Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1902-05-05 / 9. szám
XYIIl-ik évfolyam 1902. 9. szám. Budapest, május 5 VENDÉGLŐSÖK APJA PINCZEKER LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. Az első magyar orsz. pinczem éterek és pinczsmunkások egylete“, a „budapesti kávéházi segédek egylete“, a„Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejérvár piuczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélvzö-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Arad pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér egyletének, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a “Székesfejérvárí vendéglősök kávésok és italmérők ipartársuiatá“-nak, az “Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesüiet budapesti központi mozgalmi bizottságának aur- ££ I V A T ALOS KÖZLÖNY Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár; Egész évre ... 12 kor. | Félévre .... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik SzámKéziratok és előfizetések ide intézendők. Külföldi sörök elterjedése. Örökösen az a súlyos panasz járja nálunk, hogy a magyar ipar éppen a magyarok részéről szenvedi a legerősebb pártolás-hiányt. A magyar ipari termékek azok, melyek hazánkban leginkább mel- iőztetnek. A panaszkodást biz Isten meguntuk már, de sajnos, be kell ismerni, hogy az efajta följajdulá- sok sohasem alaptalanok. Ne menjünk messzire, maradjunk csak a mi szakmánk körében. Nézzünk figyelmesen körül és ekkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a legújabb idő óta nagyban terjed vendéglőinkben a külföldi sörök kimérése. Lépten-nyomon idegen sört kinálnak a tarka plakátok a korcsmajáró embernek. Már alig ismerjük ki magunkat a nagy sokféleségben; mindenütt más és más elnevezésre, más sörre bukkanunk. A különböző gráczi, steinbachi, müncheni, pilseni, nürnbergi, kulmbachi, stb. sörök, szóval az osztrák, bajor, német és cseh gyártmányok annyira ellepték már a fővárosi — és talán a vidéki — vendéglőket, hogy alig tudunk e iölött való csodálkozásunknak kellő kifejezést adni. Ha ez a beözönlés még tovább tart, lassanként még azt is elfelejtjük, hogy — kőbányai sör is vaiz a világon. Pedig ez a lehetetlenséggel határos volna. Ilyen állapotok mellett tán jogos a kérdésünk: mi bírja a magyar vendéglősöket arra, hogy idegen sörgyárakhoz fordulnak sör-készletük beszerzése végett? Talán a jobb minőség miatt? . . . No már ezt kötve hiszszük, mivelhogy mindenki előtt tudvalevő dolog, hogy a kőbányai sörnél jobb sört nem képes a világ produkálni. Vagy talán az olcsóságot keresik? . . . Olcsóbb semmi esetre sem lehet, mert a mit megtakarítanak a réven, azt elvesztik a vámon. De tegyük lel, hogy valami parányi csekélységgel mégis olcsóbb a küliöldi gyárak söre. Erre nézve egy ismert közmondást idézünk, mely azt tartja hogy olcsó húsnak big a leve. A külföldi sörnek is meglehetős hig a leve és előre meg vagyunk győződve róla, hogy maga a sörfogyasztó közönség is előbb-utóbb rájön erre az igazságra. Persze, acD digra jó csomó pénz megy a cseh és osztrák kezekbe. Nézetünk szerint az a baj, hogy a mi jó vendéglőseink engednek a közönség pillanatnyi szeszélyének, a hazafiatlan vendégek pressziö* jának és ennek folytán a külföldhöz folyamodnak sörért. Másként ez nem is lehet, mert miként mi ismerjük a vendéglősöket, azok önként, a saját iniciativájukra bizony nem pártolnak semmi néven nevezendő külföldi gyártmányt, hanem, ismételten megjegyezzük, teszik ezt azért, miután arra a publikum rákényszeríti őket. A magyar vendéglősöket tehát e tekintetben nem éri vád. Pedig éppenséggel nem volna csoda, ha a sörárak mai drágasága miatt ilyen lépést tennének. Itt az ideje, hogy illetékes helyen mielőbb kieszközöljük a söradó lejebb szállítását Ennek több jó eredménye lenne. Először is a magyar sörgyárak nem volnának rákényszerítve a sörárak felsrófolására, másodszor a vendéglősök érdekei sem csorbulnának és a közönség is meg lenne elégedve. Végül a mi a leglényegesebb; ez esetben a magyar pénz sem fog idegen zsebekbe vándorolni. Kérelem. Hátralékos előfizetőinket kérjük, szíveskedjenek hátralékaikat mielőbb beküldeni. A kiadóhivatal. Pártütök. Vannak emberek kik, zseniális ésszel bírnak, kik ez isten adta adománynyal képesek megfizethetlen hasznot nyújtani annak az osztálynak, melynek munkásai, dicsőséget annak a társadalomnak, melynek tagjai s büszkeséget annak nemzetnek, melynek fiai. Ezen emberek előtt, ha zseniális tudásukkal megajándékozzák a közérdeket, — meghajol , a munkatárs, a társadalom dicsőiti, a nem- ' zet pedig kedves fiainak mondja. Ezen emberek eszméi felbukkanak, nem tudjuk honnan, kitől jönnek, csak azon vesszük észre magunkat, hogy az eszme igévé, az ige pedig testté lön. És az intézmény, mely zseniális eszméjük magjából eredt, oltalmazója lesz azoknak, kik rászorultak oltalmára. De vannak emberek, kiknek az egységes közszellem intézménye szálka a szemükben és irtóznak minden rendszer reformálásától. Kik meghajolnak ugyan a nagy eszmék előtt, de abban a pillanatban zsebre tett kezük ökölre szorul és nyájas mosolylyal ajkukon, feltolakodnak a vezéremberek polczára, hogy ott pártütő szenvedélyüknek tanyát üthessenek. Egy czél lebeg előttük : a pártütés konkoly-magvát széjjel hinteni, zavart teremteni és igy a zavarban halászva megteremteni a viszályt. Ezek az emberek a pártütök. Mi is, a meddig csak visszatekinthetünk szakosztályunk életének nyomorult mozgalmaira, mindig ott láthattuk azokat az alakokat, kik összeszoritott ököllel zsebükben, de nyájasfmosolylyal ajkukon szidták az élősködő rendszert, a pártütők ügyességével. Keserű fájós érzés fogja el az embert, midőn azt látja, hogy mozgalmaink évtizedeken át folytatott munkája között, mindég akad pártütő szenvedély, mely irigyli egy zseniális eszme diadalát és a kritika szent nevében feltolakodik bíróvá, hogy becsületes emberek köz- ' érdekért tett munkáit meggyanúsítsa.
