Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-09-20 / 18. szám
Vendéglősök Lapja 1903. szeptember 20. 10 talansága, valamint a bérlők zsarolása, tür- hetlen visszaélései mind nagyobb elkeseredést keltenek. A milyen régi ez a népzsaroló adó, oly régi a panasz a fogyasztási adóke- zelök és bérlők törvénytelen eljárása ellen. Az érdekelt közönség köréből nagyon gyakran történnek felszólalások, a melyekben felhívják az érdekelt körök figyelmét arra, hogy a népet agyonzaklatják, a termelő elveszíti piaczát, a kezelő vagy bérlő adómentes helyzetbe jut, végeredményében pedig a kincstár maga érzékenyen károsodik. Most újabban dr. Simkó József és társa jól megindokolt felterjesztést intézték a M. Sz. 0- E.-hez, hogy lépjen akczióba, járjon közbe a kormánynál is, hogy a fogyasztási adót töröljék el, vagy, ha ez a mai viszonyok között kivihető nem volna, akkor a fogyasztási adó kezelését szabályozzák s a pálinka-méréseket tiltsák el, vagy a számukat alaposan redukálják s helyükbe a hazai földön termelt bor kimérésére borméréseket törvényesen engedélyezzenek, mert ebből nemcsak a termelőnek, de a magyar munkásnak, végül pedig a kincstárnak is nagy haszna lenne. Pályázat vasúti vendéglőre. A magy. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége Gyulafehérvár állomásán levő buffet 5 évre leendő bérbeadására pályázatot hirdet. Határidő szeptember 29. déli 12 óra. Bánatpénz 100 korona. Váczról azon értesülést nyerjük, hogy az ottani „Curia“ vendéglőt a káptalan mint tulajdonos az ottani borgazdasági szövetkezetnek bérbe adta. Az illető szövetkezet az egész vendéglőt renováltatja és úgy fogja bérbe adni. 1903. április 28-ától kezdve esetleg már január 1-től. E szövetkezet nél Vácz, Tabán-utcza 22. adatnak az értesítések, esetleg levélbelileg is lehet megkeresést intézni a szövetkezet elnökéhez Bauer Mihályhoz ugyanott. Egy uj földesur. Mindig elszomorít, ha arról kapunk hirt, hogy egy-egy magyar birtok külföldi kézre kerül ; mert hát nagy igazság van ebben a mondásban: „A kié a föld, azé az ország.“ A külföldiek földvásárlása leginkább azért tölt el aggodalommal, mert az idegen urak nemzetünk iránt semmi kötelezettséget sem tanúsítanak, sőt — mint a felföldön — idegen cselédséggel s a német cultura ápolásával gátat akarnak vetni a magyarosodás terjedésének. Jól esik, hogy végtére ennek ellenkezőjét is hallhatjuk. Ugyanis Gróf Witzleben-Altdobern Henrik, egy előkelő porosz arisztokrata, megvette 4.400,000 koronáért a gróf Zichy-féle várpalotai uradalmat. Az uj földesur diszebédet adott, a környék előkelőségeinek tiszteletére s itt nagyhatású tósztot mondott: Hazánkkal való ismeretségének első idejében — úgymond — családját már a magyar nyelv tanulására buzdította, de most, miután megismerte a magyar nemzet fönséges történetét, költészetét és magas eszményeit, hazatérve azzal köszönt be övéihez, hogy „meg kell tanulnotok magyarul!“ Gróf Wltzleben azonban,úgy látszik,nemcsak szép tósztot tud mondani a magyar földesur kötelességéről; hanem cselekszik is aszerint. Várpalotán már legközelebb nagy iparvállalatokat létesít, a várost pedig vízvezetékkel és villamvi- lágitással látja el. Különösen jelentős ama kijelentése, hogy uradalmában egy szeget sem fognak fölhasználni, ami nem Magyarországról való. Már az eddigi megrendeléseknél is ez az irányelv érvényesült s a kastély berendezésén budapesti iparosok dolgoznak. Ettől az uj földesurtól tanulhatna sok régi magyar földesur s tanulhatna — a miért tulajdonképpen ezt lapunkba igtattuk — némely vendéglős is. a ki kenyeret itt akar találni, de államunk nyelvének elsajátításától még mindig vonakodik a sötét lelkiismeretlenség csökönösségével. NYILT-TÉR. Vácz rendezett tanácsú város polgármesterétől. “■ ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Vácz város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező „Kis-sörház“ vendéglő használata a város tanácstermében f. évi szeptember hó 24-ik napjának d. e. 10 órájakor 3300 K kikiáltási ár mellett nyilvános szóbeli árverés utján 1903. október hó 1-től számított 3, esetleg 6 egymásutáni következő évre bérbeadatni fog. Erre a bérleni szándékozók oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy az árverés után utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az árverési föltételek a szokásos hivatalos órák alatt Bartos Ferencz v. gazda ur hivatalában megtekinthetők. Vácz város tanácsának 1903. évi szeptember hó 18-án tartott ülésében, kiadta: Tanács, h. főjegyző. Szálloda bérbeadás Az 1STVÁKí FŐHGBCZEG-hez czim- zett szálloda Budapesten, 1904. évi február hó 1-től bérbeadó. Bővebb felvilágosítás a kiadóhivatalban szerezhető. Csemege szőlő. Mézédes csemege szőlő, legkiválóbb fajú chasselas és muskatály kilónként Szeged vasutig 36 fillér. Óriás őszi baraczk kilónként 140 fillér. Szállít: KOPASZ József Szeged. ■f Felhívás! Felhívom a borkereskedő és vendéglős urak figyelmét, hogy nálam bor és must szükségleteiket a legolcsóbb áron szerezhetik be. Tudakozódhatni: Budapest, VII. Akáczfa-utcza 7. sz. I. em. 8. ajtó alatt. Vendéglő-eladás. Egy 12000 lakossal biró mezővárosnak közepén fekvő, szilárd anyagból, cseréppel fedett vendéglő, mely áll : 7 vendégszoba, 2 étterem, táucz- terem, I söntés, 2 konyha, 2 speis, 1 nagy kocsiszín, ÍOO lóra való 4 istálló, 2 tekepálya, 2 jégverem, 2 nagy pincze és 1300 □ öl gyümölcsös és konyhakertböl, összes leltárral együtt, — tulajdonos — ki 15 év alatt óriási vagyonra tett szert betegsége végett azonnal vagy deczember Síig átadandó. — A város, hol összes hivatalok vannak, a járás központját képezi nagy gabona hetivásár és 6 országos vásárral. Az épület összes helyiségei villanyvilágítással vannak ellátva. Vételhez 20.000 korona szükségeltetik, a hátralék 5 évi kedvező fizetési feltételekkel. — Bővebb felvilágosítás Budapesten V. Visegrádi-utcza 4. III. 20. ajtó vagy a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztőségében adatik. Befogadó'vendéglő, újonnan épült, régi jó forgalmú, mely áii 3 üzlethelyiség, konyha, 2 lakószoba, 2 vendégszoba, kamara, pincze, jégverem, 3 istálló, kocsiszín és nagy kert, kiadó. Bővebbet a tulajdonosnál: Tálos Lajos, Komárom. Szabadalmazott és javított „ST. JULIEN“ BORDERITŐ'POR bor és mindennemű szeszes itatok derítésére. Miután arról értesültem, hogy a szőlőbirtokosok Magyarországban és Ausztriában — mint ez Francziaországban általánosan történik — a mustot a rohamos erjedés alatt nem a szőlőmagon erjesztik és ebből kifolyólag ez a bor nem is tartalmazhat csersavat, kényszerítve voltam Sz. Julién borderitő-poromat a magyar és osztrák borok számára úgy összeállítani, hogy ezen országok borai, a jelenlegi tökéletlen és hibás kezelés daczára, az én Sz. Julien borderitő-porom 24 órán belül tükör tisztára tisztítva legyenek és az eddig ismert tisztitószerek, mint vizahólyag, gelatina stb. nélkülözhető legyenek, feltéve, hogy a használati utasítás pontosan betartatik. Ezen por csak akkor hamisítatlan, ha a bádogsze- lenezék védjegy gyei vannak ellátva. — Ezen Szt. Julien borderitő-por dr. Szilágyi Gyula m. kir. budapesti törvényszéki hites vegyész ur és a cs. kir. bor és gyümölcs chemiai-physiologiai kísérleti állomás által Klosterneuburgban (Bécs mellett) vegyi elemzés alá vétetett és ennek alapján az 1903. évi évi XXIII-ik törvényczikkben foglalt követelményeknek teljesen megfelelőnek találtatott. A Sz. Julien por használtatik: vörösborokhoz az I. számú, siller bor, sör és eczethez a II. számú, fehér bor és a legkülönfélébb szeszek és pálinkákhoz a III. számú. — Főraktár és egyedüli eladás Ausztria és Magyarország részére : -----:---FR OMMER TESTVÉREK-nél Budapest, VI., Andrássy-ut 9. ÓVÁS! Miután a kereskedelemben több hasonló deritőpor hozatik forgalomba, melyek vérrel készitvék, b. figyelmüket azon körüi- ZH3IZZ ményekre felhívjuk, hogy ezek eladása, valamint ezekkel való derités vér tartalmuknál fogva, törvényileg tiltva van.
