Vendéglősök Lapja, 1903 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1903-09-05 / 17. szám
1903. szeptember 5. Vendéglősök Lapja 5 Üdvözletek. A köszönet, a melyet olvasóinknak mondottunk lapunk fennállásának XX. évfordulója alkalmából, viszhangot keltett sokfelé. Jól esik ez a mi szivünknek, mert azokból az üdvözletekből, a melyekkel szóval és írásban megtiszteltek, kiéreztiik. hogy a „Vendéglősök Lapja“ munkálkodása nem volt áldástalan. Úttörők voltunk, megalapítói szakirodalmunknak, a mely immár oly szükségletté vált, hogy többé nem állunk egyedül ezen a téren. Jól esik tudnunk, hogy ehez a laphoz sok érdemes szaktársunkat kedves emlékek csatolnak és megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a kik az elvek harczában néha ellenünk is fordultak, végtére mégis megértettek benünket. Ez a lap emléke a múltnak, élő és munkáló tradíció, a mely mind magasabbra emeli azokat a falakat, melyeknek alapvetői elődeink valának. A míg ezeken építjük a jövendőnket, addig ez erős vár lesz, biztos menedéke reményeinknek és törekvéseinknek. Mi tehát visszatekintünk, hogy előre bizton haladhassunk, hogy a megkezdett jó ösvényről sem magunk, sem mások le ne tévedhessenek. A hozzánk érkezett elismerő üdvözletek mindegyike egy-egy csillag nekünk, a melyek valamennyien erre az útra ragyogtatják sugaraikat; tehát sötétségben nem járhatunk soha. A múlt elismeréséül hálával, a jövendő zálogául büszkén fogadjuk a megemlékezéseket olvasóinktól, ismerőseinktől és barátainktól. Húsz éves küzdelmeink maradó emlékéül, mint fáradozásaink mindennél becsesebb jutalmát, imitt örömmel füzzök egy csokorba e minket mélyen megható üdvözleteket. T. Ihass György urnák Budapesten. Kedves Barátom ! Fogadd, kérlek, szívélyes, jó üdvözletemet abból az alkalomból, hogy lapodat, a „Vendéglősök Lapjá“-t f. évi szeptemberhó elején átviszed a XX. évfolyamba. Én, a ki, mint lapszerkesztő, elmondhatom : szinte utánod császkálod, mert a jövő év elején átviszem lapomat, a „Zenelap“-ot, a 18-ik évfolyamba, igazságosan tudom méltányolni kitartásodat, szeretetedet ama szakmához, melynek szolgálatába állottál; meg tudom becsülni azt a kitartó munkásságot, melylyel hozzáfogtál a világosság terjesztéséhez ott, ahol addig — jóformán — ugyancsak nagy sötétségben kóvályogtak szaktársaid. Már-már nagy szükségük volt rá, hogy fel-fellobbanó fáklyád fényétől meglássák ama czélhoz vezető utakat, melyekre nagy szükségük volt, hogy előbbre vigyék dolgaikat és a melyeket — az elmúlt 19 év alatt — te mutattál meg kitartó szorgalmaddal és lankadatlan, ügybuzgó fáradozásoddal. Szeretettel és szinte csodálkozással idézem lelki szemeim elé ama 19 évet, melyekre most büszkeséggel és önérzettel tekinthetsz vissza. Adja a jó Isten, hogy lelkiismeretes munkásságodat áldás kisérje és hogy szorgalmadnak, kitartásodnak gyümölcsét is élvezhessed. Ragaszkodással, szeretettel maradok őszinte barátod és igaz híved Budapesten, 1903. augusztus hó 21. Sdgh 'József, a „Zenelap" szerkesztője. * Kedves Ihász bátyám ! B. lapját olvasva, mindenkor meggyőződtem szeplőtlen elveihez való szilárd ragaszkodásáról. Ezért nem mulaszthatom el, hogy évforduló-ünnepe alkalmából, a mikor 20 évet hagy maga után, örömemnek és hálámnak kifejezést ne adjak. Nehéz, fáradságos volt az ön pályafutásának 20 éve, sűrűn váltakoztak benne a küzdelmes, borús, derűs napok. Mit sem törődve azokkal, a kik az ön nemes munkája elé akadályokat hen- geritettek; nem törődve ellenségeivel, nem az irigyekkel, nyíltan vallom, hogy ön sohasem tántorodott meg s mindig önzetlen har- czosa volt a mi ügyeinknek. Úttörő lapjában becsülettel küzdött az igazságért és a magyarságért és csakis ezzel biztosíthatta lapjának fennállását húsz éven át. Ezekkel a tiszta elvekkel, ezekhez való hűségével vivta ki magának azt, hogy minden szaktársunk, a ki b. lapját olvasta, felismerte ennek a jelentőségét és nagy hivatását. Szivemből kívánom, hogy lapját még sok tiz éven átszerkeszthesse a régi szellemben, a régi hévvel. A magyarok Istene áldja meg hazánk és szaktársaink javára! Igaz hive: Sztojka-fürdő, 1903, aug. 24. Hegedűs Zsigmond, vendéglős. * Tekintetes Ihász György urnák Helyben. Mélyen tiszlelt Szerkesztő ur! Húsz évi működés bármely szakmában számot tevő munka, annái nagyobb ez az újságírói téren. Meg vagyok győződve, hogy nálam hi- vatottabbak fogják ez idő alatt e téren szerzett érdemeit kellőkép méltatni, mindamellett engedje meg, hogy eme határkőnél én is üdvözölhessem, kifejezve azt a kivánságomat, hogy az ég áldja meg erővel és jó egészséggel, hogy ama czélt, melyet maga elé tűzött, nemcsak kartársaim, hanem az egész emberiség javára mielőbb elérhesse. Őszinte hive: Kállai Jenő. Távirat. Szarvas, szept. 4-én. Lapod jubileuma alkalmából Isten áldjon, segítsen továbbra is. Melis János, ev. lelkész, főgymn. tanár. Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége. MEGHÍVÓ. A „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ 1903. évi szeptember hó 10-én, délelőtt 9 órakor, Temesvárod a ,,Koronaher- czeg szálloda1 ‘ első emeleti dísztermében tartja III évi rendes közgyűlését, miről a t. szövetség t. tagjait, az alapszabályok 9. §-a értelmében, ezennel értesítjük. Budapesten, az 1903. évi julius hó 30-án tartott központi igazgatósági ülésből. Gundel János, elnök. NAPIREND: I. A közgyűlés megnyitása. II. A központi igazgatóság és igazgató-tanács előterjesztése. III. A szakosztályok jelentései : a) a nyugdij-egyesület jelentése. b) a tanonczügyi szakosztály jelentése ; c) a közvetitésügyi szakosztály jelentése ; d) az idegenforgalmi szakosztály jelentése. IV. Számadás az 1902/903 szövetségi évről. V. A felmentvény feletti határozat. VI. Indítványok tárgyalása. VII. Az 1904. évi közgyűlés helyének meghatározása. Vili. A közgyűlés befejezése. IX. Választás. MEGHÍVÓ* A „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek országos nyugdíj- egyesülete alantirt elnöke tisztelettel meghívja az egyesületi tiszteletbeli, alapitó, rendes és pártoló tag urakat a Temesvárod 1903. évi szeptember hó 9-én d. íl. 5 órakor a „Korona- herczeg szálló“ első emeleti dísztermében tartandó VI. évi rendes közgyűlésre. Budapesten, 1903. augusztus havában, A „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek országos nyugdijegyesülete“ igazgatósága : Bokros Károly, elnök. TÁRGY SOROZAT 1. Közgyűlést megnyitó beszéd (tartja Bokros Károly elnök). 2. Határozatképesség igazolása, szavazólapok- meghatalmazások beszedése. 3. Jelentés az igazgatóság évi működéséről, (Előterjeszti Solti Ödön, jogtanácsos. 4. Felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása (Előterjeszti Frangois Lajos, felügyelő-bizottsági elnök) 5. Költségvetés és zárószámadások tárgyában határozathozatal. 6. Elnökválasztás. 7. 1 alelnök, 2 igazgatósági tag választása. 8. 2 felügyelő-bizottsági tag választása. 9. Jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 10. Alapszabály módosítás : aj az igazgatóság- 1056. sz. határozata alapján az alapszabályok 38. §-ának oly értelmű módosítása, hogy az egyesületi elnök a vidéki tagok sorából is választható legyen, b) A kassai választmány határozata alapján az alapszabályok 36. §. c. pontjában oly módosítása, hogy a hátralék 5o/o kamat nélkül legyen megfizethető. 11. Indítványok. — A közgyűlésen tárgyaltatni óhajtott indítványok legkésőbb f. évi. szeptember hó elsejéig a központi irodába felterjesztendők. 12. Közgyűlés berekesztése. A vendéglősök segédeszközei. Nem helytelen a vendéglősök nagy részének azon felfogása, hogy a vendégeket minél kevesebb segédeszköz igénybevételével kell kiszolgálni, mert a közönségnek is nagyobb bizalma van az oly vendéglők iránt, melyekről tudják vagy feltételezik, hogy nem mesterkedésekkel, hanem természetes, eredeti dolgokkal szolgálják ki. Ez azonban a gyakorlatban nem igen vihető keresztül. Valaha elég volt, ha a vendéglős egy hordót tett a kecskelábra, azt megcsapolta és mérte az italt, amig benne tartott. Próbálja ezt manapság megtenni akár a legfélreesöbb falu vendéglőse, bizony nem igen fog zöld ágra vergődni. Az Ízlés mindenütt finomul, a viszonyok pedig rosszabbodnak. Hány vendéglős van, a kinek sokkal kevesebb hely áll ma rendelkezésére mint azelőtt, de kénytelen mindent együtt tartani és mégis gondoskodnia kell, hogy semmi el ne romoljon, mert nehéz annyit keresni, hogy annak az élelmi szernek az árát is behozza, ami elromlik és ki kell haji tani. így tehát mindig jobban és jobban tért foglalnak a jégszekrények és az ezen iparral foglalkozók igyekeznek is mindig újabb és uj.bb, praktikusnál praktikusabb dolgokkal előhozakodni. Halottunk már vizzel hűtő, levegővel ventilláló sat. sat. hűtőszekrényekről, melyek azonban nem váltak be és a legtöbb esetben helyi viszonyokhoz vannak kötve, p. o. olyan helyhez, ahol igen magas nyomású vízvezeték van, vagy villamos áram áll rendezésre, de ily esetekben sem egészen biztos az eredmény. Egyelőre kénytelenek vagyunk a jéggel való hűtésnél maradni és csak az a kérdés marad fenn, hogy milyen rendszerű jégszekrényt alkalmazzunk. Mostan az amerikai rendszer van előtérben, melynek hütöreservoirja a szekrény felső részén van elhelyezve. Ez nem rossz gondolat, mert tudvalevő, hogy a hideg levegő fajsulya nagyobb a meleg levegőénél és igy a hűtött szekrény levegője lefelé igyekszik, a hütendő anyagból kilépő meleg pedig felfelé száll A gyakorlat is azt bizonyítja, hogy ezen
