Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)

1901-02-20 / 4. szám

2 Vendéglősök Lapja 1901. február *20. melyek a megélhetést, az egészséges táplál­kozást drágábbá tették. Városokban a lakosságnak legalább is fele a vendéglőkből él, a vendéglők pedig, különösen a kisebbek, melyek majdnem kizárólag a szegény néposztály kielégítésére utalvák, a jelzett intézkedésekkel oly hely­zetbe sodortattak, a melyben bukásukat részben az árak emelésével, részben áruik minőségének silányitásával kerülhették ki. Ki szenvedte meg ezt legjobban ? — Megint csak az a néposztály, mely a leg­súlyosabb munka mellett a legcsekélyebb keresetre van utalva. A helyzet veszélyét íokozta az adók emelkedése, a lakbérek felszökkenése, a filloxerapusztitás, a vágó­hidak s legújabban a vásárcsarnokok. Tiszta bort 40 krajczáron alig mérhe­tünk, a legolcsóbb sör nálunk 24 krajczár, mig Ausztriában már élvezhetőt mérnek 12—14 krajezárért. Ennek a következmenye az lett, hogy a nép, még az Alföldön is, a pálinkára kapott. Valóban elszomorító, hogy ő—6 év óta, arait magyar vidékeken soha­sem láttunk, pálinka mellett (s hozzá, minő pálinka mellett!) mulat a nép, vesztegeti eszét, erejét. A városokban, különösen a székes fővárosban, észrevehetőn apad a vendéglők közönsége, ellenben rohamosan szaporodik a pálinkaméréseké. Ezek a népmérgező he­lyek ellepik utczáinkat s megdöbbentő, a mint reggel, délben, este a munkások, ke­zükben egy darab kenyérrel, megrohanják e bűzös helyeket. A munkásoknak több mint tele hétszámra sem lát főtt ételt, szó­val elmondhatjuk, hogy népünk ma kenyé­ren és pálinkán él. Mig a pálinkamérések korlátlanul sza­porodnak, addig fogynak a vendéglők, me­lyekben gond van a tisztaságra, újságokkal s zenével a nép lelkére is hatnak és e mel­lett egészséges táplálékot szolgáltatnak. A vendéglők léte más oldalról is meg van támadva, még pedig a kereskedőknek kis mértékben való elárusitásra és pohara­zásra adott engedélylyel. Hogy mi szükség van az amúgy is szorongatott vendéglősök -ellen még a kereskedelmet is fölfegyverezni, az annál kevésbbé érthető és helyeselhető, mert épen az ilyen ital-elárusitó kereskedé­sek révén terjed el a legtöbb műbor és rontott sör. Ha megemlítjük még a látványos mu­latóhelyek, az erkölcstelen és németesitő zengerájok versenyét; a rendőri intézkedé­seket, a zárórával való önkényes bánást, kétségtelennek látszik, hogy a kis vendéglők mielőbb eltűnnek a föld színéről, hogy he­lyüket teljesen a pálinkamérések, e spiritusz- szál és vitriollal dolgozó barlangok foglal­ják el. Hogy ez mennyire van a művelődés, az erkölcsi nemesbülés, a közegészség, a nemzeti vagyonosodás érdekében, annak elbírálását a törvényhozás bölcseségére bíz­zuk, hivatkozván a most rohamosan terjedő szoeziálizmus kórságára. Mi hazafias kötelességünknek vélünk megfelelni, midőn, helyzetünk föltárásával, rámutatunk arra a szükségre, hogy a ven­déglősök érdekeinek méltányosabb számba­vételével, oly törvényhozási intézkedések tétetnének, amelyek alkalmasak arra, hogy a szegény néposztály újra . visszatérhessen az egészségesebb italokhoz s a táplálóbb eledelekhez. fc* Azt hisszük, az előadottakból eléggé kiviláglik, hogy a vendéglősök helyzetének javítása első rangú állami érdek, mert az a közegészség és a közerkölcsiség követelmé­nyein alapul. Ennélfogva bátrak vagyunk kívánalmainkat, melyek egyrészt helyzetünk megkönnyítését czélozzák, másrészt pedig a szegény néposztálynak olcsóbb megélhe­tést biztosítanak s a hazai bortermelés és sörgyártás fölvirágzását is előmozdítják, rövidre fogva, kegyes figyelembevétel végett az alábbiakban elsorolni. Tisztelettel kérjük : 1. A regale. mindenek előtt a kizárólagos bérletek mielőbbi eltörlését, mert a bérlőknek a vendéglősök úgy ki vannak szolgáltatva, hogy valósággal rabszolgai helyzetben süllődnek, a bérlők pedig, hogy mentői nagyobb haszonnal dolgozhassanak, egész vidékeket árasztanak el káros hatású, pancsolt, vagy épen műborral. A regále különben is középkori intézmény s igy nem méltó egy haladó államhoz. 2. A szegény népnek a pálinkától való el- szoktatására a bor, különösen a fsöradó teteme­sen leszállittassék. 3. A kismértékben való elárusitásra került .szesz adója fölemeltessék, a pálinkamérések száma korlátoztassék s a mérési idő reggel 3 órától déletőtt 10 órára szorittassék. 4. A palaczkozott sörrel és borral való ke­reskedés szabályoztassék olyképen, hogy arra kizárólag a vendéglősök legyenek feljogosítva. 5. A bor- és sörhamisitás s a műborkészi- tés megakadályozására egészségügyi rendőrség szerveztessék. 6. A záróra országos törvénynyel ren- deztessék. 7. A vendéglösipar a képesítéshez kötött iparokhoz csatoltassék s minden ipartestület kebelében szakiskola állíttassák, hogy iparunk kebeléből a kontárok, kik tisztán a nyereség- vágyuknak hódolnak, a közegészség és közer­kölcsiség érdekében kiszorittassanak. Ezek azok a kívánalmak, melyek —- szerintünk — alkalmasak arra, hogy iparunk az anyagi elzülléstől megóvassék s a sze­gény nép egészségesebb életmódra tereites­sék ; e mellett még bortermelésünk és sör­gyártásunk nemzetgazdaságilag oly fontos érdekeinek is megfelelnek. Minthogy az előadott kívánalmak érvé­nyesítése az államtól számba vehető anyagi áldozatot nem igényel, mi pedig már egészen a tönk szélén állunk, bizalomteljes tiszte­lettel kérjük figyelembevételüket s törvény - hozásilág leendő valósításukat. Kérelmünk meghallgatásában annál is inkább reménykedünk, mert ezzel hazánk egyik, vagyonra és értelmiségre legtekinté­lyesebb s legkiterjedtebb osztálya nyerne jövő felvirágzására uj alapokat. Kérelmünk alázatos megújításával, hon­polgári hűséggel, maradunk a Mélyen Tisz­telt Képviselőháziránt rendületlen tisztelettel. Az alulírottak megbízásából: Ihász György, a „ Vendéglősök Lapja“ szerkesztője. így megokolt az igazság erejé­vel ható kérvényünkről dr. Barabás Béla országgyűlési képviselő Ihász Györgyhöz intézett, 189", szeptember 8-án kelt levelében igy nyilatkozott: ,.Figyelemmel olvastam el azt a kérvényt, a melyet Magyarország szállodásai, vendéglő­sei és korcsmárosai a magyar országgyűlés képviselöházához benyújtottak. Bizony, ideje volt már egyszer megszólalniok s őszin­tén feltárni azokat a bajokat, a melyek ma­holnap elviselhetetlenekké válnak. A magam részéről igaz érzülettel osztom vélemé­nyüket s jogosnak tartom kívánsá­gukat. De félek tőle, hogy a mi kormá­nyunk ezen jelentékeny ügyben nem fogja azt a jó indulatot tanúsítani, a melyet önök és foglalkozásuk méltán megérdemelnek. Én évek hosszú során át voltam az { aradi vendéglősök és kávésok egyesületé­nek titkárja, sőt 1887. évben az orszá­gos értekezlet egyik jegyzőjeként sze- repeltem, épen azért, nekem volt alkal­mam arról közvetlen meggyőződést szerezni, hogy azok a jajszavak, a melyek felhang­zónak kérvényükben, azok nem üres szavak, azok keserűséggel teljes való- ságok.“ Dr. Barabás Béla félelme alapos volt, mert hát a kormány tényleg nem tanúsította azt a jó indulatot, a melyet iparunk érdemel. Ugyanis a magas kormány 3 évi fejtörés után kérvényünkre imigy vá­laszolt: 131169/900. IV. A magyarországi szállodások, vendéglősök és korcs- márosok meghatalmazott illetve megbízottjának. Ih ász György urnák. Helyben. VII.. Akáczía-u. 7. sz. a. Vég-zés. A nagyméltóságu m. k. Pénzügymi­nisztérium 1900. évi november hó 30-án 66906. számú magas rendelete folytán a nmeit. m. k. Kereskedelmi és Belügyminisz­ter ur nevében is a magyar országg}'ülés képviselőházához beadott kérvényükre kö­vetkezőkről értesittetnek: A kérés első pontjában kifejezett s a kizárólagos bérletek mielőbbi eltörlésére irá­nyuló kérésre nézve a nmélt. m. k. P. ü. Minister ur megjegyzi, hogy a kizárólagos italmérési jog alkalmazása már 1895. év deczember hó végével teljesen megszűnvén, a kérést a boritaladó hasznosítási rendszerére vonatkozónak kell tekinteni, ennek eltörlése, valamint a második pontban foglalt és a boritaladó és söradó, illetve söradópótlék tete­mes leszállítására irányuló kérés teljesítése fogyasztási adórendszerünk gyökeres átalakí­tását tenné szükségessé, éppen ezért is, mert ez az államháztartás egyensúlyának meg- bolygatása nélkül nem történhetnék meg, ez a kérés ezúttal további tárgyalások alap­jául nem volt vehető. A harmadik pontban a pálinkamérések korlátozására irányuló kérés ellenben teljes mértékben méltányoltatik és az eddig sem hagyatott figyelmen kiviil: Éppen ez vezetett arra, hogy az ön­álló pálinkamérések száma a székesfőváros területén a m. kir. Belügyminister úrral egyetértőleg megállapittatott s e megállapí­tás óta, miként az igazgatóság utján meg­ejtett tárgyalásokból ismeretes, már hosz- szabb idő óta egyetlenegy uj pálinkamérés sem engedélyeztetik. * De kiterjesztetik ez irányban figyelme a vidékre is, amennyiben mindenkor alkal- maztatik a korlátozás ott, a hol ez kívána­tosnak és szükségesnek látszik. A harmadik pont további részében és a negyedik pont alatt kifejezett és csakis osztály-érdekeket szolgáló kérések tárgyalásra alkalmasnak szintén nem találtattak. Kérvényezőknek azt a kívánságát, hogy a bor- és sörhamisitás és a mübor-ké- szités megakadályozására egészségügyi rend­őrség szerveztessék, a nmélt. m. k. Belügy­minister ur figyelembe vehetőnek nem ta­lálta, mert eltekintve attól, hogy az italok­nak hamisítása a külön rendőrség által különben sem volna megakadályozható, a fennálló törvények és rendeletek értelmében kötelessége a hatóságoknak a közfogyasz­tásra szánt és áruba bocsátott italnemüek felett a felügyeletet és ellenőrzést gyako­rolni. De nem találta teljesíthetőnek a bel­ügyminiszter ur kérvényezőknek az itabné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom