Vendéglősök Lapja, 1902 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1902-07-05 / 13. szám

Vendéglősök Lapja. o 1902. Julius 5. A katonai szemle után ő fensége d. e. tiz órakor tért vissza a Kneffel-szállodába és kihallgatást tartott, köztük két öreg 48-as honvédet is maga elé bocsátott. Az udvari ebéd 12 órakor kezdődött a díszteremben, melyen több katonai és pol­gári előkelőség vett részt. Menu a következő : Tyukleves finom metélttel, zöld paprika és retek. Fogas tartár mártással. Filets de boeuf avec petits pois et purée des pommes de térré (burgonya purée) Libasült kovászos uborkával, fejes és uborka salátával. Sonkás koczka. Parfait. —Fagylalt. Vegyes sajt. —Vegyes gyümölcs. Fekete kávé . — Flor de Habana. „Szikra gyöngye1' saját termés. „Kadarka“. Chateau Palugyay. — Dietzl vörös. Az étlapon feltűnt ő fenségének a „Szikra gyöngye“ elnevezés és midőn meg­magyaráztatok, hogy „Szikra“ Kecskemét legreményteljesebb és legszebb szőlőtelepe, a hol Kneßel szállodásnak is van szőleje, melynek termését ő mint élelmes ember Szikra-gyöngye elnevezéssel hozza forga­lomba, — erre ő fensége mosolygott egyet. A kedélyes hangulatban lefolyt ebéd 2 órakor ért véget, 3 órakor pedig br. Vécsey föudvarmester tudatta az ifjú szállodással, hogy V2 5 órakor indulnak. Elutazás előtt ö fensége teljes megelégedését nyilvá­nította a szép fogadtatásért és figyelmes kiszolgálásért, s a személyzet részére 50 korona különdijat utalványoztatok ki. Végre ő fensége óriási záporeső köze­pette hajtatott ki a pályaudvarra s miután a megjelent előkelőségektől elbúcsúzott, föl­szállt a szegedi gyorsvonatra, mely 5 órakor tovarobogott. Bízvást mondhatni, hogy József főher- czeg szép emlékekkel távozott el a félegy­házi „KneffeP-szállóból, magával vivén két üveg paprika kivonatot, mint télegyházi specialitást. Ez alkalomból szívből üdvözöljük Knef- fel Ede szálló-tulajdonos urat, mint kiváló szaktársunkat, a ki a legmagasabb helyről dicséretet nyerve, iparunknak újabb kitün­tetést szerzett. Adja Isten, hogy kedves fiá­val együtt még sokáig közreműködhessen a vendéglős-ipar fölvirágoztatására! Borászati és borkereskedelmi kongresszus. Magyarország bortermelői súlyosan érzik a borok értékesítésének nehézségét. Súlyos csapás, nagy baj az, hogy borainkat értékesíteni nem tudjuk. Ezen baj megszüntetése, a borértékesítés akadá­lyainak elhárítása, fontos életkérdése a honi bortermelésnek. Ezen kérdés alapos és he­lyes megoldása pedig csak a borkereske­delem közreműködésével lehetséges. Ez okból határozta el a verseci ipar és mező- gazdasági kiállítás rendező bizottsága, hogy kapcsolatosan borkiállítással f. évi szeptem­ber hó 7. és 8-án borászati és borkereske­delmi kongresszust rendez Versecen, melyen a szőlészetre vonatkozó szakkérdéseken kí­vül elsősorban a borértékesítés föllenditése körül szükséges teendők fognak tárgyaltatni. A bizottság ezen kongresszus borkereske­delmi részének szervezésével Molnár Lipótot, a „Magyar Borkereskedelem“ főszerkesztőjét bízta meg. Ezen kongresszusra meghivatnak az ország összes bortermő vidékeinek nagyobb termelői, valamint az összes magyar- országi és ausztriai borkereskedők is. Együtt lesznek tehát a termelők a borkereskedőkkel, hogy a kölcsönös kívánságok közvetlen meg­hallgatásával közösen állapítsák meg, a ha­zai termékek gyors és jó értékesítésének érdekében szükséges teendőket- Felhívjuk tehát vidékünk termelőit és kereskedőit, hogy ezen fontos kongresszuson minél szá­mosabban részt vegyenek és ez iránti szán­dékukat Reiszmann Ignácnál Vácon beje- jentsék, ki az előkészítő bizottság kép­viselője Vác és vidékére. A kongresszus borkereskedelmi részére vonatkozó bárminemű felvilágosítással a „Magyar Borkereskedelem“ szerkesztősége (Budapest, VI., Kmetty-utca 19. szám),valamint Reiszman Ignácnál Vácon szolgálnak. Meghívó. A „Magyar Országos Pinczér Egye­sület“ 1902. évi julius hó 15-én a Putzer- féle kerthelyiségben (régi Clemens) VII. k , Hermina-ut 27. sz. jótékonyczélu nyári ünnepélyt rendez, melyre t. czimet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete délután 3 órakor. Megjegyzés : Putzer-féle nagy kerthelyiség összes mellék- helyiségeivel együtt az ünnepély czéljaira teljesen át lesz alakítva. A Budapesti közúti vaspálya társaság állatkerti vonalának közvetlen megállóhelye ; omnibus közlekedés reggel 4 óráig. A programm részletei : Czigányzene, táncz és ének; különféle játékok és verse­nyek, dijtekézés és tombola; tűzijátékok stb. stb. A tiszta jövedelem a „Magyar Országos Pinczér Egyesület“ kebelében létesítendő betegsegély-pénztár alapja és a segély alap javára fordittatik. Feliil- fizetések és adományok köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Belépti-dij: Személy-jegy k. 1.60 Csa­lád-jegy k. 3.— Jegyek kaphatók: Szállo­dákban, vendéglőkben és kávéházakban a fő- és fizetöpinczér uraknál; a helybeli és vidéki választmányi elnököknél és a központi vigalmi-bizottság irodájában. Közp. vigalmi-bizottság irodája : Czim : a „Magyar orsz. Pinczér Egyesület“ Igaz­gatósága Budapest, Vili. kerepesi-ut 9/b. a hová mindenféle pénz és egyéb külde­mények irányitandók. Szüts Lajos igazg. elnök. Kaszás La­jos igazg. alelnök. Balika György vál. elnök Budapest. Ólmosi József vál elnök Budapest. Koltay D. József főv. főpinczérek óvadék letéti társaságának elnöke. Juráno- vits Ferencz vál. elnök Szeged. Bandi Fe- rencz vál. elnök Sz.-Fejérvár. Böbék György vál. elnök N.-Becskerek. Palan Ferencz Ambrus József vál. elnökök Pozsony, Kern Endre, Erdelits Ferencz vál. alelnökök Po­zsony. Kalocsay Zsigmond vál. elnök Szatmár. Schmidt Frigyes vál. elnök Brassó. Igazgatósági tagok: Littmann Jó­zsef, Zidarits Ödön, Gömbös János. Turcsányi Samu, Géczy Kálmán, Trenck Emil, Mayr József, Rezső Mihály, Újváry József, Metzger János, Lukacsek Ferencz, Hiickel János, Tiefenböck János, Schmidt József, Kranitz Gyula, Vass Béla, Gardos Sándor, Wettlin- ger Samu főv. főpinczérek óvadék letéti társ. titk., közp. számvizsg. Kalmár Fábián igazg. tag. közp. vigalmi rendező. Barlay József igazg. irodavezető, központi számvizsg. Láng Emil pénztárnok. Lippnik József elle­nőr. Forintos Dénes pénztárnok. Tilltscher János. Jirzischek János, Farkas János, Herk- ner Ferencz, Fabik Antal, Simon János, Un­terreiner Vincze, Friedländer Sándor, Takáts István, Móritz Sándor, Sziringer Pál, Baros Gyula, Balázs János, Száyer Béla, Klaffl Já­nos, Tóth Endre, Skett János, Südy Lajos, Csernák Mihály, Keller János, Rév Vilmos, Hutflesz Pál, Neumann Béla, Kintzl Antal, Kelemen J ózsef, Gebauer Antal, Marx Ferencz, Krizmanits József, Élő József, Schnell Gyula, Gál János, Fodor Károly, Feuereisen Géza. Spesnv Gusztáv, Sárközy Ferencz, Hoffer Ferencz, Asbot Gyula, Rupp Károly Lajos, Ecker Antal, Szép Lajos, Balassa Mihály, Kappel János, Seiff Alajos, ifj. Tömör Ferencz, Nagy Lajos, Raschka József, Geislinger Endre, Heimann József, Knappe János, Bau­mann Lajos, Geislinger István, Kassai József, Rigó József, Ultsch Géza, Knapp Emil, Schack Frigyes, Papp Lajos, Tauszik Sándor, Schwartz Ignácz, Ragács János, Klauber József, Halasy Gyula,Fritz Ferencz,Zöchling Ferencz, Lachner János, Kaltenecker János, Kalasz József, Rezső Jenő. Jäckel Jakab, Beöthy László, Riesz Gyula, Braun Ferencz, Foltz 1 Károly. Neumann Károly, Henrik Károly, Szabó Kálmán, Knap Nándor, Gottlieb Izor, Erős Sándor, Antóni Fülöp, Szerdahelyi Jó­zsef, Deutsch Béla, Szentiványi Fercs Aladár, Riesz Gyula, Valter Nándor, Molnár Gyula, Glaser János, Gedai Kálmán, Magassy Géza, Engler Károly, Vantso József, Nagy Sándor, Rostási Szabó István, Borbély József, Alter Oszkár, László Sándor, Kondor József, Grün- wald Ödön, Nyitray József, Némety Dániel, Tragiza Ferencz. CSARNOK. Az étkezésmódok történetéből. — Irta: Hanusz István. (Folytatás.) A közép századokban olykor egész évig folyt az előkészület egy lakomára és egy nap többet elnyelt, mint a mennyibe ma a magasabb rétegű társadalom finomabb élvei egész éven át kerülnek. Némely gazdag naponta 10-re téríttet, este páholyba megy, néha házi bált ad, társas termei naponta nyitvák és mégis aligha tékozol el annyit és szenved annyi kényelmetlenséget, mint okoztak az óriási lakomák, melyekre egész népsereg volt hivatalos, ha lovagjáték vagy valamely szerencsés esemény megünneplése volt sorrenden. Nem tudott a középkor sem­miben középszerű maradni, nagy volt eré­nyeiben, nagy volt tévedéseiben. Car della Scala annak örömére, hogy Veronát az ellenségtől visszafoglalták, egy hónapig tartó vendégséget rendezett. Leírja a mantuai krónikában Aliprang a lakomát, mit a három Gonzaga testvér ült, mikor egyszerre mind a hárman menyasszonyt hoz­tak haza; a kereskedők testületé ekkor 1000 darab aranyat hozott az őrgrófoknak ajándékba, ők ellenben 28 lovat ajándékoz­tak el, holott azok minden egyike 2200 drb aranyat ért. Nyolcz nap tartott a vigság, 400 zenész és bohócz törekedett a nagy tár­saságot fölviditani. A khinai is szeret egyedül étkezni, sőt ha saját fajtájabeli vendége van, magára is hagyja, hogy az az étkezés gyönyöreinek egész zavartalanul engedhesse át magát. Politúros asztalaikat szép szövésű, rikító tarka kelmékkel vonják be, — és mivel sem tányért, sem kanalat, kést vagy villát nem használnak, a vendég elé pár evő pálczácska jön, vele a kelet-ázsiai ügyesen tud boldo­gulni. E pálczák elefántcsont vagy ébenfából valók és annak rangfokozata szerint tör­ténik megválasztásuk, aki velük étkezni fog, hozzájuk nehány böregér szárnycsont is járul fogpiszkáló gyanánt. Nálunk sem épen régi használatú evő­szerszám a villa. Galeotus Martius ugyanis azt mondja Mátyás királyunk felől, hogy ujjait az étkezésnél soha be nem zsírozta, — mivel úgymond Magyarországon a villák használata még nem szokás. Ismertem egy öreg urat, ki diogenesi egyszerűséget negélyezett abban, hogy megtudott ebédelni asztalkendő nélkül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom