Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)

1901-02-20 / 4. szám

2

Vendéglősök Lapja

1901. február *20.

melyek a megélhetést, az egészséges táplálkozást drágábbá tették.

Városokban a lakosságnak legalább is fele a vendéglőkből él, a vendéglők pedig, különösen a kisebbek, melyek majdnem kizárólag a szegény néposztály kielégítésére utalvák, a jelzett intézkedésekkel oly helyzetbe sodortattak, a melyben bukásukat részben az árak emelésével, részben áruik minőségének silányitásával kerülhették ki.

Ki szenvedte meg ezt legjobban ? — Megint csak az a néposztály, mely a legsúlyosabb munka mellett a legcsekélyebb keresetre van utalva. A helyzet veszélyét íokozta az adók emelkedése, a lakbérek felszökkenése, a filloxerapusztitás, a vágóhidak s legújabban a vásárcsarnokok.

Tiszta bort 40 krajczáron alig mérhetünk, a legolcsóbb sör nálunk 24 krajczár, mig Ausztriában már élvezhetőt mérnek 12—14 krajezárért. Ennek a következmenye az lett, hogy a nép, még az Alföldön is, a pálinkára kapott. Valóban elszomorító, hogy ő—6 év óta, arait magyar vidékeken sohasem láttunk, pálinka mellett (s hozzá, minő pálinka mellett!) mulat a nép, vesztegeti eszét, erejét.

A városokban, különösen a székes fővárosban, észrevehetőn apad a vendéglők közönsége, ellenben rohamosan szaporodik a pálinkaméréseké. Ezek a népmérgező helyek ellepik utczáinkat s megdöbbentő, a mint reggel, délben, este a munkások, kezükben egy darab kenyérrel, megrohanják e bűzös helyeket. A munkásoknak több mint tele hétszámra sem lát főtt ételt, szóval elmondhatjuk, hogy népünk ma kenyéren és pálinkán él.

Mig a pálinkamérések korlátlanul szaporodnak, addig fogynak a vendéglők, melyekben gond van a tisztaságra, újságokkal s zenével a nép lelkére is hatnak és e mellett egészséges táplálékot szolgáltatnak.

A vendéglők léte más oldalról is meg van támadva, még pedig a kereskedőknek kis mértékben való elárusitásra és poharazásra adott engedélylyel. Hogy mi szükség van az amúgy is szorongatott vendéglősök -ellen még a kereskedelmet is fölfegyverezni, az annál kevésbbé érthető és helyeselhető, mert épen az ilyen ital-elárusitó kereskedések révén terjed el a legtöbb műbor és rontott sör.

Ha megemlítjük még a látványos mulatóhelyek, az erkölcstelen és németesitő zengerájok versenyét; a rendőri intézkedéseket, a zárórával való önkényes bánást, kétségtelennek látszik, hogy a kis vendéglők mielőbb eltűnnek a föld színéről, hogy helyüket teljesen a pálinkamérések, e spiritusz- szál és vitriollal dolgozó barlangok foglalják el.

Hogy ez mennyire van a művelődés, az erkölcsi nemesbülés, a közegészség, a nemzeti vagyonosodás érdekében, annak elbírálását a törvényhozás bölcseségére bízzuk, hivatkozván a most rohamosan terjedő szoeziálizmus kórságára.

Mi hazafias kötelességünknek vélünk megfelelni, midőn, helyzetünk föltárásával, rámutatunk arra a szükségre, hogy a vendéglősök érdekeinek méltányosabb számbavételével, oly törvényhozási intézkedések tétetnének, amelyek alkalmasak arra, hogy a szegény néposztály újra . visszatérhessen az egészségesebb italokhoz s a táplálóbb eledelekhez.

fc* Azt hisszük, az előadottakból eléggé kiviláglik, hogy a vendéglősök helyzetének javítása első rangú állami érdek, mert az a közegészség és a közerkölcsiség követelményein alapul. Ennélfogva bátrak vagyunk kívánalmainkat, melyek egyrészt helyzetünk megkönnyítését czélozzák, másrészt pedig a szegény néposztálynak olcsóbb megélhetést biztosítanak s a hazai bortermelés és sörgyártás fölvirágzását is előmozdítják, rövidre fogva, kegyes figyelembevétel végett az alábbiakban elsorolni.

Tisztelettel kérjük :

1. A regale. mindenek előtt a kizárólagos bérletek mielőbbi eltörlését, mert a bérlőknek a vendéglősök úgy ki vannak szolgáltatva, hogy valósággal rabszolgai helyzetben süllődnek, a bérlők pedig, hogy mentői nagyobb haszonnal dolgozhassanak, egész vidékeket árasztanak el káros hatású, pancsolt, vagy épen műborral. A regále különben is középkori intézmény s igy nem méltó egy haladó államhoz.

2. A szegény népnek a pálinkától való el- szoktatására a bor, különösen a fsöradó tetemesen leszállittassék.

3. A kismértékben való elárusitásra került .szesz adója fölemeltessék, a pálinkamérések száma korlátoztassék s a mérési idő reggel 3 órától déletőtt 10 órára szorittassék.

4. A palaczkozott sörrel és borral való kereskedés szabályoztassék olyképen, hogy arra kizárólag a vendéglősök legyenek feljogosítva.

5. A bor- és sörhamisitás s a műborkészi- tés megakadályozására egészségügyi rendőrség szerveztessék.

6. A záróra országos törvénynyel ren- deztessék.

7. A vendéglösipar a képesítéshez kötött iparokhoz csatoltassék s minden ipartestület kebelében szakiskola állíttassák, hogy iparunk kebeléből a kontárok, kik tisztán a nyereség- vágyuknak hódolnak, a közegészség és közerkölcsiség érdekében kiszorittassanak.

Ezek azok a kívánalmak, melyek —- szerintünk — alkalmasak arra, hogy iparunk az anyagi elzülléstől megóvassék s a szegény nép egészségesebb életmódra tereitessék ; e mellett még bortermelésünk és sörgyártásunk nemzetgazdaságilag oly fontos érdekeinek is megfelelnek.

Minthogy az előadott kívánalmak érvényesítése az államtól számba vehető anyagi áldozatot nem igényel, mi pedig már egészen a tönk szélén állunk, bizalomteljes tisztelettel kérjük figyelembevételüket s törvény - hozásilág leendő valósításukat.

Kérelmünk meghallgatásában annál is inkább reménykedünk, mert ezzel hazánk egyik, vagyonra és értelmiségre legtekintélyesebb s legkiterjedtebb osztálya nyerne jövő felvirágzására uj alapokat.

Kérelmünk alázatos megújításával, honpolgári hűséggel, maradunk a Mélyen Tisztelt Képviselőháziránt rendületlen tisztelettel.

Az alulírottak megbízásából: Ihász György,

a „ Vendéglősök Lapja“ szerkesztője.

így megokolt az igazság erejével ható kérvényünkről dr. Barabás Béla országgyűlési képviselő Ihász Györgyhöz intézett, 189", szeptember 8-án kelt levelében igy nyilatkozott:

,.Figyelemmel olvastam el azt a kérvényt, a melyet Magyarország szállodásai, vendéglősei és korcsmárosai a magyar országgyűlés képviselöházához benyújtottak. Bizony, ideje volt már egyszer megszólalniok s őszintén feltárni azokat a bajokat, a melyek maholnap elviselhetetlenekké válnak. A magam részéről igaz érzülettel osztom véleményüket s jogosnak tartom kívánságukat. De félek tőle, hogy a mi kormányunk ezen jelentékeny ügyben nem fogja azt a jó indulatot tanúsítani, a melyet önök és foglalkozásuk méltán megérdemelnek.

Én évek hosszú során át voltam az { aradi vendéglősök és kávésok egyesületének titkárja, sőt 1887. évben az országos értekezlet egyik jegyzőjeként sze- repeltem, épen azért, nekem volt alkalmam arról közvetlen meggyőződést szerezni, hogy azok a jajszavak, a melyek felhangzónak kérvényükben, azok nem üres szavak, azok keserűséggel teljes való- ságok.“

Dr. Barabás Béla félelme alapos volt, mert hát a kormány tényleg nem tanúsította azt a jó indulatot, a melyet iparunk érdemel.

Ugyanis a magas kormány 3 évi fejtörés után kérvényünkre imigy válaszolt:

131169/900.

IV.

A magyarországi szállodások, vendéglősök és korcs- márosok meghatalmazott illetve megbízottjának.

Ih ász György urnák.

Helyben.

VII.. Akáczía-u. 7. sz. a.

Vég-zés.

A nagyméltóságu m. k. Pénzügyminisztérium 1900. évi november hó 30-án 66906. számú magas rendelete folytán a nmeit. m. k. Kereskedelmi és Belügyminiszter ur nevében is a magyar országg}'ülés képviselőházához beadott kérvényükre következőkről értesittetnek:

A kérés első pontjában kifejezett s a kizárólagos bérletek mielőbbi eltörlésére irányuló kérésre nézve a nmélt. m. k. P. ü. Minister ur megjegyzi, hogy a kizárólagos italmérési jog alkalmazása már 1895. év deczember hó végével teljesen megszűnvén, a kérést a boritaladó hasznosítási rendszerére vonatkozónak kell tekinteni, ennek eltörlése, valamint a második pontban foglalt és a boritaladó és söradó, illetve söradópótlék tetemes leszállítására irányuló kérés teljesítése fogyasztási adórendszerünk gyökeres átalakítását tenné szükségessé, éppen ezért is, mert ez az államháztartás egyensúlyának meg- bolygatása nélkül nem történhetnék meg, ez a kérés ezúttal további tárgyalások alapjául nem volt vehető.

A harmadik pontban a pálinkamérések korlátozására irányuló kérés ellenben teljes mértékben méltányoltatik és az eddig sem hagyatott figyelmen kiviil:

Éppen ez vezetett arra, hogy az önálló pálinkamérések száma a székesfőváros területén a m. kir. Belügyminister úrral egyetértőleg megállapittatott s e megállapítás óta, miként az igazgatóság utján megejtett tárgyalásokból ismeretes, már hosz- szabb idő óta egyetlenegy uj pálinkamérés sem engedélyeztetik. *

De kiterjesztetik ez irányban figyelme a vidékre is, amennyiben mindenkor alkal- maztatik a korlátozás ott, a hol ez kívánatosnak és szükségesnek látszik.

A harmadik pont további részében és a negyedik pont alatt kifejezett és csakis osztály-érdekeket szolgáló kérések tárgyalásra alkalmasnak szintén nem találtattak.

Kérvényezőknek azt a kívánságát, hogy a bor- és sörhamisitás és a mübor-ké- szités megakadályozására egészségügyi rendőrség szerveztessék, a nmélt. m. k. Belügyminister ur figyelembe vehetőnek nem találta, mert eltekintve attól, hogy az italoknak hamisítása a külön rendőrség által különben sem volna megakadályozható, a fennálló törvények és rendeletek értelmében kötelessége a hatóságoknak a közfogyasztásra szánt és áruba bocsátott italnemüek felett a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni. De nem találta teljesíthetőnek a belügyminiszter ur kérvényezőknek az itabné-