Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-07-05 / 13. szám
6 Vendéglősök Lapja 1901 Julius 5. Szakirodalom. Előfizetési felliivás ! legújabb munkámra, melynek czime: „A Szakácsmesterség Lexikona“. A mint a fenti czim mutatja, a mű a konyha termékeivel foglalkozik s mint ilyen az egyöntetű eljárásra törekszik, ezélja az anyagok ismertetése és azok helyes felhasználása a konyhae:azdászat terén. „A szakácsmesterség Lexikona“ nemcsak a konyhagazdászat terén foglalatoskodóknak, í hanem vendéglősök, pinczérek s általán a tel- j szolgálással megbízott s erre alkalmazott sze- j mélyzet részére egyaránt sok és becses ismere- ! teket ölel fel, — miért is, hivatva leend, a gyakorlati életben egy régóta érezhető hézagot betölteni. „A szakácsmesterség Lexikona“ páratlan a magyar szakácsmesterség szakirodalma terén, gazdag tartalmánál fogva, nélkülözhetlen tanácsadója lesz az e téren foglalatoskodóknak, miért is ajánlom azt, minden gazd'asszony, vendéglős, szakács, piuczér, szakácsnő stb.-nek a j föltétlen megszerzésre. „A szakácsmesterség Lexikona“ adatait j évek során át gyűjtém, úgy a bel- mint a kiil- 1 földi hitelt érdemlő forrásokból, s ezek nyomán fáradságot nem ismerő igyekezettel illesztőm e mű keretébe, s csak az a ezél lebegett lelki szemeim előtt, hogy minél tökéletesebb és teljesebb munkát adhassak a nyilvánosság elé. „A szakácsmesterség Lexikona“ mely körülbelül 20 nyomtatott ivre terjed, megismertet mind azon étkezésre alkalmas és a gyakorlati életben felhasznált tápanyagokkal természetes vagy összetett állapotokban, melyeket a szakács- művészet az ételek elkészítéséhez felhasznál, az anyagok minőségüket felismerhető jeleit, származási helyüket, eltartását, szállítását, elkészítési módjait és felszolgálási szokásaikat. Tartalmazza az ételek czélszerü és helyes összetételeit, az ahhoz szükségelt edények és eszközök neveit, különféle eljárási módokat és a szakácsmesterség terén gyakori használatban levő műkifejezések magyarázatát. Továbbá, megfogja ismerni a t. olvasó a i műből a magyar konyhán kívül a franezia [ konyha gazdag, változatos és egyes népek nemzeti eledeleit s azok összetételeit, megfogja tudni, hogy kik voltak azok a történelmi alakok, kiket a szakácsmesterség mivelői érdemesnek tartottak arra, hogy inyességi felfedezéseit rólunk nevezzék el, meglelik benne, hogy a világ mely or- | szágai, népei, vidékei és városai azok, melyek a táplálkozás körüli jó Ízlés tekintetében követésre méltó példával járnak előttünk s megismertet azon tápanyag vagy termékeikkel, mely- lyel maguknak a nevet megszerezték és biztosították. Végre megismerteti az italok hideg vagy meleg állapotbani neveit, azok készítési módjait vagy összetételeiket, eltartását, származási helyüket, vagy elnevezésük eredetét, szóval megfogják lelni benne mind azt, a mi az inyes mesterség terén a táplálkozásra alkalmas állati, | növényi, természetes vagy iparilag előállított anyagokról egyáltalán az ismeretre érdemes vala feljegyezni. A könyv 1901. szeptember hó végén jelenik meg és előfizetési ára fűzve 6 korona, bolti ára azonban magasabb lesz, gyűjtőknek 10 pél- : dány után egy tisztelet példánynyal szolgálok, i A megrendelést és gyüjtőiveket legkésőbb f. év Junius hó végéig kérem czimemre az előfizetési összeggel együtt beküldeni, minthogy csakis az előfizetett és megrendelt példányokat j készíttetem el. A könyv megjelenése után azonnal bér- ! mentve fog a megrendelők czimére megküldetni. Nagybecsű támogatását kérve és remélve, a nní terjesztése iránt, maradok Temesvár, 1901. május havában kiváló tisztelettel Szauer Sándor, az „Étlap és Italisme“ szerzője „Koronaherczeg“ szálloda. * * * Szauer Sándortól lapunk szerkesztője a következő levelet kapta: Kedves Barátom ! Hosszú hallgatás után ismét szólásra vagyok kényszerítve, ugyanis, egy sikerült operá- czió (műtét) következtében visszanyertem felszólalási tehetségemet, s eme rigószeVii nyelvfelvá- gási műtét sikerét, szakkörünk bámulatos merev közönyének tudhatom be, miért is e helyen kell forró köszönetéin és mély hálámat kinyilvánítani. Első kérésem hozzád intézem, úgyis, mint nemesen érezni tudó jóbaráthoz, de leginkább mint a magyar vendéglős ipar szakirodaimának megteremtő atyamesteréhez — s hiszem, hogy szerény kérésem megszívleled. Kérésem az alábbi: a „Szakácsmesterség Lexikona“ czimü könyvem kiadása alkalmából, ezer előfizetési felhívást bocsátottam ki s hihetetlen, hogy mily mostoha közönynyel viseltetik szakkörünk irányomban, ugyszólva semmi érdeklődést sem tanúsít, ekletáns példa reá, hogy ez ideig egyetlen előfizetőm vagy megrendelőm sincs. Ama számtalan főkolompos, akik magukat Herkulesekként duzzasztják, csupa frázisokkal fűszerezett, mit sem tartalmazó kiabálásaikkal a mívelődésről, szakképzésről stb., nem tartják érdemesnek, hogy egy ily komoly munka megjelenését elősegítsék. Hozzád fordulok tehát, mint a szakiroda- lom atyamesteréhez s kérlek légy szives becses lapod hasábjain munkámról megemlékezni, esetleg az előfizetési felhívást közölni. Lángszavaddal oda hatni, hogy e fagyos közönyt felol- vaszszad, s buzditásoddal az érdeklődést felkeltsed, mert ennek te hivatott mestere vagy — jogod van hozzá — egyszersmind a nemes és közjó érdekében kötelességed is. Kérlek emeld fel tehát, a levegőt szelő sas szárnyaidat és röpítsd szét az országban hatalmas szózatod a jóügy támogatására. Kérésem megújításával maradtam üdvözlő igaz hived: Szauer Sándor. Iparunk érdeke. A budapesti szállodások és vendéglősök ipartársulata meg- bizásából szerdán délelőtt Gundel János, Glück Frigyes, Burger Károly és Bokross Károly átadták Halmos János polgármesternek felebbezésüket a székesfőváros ama közgyűlési határozata ellen, mely kimondja, hogy vendéglősipar űzhető anélkül, hogy a vendéglős ipartársulati tag lenne. A polgár- mester válaszában hangsúlyozta, hogy közrendészeti, közegészségi és társadalmi szempontból fontos, hogy az uj iparengedélyek kiadásánál az ipartársulati tagság kötelező legyen, s ezért pártolólag fogja a felebbe - zést az illetékes miniszterhez fölterjeszteni. Ugyancsak ez alkalommal jelentette be az ipartársulat hivatalosan, hogy a „Szállodások nemzetközi egyesülete“ jövő évi szeptember hónapban Budapesten tartja kongresszusát és a küldöttség arra kérte a polgármestert, hogy a székesfőváros járuljon hozzá hivatalosan, erkölcsi és anyagi támogatásával, a külföldi vendégek fogadtatásához és az ünnepélyek emeléséhez. A polgármester válaszában kiemelte, hogy örvend a magyar vendéglősök sikerének, a kik kiküzdötték a kongresszusnak Budapesten való megtartását és biztosította a küldöttséget, hogy állásából kifolyólag mindent el fog követni, hogy a székesfőváros is kivegye a maga részét abból az akczióból, melyet a vendéglősök megindítottak és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy az idegenforgalom emeléséhez helyesebb utat alig lehetett volna választani és épen ezért bizvást számíthatnak a főváros lelkes támogatására. A küldöttség, a mely megelégedéssel hallotta a polgármester biztató kijelentéseit, Széli Kálmán miniszterelnöknél is jelentkezik kihallgatásra, hogy ügyük támogatására a kormány pártfogását is kikérjék. KÜLÖNFÉLÉK. Köszönet-nyilTánitás. — Szeretett kartársaim, kedves barátaim és mélyen tisztelt jóakaróim közül számosán a távolból is megtiszteltek üdvözletükkel az ipartársulat szép emlékű disz-közgyülése alkalmából. Nagybecsű megemlékezésükre egyenként nem válaszolhattam, mert néhány nappal a disz-közgyülés után Stockholmba kellett utaznom, hogy a vendéglősök nemzetközi szövetségének közgyűlésén részt vehessek. Fogadják most mindannyian azért a gyöngéd figyelemért, melyben engem azon a soha el nem feledhető, kedves emlékű napon részesítettek, szivem mélyéből fakadó hálámat! Úgy szintén fogadja mélyen érzett hálámat ipartársulatunk nagyra- becsült választmánya, ama nagyszerű, szivet-lelket megragadó ünnepélyért, melyet a disz-közgyülés alkalmával rendezett. Igaz baráti szeretetem és ragaszkodásom legyen Glück Frigyes nagyérdemű kartársam és nemes szivü barátomé, akit fenkölt gondolkodása és nemes érzése mindig csak szép és nemes tettekre késztet. Isten áldja szeretett magyar hazánkat és iparunkat! Hazafias üdvözlettel Gundel János ipartársulati elnök. Házasság. Kurzenreiter Károly budapesti tanár junius hó 14-én vezette oltár elé Stach György győri kávés és háztulajdonos bájos leányát, Mariskát. Szivből gratulálunk. Satisfactiő. Az Abbázia derék fize- tőpinczére, a mint azt a „Pesti Hirlap“ junius hó 26-án megjelent számában Írja, Ultsch Géza szaktársunk, aki csak nemrég jubilált, panaszszal fordult a járásbírósághoz egy törzsvendég ellen, hogy őt a becsületében megsértette. Arról volt szó, vájjon a vendég előtte való nap elfelejtette-e a pikkolóját megfizetni? (ez nálunk manap divat.) Az érzékeny természetű urat ez a kérdés rendkívül fölingerelte és a fizető pin- czérnek olyan szavakat vágott az arczába, amelyek miatt ő bizonyára alaposan meg- vagdaltatta volna magát — lovagias utón. Ultsch Géza polgári utón keresett elégtételt és az ideges törzsvendég ma ezt meg is adta neki. A bíróság előtt bocsánatot kért a panaszostól, — Ultsch Géza megbocsátott, mire a biró a további eljárást megszüntette. Vendéglősök reggelije. Múlt hónap 28-ikán a budapesti vendéglős ipartársulat tagjai Deutsch Pálnál hírneves Schwáb- vendéglő örökösénél tartották pénteki villás reggelijüket Gundel János, Kammer Ferencz, Kammer Ernő, Koch József, Bokros Károly, Gyáky Mihály, Barabás József, Hruska József, Kaslel Mihály, Ihász György stb. nagy számban jelentek meg ifjú, törekvő szaktársunk vendéglőjében. A legközelebbi összejövetel folyó hó 12-ikén Kriszt Ferencz vendéglőjében IV. kér., Kötő-utcza 10. sz. leend megtartva. Vendéglő átvételek. Albert Viktor fővárosi vendéglős szaktársunk a Rökk Szi- lárd-utcza 10. szám alatt uj vendéglőt nyitott. — Sántha Albert budai vendéglős- szaktársunk f. évi augusztus 1-én a Nép- szinház-utcza és Rökk Szilárd-utcza sarkán uj vendéglőt nyit. Sok szerencsét!
