szövetségben Badmssal és Gambrinussal. Egyszer navy beteg vo t. Meghallotta ezt egyik törzsvendége, Nemencselc Jakab, Budapestnek egyik legeredetibb alakja, a ki foglalkozott patkányok irtásával és köszvé- nyes felebarátainak gyógyításával. Szokása szerint, kiabálva rontott be n beteghez, majd neki esett s maga készítette fhiidurnával úgy bekente, meggyömöszölte, hogy a szeme is szikrát hányt jó Leheti Istvánnak. Föl is gyógyult, de hogy Nemencsek kenésétől e, az örök titok marad; mert hát a derék Jakab fölvette azóta a néhai nevet. Éppen egy hatalmas rostélyost akart reggelire bevágni, a mikor hirtelen rosszul lett s csak ennyit tudott kiáltani: „Leheti, Leheti, miért hagysz el engem?“ s ezzel kilehelte a lelkét minden patkányok nagy vigasságára. A világ meg van győződve, hogy a patkányok ma nem vigadnának, ha Nemencsek Jakab abban a gyászos pillanatban nagyot húzhatott volna Leheti István borából. Ezért nagy a dicsérete és sok a fogyasztója Leheti István pinezéjének, a melytől csak a halál irtózik és a szomorúság. Dr Haslinger János A „Budapesti Pinczéregylet“ orvosa. Mint ilyen, eldicsekedhetik, hogy még egy lelket sem expediáit a másvilágra. Megjárta Amerikát is, de csakhamar visszatért, mert meggyőződött, hogy a föld kerekségén nincs egészségesebb hely a mi pinczéregyletünknél. Ide a betegség csak mint afféle Katzenjammer vetődik föl néha, de igy is hamarosan kiadják az útját. Az avatatlanok azt hihetnék, hogy ilyen állapot mellett nálunk nem lehet jó dolga a doktornak ; pedig nem így van. Minthogy nem kérnek orvosságából, hát a paciensei neki adagolnak cai minativam, oleum sylvi grammata centum ad bibendum. Ilyen formán a paciensek is jól járnak s neki sem széles az utcza. Különben dicséretére legyen mondva, talál ö magának elég munkát. Kitűnő vadász nemesebb szenvedélyből. Nem az utczákon cserkész szoknyák után. hanem az erdőt, mezőt bújja, hogy ellesse az állatok életének titkait; mert nemcsak anthropologus, hanem zoologus is, egyike az állattani egyesület legmunkásabb tagjainak. Ekképpen bőven van a tudománya s a vágott dohánynak sincsen sziikiben; mert hát tud élni, jól, szépen élni. Nincs benne semmi a szobatudósok esetlen mogorvaságából, de annál több van a világfi kedvességéből. Ezen az okon nemcsak barátja az asszonyoknak, hanem ked- vencze is; tehát szívbajokban specialistának tekinthető. De félre a tréfával, talpig ember s a pinczérek leghívebb jóakarója. Élete évtizedek óta össze van forrva egyesületünkkel, érdeklődik ennek komoly munkálkodása iránt s szívvel, lélekkel, egész szeretetreméltó- ságával és vidámságával vesz részt mulatságain. Örömmel nyújtjuk neki megérdemelt koszorúnkat a tisztelet és szeretet virágaiból. Társas reggelik. A „Budapesti Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata “ minden pénteken társas reggelit tart. A legközelebbi reggeliket a következő helyeken tartja. Deczember 25-ikén : A karácsonyi szent ünnepek miatt nincsen társas reggeli. 1904. január 1-én újév napján nincs reggeli. Maloschik Antal. — Képünkhöz, — Az ő neve a jó bor ezégére Budapes' ten. Hatalmas pinezéiben valóságos bányája van a magyar hegyek „folyó aranyának.“ Tekintély társulati életünkben s való ságos dinaszta a vendéglősök között. Kiterjedt családjának minden tagja iparunk terén működik és vaiamenyi méltón a Maloschik névre. Ő maga. mint bornagykereskedő, szoros összeköttetésben van vendéglőseink nagyobb részével s az ő tisztességének és lelkiismeretességének köszönhető, hogy a kufárkodók nem ronthatták le teljesen borkereskedelmünk hitelét. Igazi kereskedő, a milyennek a kereskedőt hajdan jellemezték: szótartó és talpig becsületes. A ki Maloschik Antalra támaszkodik, nem esik pocsolyába; ezért nagy az ő tisztessége a vendéglősök és a bortermelők között.
