Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)

1901-07-05 / 13. szám

6 Vendéglősök Lapja 1901 Julius 5. Szakirodalom. Előfizetési felliivás ! legújabb mun­kámra, melynek czime: „A Szakácsmesterség Lexikona“. A mint a fenti czim mutatja, a mű a konyha termékeivel foglalkozik s mint ilyen az egyöntetű eljárásra törekszik, ezélja az anya­gok ismertetése és azok helyes felhasználása a konyhae:azdászat terén. „A szakácsmesterség Lexikona“ nemcsak a konyhagazdászat terén foglalatoskodóknak, í hanem vendéglősök, pinczérek s általán a tel- j szolgálással megbízott s erre alkalmazott sze- j mélyzet részére egyaránt sok és becses ismere- ! teket ölel fel, — miért is, hivatva leend, a gyakorlati életben egy régóta érezhető héza­got betölteni. „A szakácsmesterség Lexikona“ páratlan a magyar szakácsmesterség szakirodalma terén, gazdag tartalmánál fogva, nélkülözhetlen tanács­adója lesz az e téren foglalatoskodóknak, miért is ajánlom azt, minden gazd'asszony, ven­déglős, szakács, piuczér, szakácsnő stb.-nek a j föltétlen megszerzésre. „A szakácsmesterség Lexikona“ adatait j évek során át gyűjtém, úgy a bel- mint a kiil- 1 földi hitelt érdemlő forrásokból, s ezek nyomán fáradságot nem ismerő igyekezettel illesztőm e mű keretébe, s csak az a ezél lebegett lelki szemeim előtt, hogy minél tökéletesebb és tel­jesebb munkát adhassak a nyilvánosság elé. „A szakácsmesterség Lexikona“ mely kö­rülbelül 20 nyomtatott ivre terjed, megismertet mind azon étkezésre alkalmas és a gyakorlati életben felhasznált tápanyagokkal természetes vagy összetett állapotokban, melyeket a szakács- művészet az ételek elkészítéséhez felhasznál, az anyagok minőségüket felismerhető jeleit, származási helyüket, eltartását, szállítását, elké­szítési módjait és felszolgálási szokásaikat. Tartalmazza az ételek czélszerü és helyes összetételeit, az ahhoz szükségelt edények és eszközök neveit, különféle eljárási módokat és a szakácsmesterség terén gyakori használatban levő műkifejezések magyarázatát. Továbbá, megfogja ismerni a t. olvasó a i műből a magyar konyhán kívül a franezia [ konyha gazdag, változatos és egyes népek nem­zeti eledeleit s azok összetételeit, megfogja tudni, hogy kik voltak azok a történelmi alakok, kiket a szakácsmesterség mivelői érdemesnek tartottak arra, hogy inyességi felfedezéseit rólunk nevez­zék el, meglelik benne, hogy a világ mely or- | szágai, népei, vidékei és városai azok, melyek a táplálkozás körüli jó Ízlés tekintetében köve­tésre méltó példával járnak előttünk s megis­mertet azon tápanyag vagy termékeikkel, mely- lyel maguknak a nevet megszerezték és bizto­sították. Végre megismerteti az italok hideg vagy meleg állapotbani neveit, azok készítési módjait vagy összetételeiket, eltartását, származási helyü­ket, vagy elnevezésük eredetét, szóval megfog­ják lelni benne mind azt, a mi az inyes mes­terség terén a táplálkozásra alkalmas állati, | növényi, természetes vagy iparilag előállított anyagokról egyáltalán az ismeretre érdemes vala feljegyezni. A könyv 1901. szeptember hó végén jele­nik meg és előfizetési ára fűzve 6 korona, bolti ára azonban magasabb lesz, gyűjtőknek 10 pél- : dány után egy tisztelet példánynyal szolgálok, i A megrendelést és gyüjtőiveket legkésőbb f. év Junius hó végéig kérem czimemre az elő­fizetési összeggel együtt beküldeni, minthogy csakis az előfizetett és megrendelt példányokat j készíttetem el. A könyv megjelenése után azonnal bér- ! mentve fog a megrendelők czimére megküldetni. Nagybecsű támogatását kérve és remélve, a nní terjesztése iránt, maradok Temesvár, 1901. május havában kiváló tisztelettel Szauer Sándor, az „Étlap és Italisme“ szerzője „Koronaherczeg“ szálloda. * * * Szauer Sándortól lapunk szerkesztője a következő levelet kapta: Kedves Barátom ! Hosszú hallgatás után ismét szólásra va­gyok kényszerítve, ugyanis, egy sikerült operá- czió (műtét) következtében visszanyertem felszó­lalási tehetségemet, s eme rigószeVii nyelvfelvá- gási műtét sikerét, szakkörünk bámulatos merev közönyének tudhatom be, miért is e helyen kell forró köszönetéin és mély hálámat kinyilvánítani. Első kérésem hozzád intézem, úgyis, mint nemesen érezni tudó jóbaráthoz, de leginkább mint a magyar vendéglős ipar szakirodaimának megteremtő atyamesteréhez — s hiszem, hogy szerény kérésem megszívleled. Kérésem az alábbi: a „Szakácsmesterség Lexikona“ czimü könyvem kiadása alkalmából, ezer előfizetési felhívást bocsátottam ki s hihe­tetlen, hogy mily mostoha közönynyel viseltetik szakkörünk irányomban, ugyszólva semmi ér­deklődést sem tanúsít, ekletáns példa reá, hogy ez ideig egyetlen előfizetőm vagy megrendelőm sincs. Ama számtalan főkolompos, akik magukat Herkulesekként duzzasztják, csupa frázisokkal fű­szerezett, mit sem tartalmazó kiabálásaikkal a mívelődésről, szakképzésről stb., nem tartják érdemesnek, hogy egy ily komoly munka meg­jelenését elősegítsék. Hozzád fordulok tehát, mint a szakiroda- lom atyamesteréhez s kérlek légy szives becses lapod hasábjain munkámról megemlékezni, eset­leg az előfizetési felhívást közölni. Lángszavad­dal oda hatni, hogy e fagyos közönyt felol- vaszszad, s buzditásoddal az érdeklődést fel­keltsed, mert ennek te hivatott mestere vagy — jogod van hozzá — egyszersmind a nemes és közjó érdekében kötelességed is. Kérlek emeld fel tehát, a levegőt szelő sas szárnyaidat és röpítsd szét az országban hatalmas szózatod a jóügy támogatására. Kérésem megújításával maradtam üdvözlő igaz hived: Szauer Sándor. Iparunk érdeke. A budapesti szál­lodások és vendéglősök ipartársulata meg- bizásából szerdán délelőtt Gundel János, Glück Frigyes, Burger Károly és Bokross Károly átadták Halmos János polgármester­nek felebbezésüket a székesfőváros ama közgyűlési határozata ellen, mely kimondja, hogy vendéglősipar űzhető anélkül, hogy a vendéglős ipartársulati tag lenne. A polgár- mester válaszában hangsúlyozta, hogy köz­rendészeti, közegészségi és társadalmi szem­pontból fontos, hogy az uj iparengedélyek kiadásánál az ipartársulati tagság kötelező legyen, s ezért pártolólag fogja a felebbe - zést az illetékes miniszterhez fölterjeszteni. Ugyancsak ez alkalommal jelentette be az ipartársulat hivatalosan, hogy a „Szállodá­sok nemzetközi egyesülete“ jövő évi szeptember hónapban Budapesten tartja kongresszusát és a küldöttség arra kérte a polgármestert, hogy a székesfőváros járuljon hozzá hivata­losan, erkölcsi és anyagi támogatásával, a külföldi vendégek fogadtatásához és az ün­nepélyek emeléséhez. A polgármester vála­szában kiemelte, hogy örvend a magyar ven­déglősök sikerének, a kik kiküzdötték a kon­gresszusnak Budapesten való megtartását és biztosította a küldöttséget, hogy állásá­ból kifolyólag mindent el fog követni, hogy a székesfőváros is kivegye a maga részét abból az akczióból, melyet a vendéglősök megindítottak és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy az idegenforgalom emeléséhez helyesebb utat alig lehetett volna választani és épen ezért bizvást szá­míthatnak a főváros lelkes támogatására. A küldöttség, a mely megelégedéssel hallotta a polgármester biztató kijelentéseit, Széli Kálmán miniszterelnöknél is jelentkezik ki­hallgatásra, hogy ügyük támogatására a kormány pártfogását is kikérjék. KÜLÖNFÉLÉK. Köszönet-nyilTánitás. — Szeretett kartársaim, kedves barátaim és mélyen tisztelt jóakaróim közül számosán a távolból is megtiszteltek üdvözletükkel az ipartársulat szép emlékű disz-közgyülése alkalmából. Nagybecsű megemlékezésükre egyenként nem válaszolhattam, mert néhány nappal a disz-közgyülés után Stockholmba kellett utaznom, hogy a vendéglősök nemzetközi szövetségé­nek közgyűlésén részt vehessek. Fogadják most mindannyian azért a gyöngéd figyelemért, melyben en­gem azon a soha el nem feledhető, kedves emlékű napon részesítettek, szivem mélyéből fakadó hálámat! Úgy szintén fogadja mélyen ér­zett hálámat ipartársulatunk nagyra- becsült választmánya, ama nagyszerű, szivet-lelket megragadó ünnepélyért, melyet a disz-közgyülés alkalmával rendezett. Igaz baráti szeretetem és ragasz­kodásom legyen Glück Frigyes nagy­érdemű kartársam és nemes szivü barátomé, akit fenkölt gondolkodása és nemes érzése mindig csak szép és nemes tettekre késztet. Isten áldja szeretett magyar ha­zánkat és iparunkat! Hazafias üdvözlettel Gundel János ipartársulati elnök. Házasság. Kurzenreiter Károly buda­pesti tanár junius hó 14-én vezette oltár elé Stach György győri kávés és háztulajdonos bájos leányát, Mariskát. Szivből gratulálunk. Satisfactiő. Az Abbázia derék fize- tőpinczére, a mint azt a „Pesti Hirlap“ ju­nius hó 26-án megjelent számában Írja, Ultsch Géza szaktársunk, aki csak nemrég jubilált, panaszszal fordult a járásbíróság­hoz egy törzsvendég ellen, hogy őt a be­csületében megsértette. Arról volt szó, váj­jon a vendég előtte való nap elfelejtette-e a pikkolóját megfizetni? (ez nálunk manap divat.) Az érzékeny természetű urat ez a kérdés rendkívül fölingerelte és a fizető pin- czérnek olyan szavakat vágott az arczába, amelyek miatt ő bizonyára alaposan meg- vagdaltatta volna magát — lovagias utón. Ultsch Géza polgári utón keresett elégtételt és az ideges törzsvendég ma ezt meg is adta neki. A bíróság előtt bocsánatot kért a panaszostól, — Ultsch Géza megbocsátott, mire a biró a további eljárást megszüntette. Vendéglősök reggelije. Múlt hó­nap 28-ikán a budapesti vendéglős ipartár­sulat tagjai Deutsch Pálnál hírneves Schwáb- vendéglő örökösénél tartották pénteki villás reggelijüket Gundel János, Kammer Ferencz, Kammer Ernő, Koch József, Bokros Károly, Gyáky Mihály, Barabás József, Hruska Jó­zsef, Kaslel Mihály, Ihász György stb. nagy számban jelentek meg ifjú, törekvő szak­társunk vendéglőjében. A legközelebbi össze­jövetel folyó hó 12-ikén Kriszt Ferencz ven­déglőjében IV. kér., Kötő-utcza 10. sz. leend megtartva. Vendéglő átvételek. Albert Viktor fővárosi vendéglős szaktársunk a Rökk Szi- lárd-utcza 10. szám alatt uj vendéglőt nyi­tott. — Sántha Albert budai vendéglős- szaktársunk f. évi augusztus 1-én a Nép- szinház-utcza és Rökk Szilárd-utcza sarkán uj vendéglőt nyit. Sok szerencsét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom