Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-01-20 / 2. szám
4 Vendéglősök Lapja Tudjuk, hogy büntető ügyekben a törvény nem tudása nem szolgál mentségül. Épen ezért odahatni kellene, hogy a közönségnek a közegészségügy iránt való érzéke felébresztessék az 1876. évi XIV. t.-czikk és az ezzel kapcsolatos belügyminiszteri rendeletek mentül gyakoribb végrehajtásával. Idézett törvényczikk 8. § a értelmében: az egészségre ártalmas tápszerek, italok és edények használata büntetendő cselekményt képez és a kérdéses czikkek elkobzásán kívül, a vétkesek első esetben 800 forintig terjedhető pénzbírsággal, illetőleg 60 napig terjedhető elzárással büntetendők. Ennek daczára az ételeket és italokat vagy hamisított, vagy tisztátalan minőségbek árusítják sok helyütt. Különösen pedig a tisztátalan kezelés a kutforrása a Magyar- országon páratlanul álló rossz közegészség- ügyi viszonyoknak. Tény, hogy a járványos, ragályos betegségek kizárólag azáltal terjednek, hogy a veszélyes betegségek csirái étel vagy ital által az emberi szervezetbe jutnak. Ez pedig a tisztátalanság által történik. Élelmiszer kereskedőknél ugyanis válogatás közben össze-vissza fogdossák a tápszereket, majd használt, avult papirosba csomagolják azokat. Kisebb vendéglőkben, a kimérő, valamennyi vendég számára egy-ugyanazon dézsába öblíti a sörös és boros poharat, még pedig az illető szemeláttára. S mert kimosott pohárban szolgálják ki az italt, ugyan melyik vendégnek jutna eszébe, hogy a kiöblítő dézsában reggeltől délig s azután hány tisztátalan kéztől összefogdo- sott s hány ragályos beteg ajkától fertőzött poharat öblítettek ? ! Kissé eltérve a tárgytól, megemlítésre fontos az is, hogy Magyarországon a halálozások száma aránytalanul nagy a világ többi államaihoz képes. Az 1872/3-iki nagy kolera-járvány alkalmával ázsiai és európai Oroszországban, a honnét a kolera európai körútra indult 120 ezer ember pusztult el, nagy Németországban csak 33.156, míg nálunk 192 ezer ember esett a járvány áldozatául. Már pedig köztudomású, hogy hazánk éghajlata az egészségi viszonyoknak egész világon a legkedvezőbb ! Hanem a legjobb egészséget is könnyű ám elrontani. Ehhez értenek az élelmiszer- hamisítók. Legjobban kifizeti magát az olyan hamisítás, melyet vizzel, evvel az egyedüli legolcsóbb elementummal lehet eszközölni. Ezért szól leginkább a krónika tej- és borhamisításról. A közönség tájékoztatására, és a hamisítások felismerésére alkalomszerűnek találjuk a. következő ismertetéseket. A tej hamisítása legíőkép vizzel történik ; azonkívül kevernek hozzá: lisztet, keményítőt. meszet, szappant, gummi-arabiku- mot: a megalvatás s megsavanyodás ellen: konyhasót, boraxot és szódát. A vizzel szaporított tej azonnal felismerhető, ha egyenlő mennyiségű tejet és alkoholt összekeverünk. Természetes tejnél a kísérlet után annyi olvadék képződik, a mennyi a tejmennyiség volt. ^ Vizzel kevert tejnél ez nem történik. Keményítővel, liszttel kevert tejnél a hamisítást pár csep jód-tinktura hozzáadásával megtudjuk, a mikor is a cseppek helyén kékszinü váladék keletkezik. Legegyszerűbb eljárás tejkémlelésre az u. n. köröm-próba. A tejből körmünkre cseppentünk. Ha a csep gömbölyű marad, a tej természetes; ha szétfolyik, hamisított. A borhamisításról. A borhamisítás aerá- jában sokakat érdekel az alábbi néhány sor. Az 1893. XXIII. törvényczikk hamisi- tottnak tekinti azt az elárusításra szánt bort, amelybe bármilyen csekély mennyiségű vizet kevernek ; azt azonban megengedi, hogy az eladni szánt borba, javitásképen, alkoholt, konyakot, vagy essenciákat adjanak. A borhamisító tehát ug}T gondolja, j hogy a törvény értelmében jár el, ha a jól megkeresztelt borhoz egy kis szeszt kever, hogy erősebb legyen. Megint, hogy pinczéje ékeskedjék tokaji, magyarádi stb féle borok- j kai, az essencziás boltból vett „Esprit Ma- \ läge,“ „Essence of Tokaj,“ „Extráit de Magyaréul“ puncsokkal gyártja a hamisított borokat. Ézek, az úgynevezett essencziák többnyire kéksav (cyan)-vegyülékek s feltétlenül károsak az emberi szervezetre. A statisztika mutatja, hogy a gutaütésben elhaltak száma időről-időre növekszik. Ennek előmozdításában nagy része van a hamisiott boroknak. A borhamisítás megállapitása a fentebb idézett törvényczikk 1. §-a szerint az el- árusitásra szánt borhoz kevert, habár a legcsekélyebb mennyiségű viz kimutatása által történik. Erre vonatkozólag azonban hiába keres a közönség utasítást. Ezért ide iktatjuk az egyedüli, könnyű és legbiztosabb módszert. 2 decigramm diphenylawin csak 10 gramm tömény, vegytiszta a kénsav-oldatából szárazra törölt porczellánra öntünk keveset s erre pár cseppet adunk a kémlelendő borból. Ha a borcseppek helyén kékszinü foltok támadnak, akkor a bor hamisított. Ez a módszer csalhatatlan, a legkisebbraérvü hamisítást is kimutatja. A kémlelés magyarázata az, hogy természetes borban salétromsavnak nyoma sincs ; igy az a diphenylawin-vizsgálatra nem reagál. Mig a legcsekélyebb meny- nyiségü kutvizzel kevert borból még a nyoma is kitűnik a salétromsavnak. Annyira érzékeny a fenti próba. Ajánljuk a közönség figyelmébe. Engelék elitéltetése. A hírhedt Engelek hosszú huza-vona után elvették méltó büntetésüket. A belügyminiszter a felmentő rendőri Ítélettel szemben elmarasztalta ezeket a hírhedt borpancsolókat, a kik annyit ártottak a magyar bor jó hírének, a kik milliókkal és milliókkal károsították meg a termelőket s a kik lelketlenül fukszinos borral beteggé mérgezték a Boszniában harczoló katonákat. A III. fokú, belügyminiszteri Ítélet az ..Egei József és fia“ czég két tagját Engel Mihályt és ifj. Engel Adolfot az Ítélet 20 napi elzárással, a legnagyobb fokú pénzbüntetéssel sújtja és több ezer hl. boruk elkobzáséit rendeli el. Az Ítélet a fentnevezetteket a következő kihágások miatt büntette meg. Bűnösnek mondotta ki: 1) mesterséges borkészítés által elkövetett kihágásban; 2) mesterséges bornak forgalombaho- zatala miatt; 3) a törkölybor szabálytalan raktározása miatt; 4) bornak oly vidék megjelölésével forgalombahozatala miatt, melyen az nem termett; 5) a törköly-bort tartalmazó edények jelzésének elmulasztása miatt. Az indokolás részletesen kifejti, hogy hogyan, miképen lettek ezek a kihágások Engelékre reábizonyitva; részletesen leírja, h°gy igyekeztek hazugságok, leplezések, ravaszságok által a vádak alól szabadulni. 1901. január 20. Farsang. A világ járja a bolondját. Fiatalság, vénség vigasságba öli a gondját. Zeneszó hangzik, itt lakodalom, ott meg egyéb czéczó, ilyenkor azt mondják, hogy vendéglősnek, pinczérnek vagyon bő aratása. No, az idén nem lesz, legalább szép Magyarországon nem lesz. Rövid is a farsang ideje, meg azután ehhez a rövid időhöz nincs elegendő pénzünk. Szóval csöndesen, szomorún farsangolunk az idén s a mulatozásnak ez a zajos ideje aligha nyújt kárpótlást nekünk, vendéglősöknek. De azért nem szabad csüggednünk. Mikor az egész nép szenved, nekünk is kell tűrnünk; mikor az egész nemzetnek reménység a kenyere, nekünk is szabad, kell biznunk abban, hogy: „Megvirrad még valaha, Lesz még a magyarnak is jö napja !“ Ha most a nehéz időkben összetartunk, nem is reménykedünk, nem is bizakodunk botorul. . . Isten áld meg a magyart! . . . Esküvőkor. Mi készül ott künn a templomtéren ? Mit ücsörögsz, bámész utcza-népe ! ? Azt bámulod, hogy a czifra hintó Ara-párt visz boldog esküvőre ? S irigyled is tán a boldogságát"? Eredj, eredj, tüstént szana-szerte ! Ne is láss, hogy oktalan kajánság Ne férkőzzék, balga nép, — szivedbe. Én is ültem, nem is olyan régen, Ily virágos czifra szép hintóba . . . Engem is vitt násznép esküvőre, Szép nyoszolyók selyem viganóba. Én hozzám is simult szép mennyasszony Azt a boldog édes perczet várva . . . S lám, ma az én összezúzott lelkem Mégis árván sirdogál magába. Úgy szerettem őt, a drága édest! Hej, istenem, milyen boldog voltam. Mikor kedves kicsiny otthonunkban Ajakára első csókom adtam. Sírva kérdem: hová lettél kincsem, Hová lettél drága boldogságom ; Ki gaznak ért rettenetes átka, Hogy elűzzön édes arapárom? Szörnyű átok, átok lehetett csak, Mely igy elért boldog otthonomba, Hol már kicsiny gyermek is szenderge Hőn ölelő apai karomba. Megátkoztak, nem tudom mit tettem, * Csak azt tudom, hogy most egyre kérdem Visszatértek-e még egykor hozzám Kis gyermekem, édes feleségem ? Vagy a gonosz, a mostoha végzet Rám csak a bút, a keservet hagyta. S azt a percznyi rövid boldogságot, Csak épp nagyobb gyötrelemül szabta. Úgy kerüljek inkább le a sírba. Helyettem a hulló hant beszéljen: Imádtalak benneteket, drága Kis gyermekem, kicsiny feleségem.
