Vendéglősök Lapja, 1901 (17. évfolyam, 1-19. szám)
1901-07-05 / 13. szám
4 Vendéglősök Lapja 1901 jülius 5. a vendéglői- és kávéházi szakipar azt a sok pinczért — mint e szakfoglalkozásnak munkásait — úgy most, a midőn azoknak megélhetési viszonyaik oly kétségbeejtők, s kisértenek, akkor már azoknak alapos s gyors rendezése elől kitérni, e két ipar- s szakfoglalkozásnak semmi körülmények között sem lehet, s nem is szabad. Hogy miként lesz ez lehetséges a leggyorsabban s a legjobban s alaposan elrendezhetni, azt már eléggé kifejtették az 0. P. E. létesítését vezető bizottságok. Most már csak az a legfőbb tenni való, hogy a Budapesti Pinczér-Egylet által megindított s vezetendő országos mozgalmat egy Országos Pmczér-Egyesiilet létesítése czéljából, úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogassuk és hogy ezen mozgalomhoz, vagyis a Budapesti Pinczér-Egylethez csatlakozzanak valamennyi szállodai vendéglős és kávésipar társulatok s egyesületek, valamint az Pinczér-Egyletek s egyesületek, valamennyi mozgalmi bizottságok s asztal- társaságok, hogy igy egyesült erővel minél előbb megalkothassuk az 0. P. E. nagy Collossusát. Mert csakis egy egységes s Országos Egyesület létesítése által lesz lehetséges a jelenlegi rendszertelen állapotot megváltoztatni. 8 még hogy ha tekintetbe vesszük, a mit hogy tekintetbe kell vennünk, hogy ezen Országos Pinczér-Egyesület létesítése által mily nagy anyagi és erkölcsi előnyt szerzünk, s biztosítunk a pinczéri szakfoglalkozásnak az által, hogy annak a sok ezer embernek, kiket pinczér néven ismer a világ, azoknak mintegy intézményes biztosítékot szervezünk az érvényesülésre és a megélhetésre, igy akkor egy perczig sem kétkedem azon feltevésben, hogy úgy főnökeink is, valamint az összpinczérség készséggel fogadják az Országos Pinczér-Egyesület létesítésére vonatkozó felhívást, a Budapesti Pinczér-Egylet részéről. Ezen egyesület végre is belátván azt, hogy az összpinczérség érdekében feltétlenül tenni kell, s hogy az Országos Pinczér- Egyesület létesítésének további munkálatait befejezni, s azt mielőbb létesíteni feltétlenül szükséges. Ennek következtében a Budapesti Pinczér-Egylet azon elhatározó lépésre határozta magát, hogy az 0. P. E. létesítésének munkálatait s annak vezető szerepét átveszi, s annak létesítési munkálatait a teljes befejezésig vezetni fogja. Én azt hiszem, hogy ezen egyesületnek 66 évi fenállásában elég erkölcsi garan- czia van arra nézve, hogy egy ily nagyszabású országos ügyek vezetésének vezérszerepét átvegye, s azt a teljes megalakulásig vezethesse. A legnagyobb elismeréssel kell adóznom a Budapesti Pinczér-Egylet tagjainak, azon nemes s fenkölt gondolkozásaiért, a melylyel lehetővé tették azt, hogy ezen Országos Pinczér-Egylet ügyét közelebb vihettük a megvalósuláshoz. Szolgáljon ez például az összes magyarországi pinezér-egyletek s egyesületeknek, valamint az összes kartársaknak, hogy ott, a hol a közügyekről van szó, s akkor a midőn mindnyájunk, valamint e szakfoglalkozásunk érdekében kell tennünk ott legyünk egygyé, s igyekezzünk egy szívvel, egy lélekkel válvetve oda törekedni, hogy a kitűzött szent czélunkat minél előbb elérhessük, s hogy mentői nemesebb s üdvö- sebb dolgokat művelhessünk úgy a szakiparunk, valamint a magunk érdekében. Budapest, 1901. junius 20. Kalmár Fábián. Országos piiiczér-kongresszus érdekében bocsátott ki felhivást a budapesti pinczéregylet nevében annak elnöke, Szűcs Lajos és titkára, Kalmár Fábián. Első lépés ez egy országos pinczéregyesiilet megalkotása érdekében, amelynek mozgalmai már 1897 óta élénken foglalkoztatják a szakköröket s amely mozgalmak irányítását a május hó 8-án hozott közgyűlési határozat értelmében most a budapesti piuczéregylet, mint az ország leghivatottabb szaktestülete vette kezébe, húsz tagú bizottságot küldve ki kebeléből, mely az ország többi pinczér- egyletei, vendéglős és kávés ipartársulatai és más szakegyesületek és asztaltársaságok által kiküldendő bizottságokkal fogja magát kiegészíteni. A szervezkedés előmunkálatai egy őszszel összeülendő kongresszus elé fognak terjesztetni. Teljes rokonszenvvel üdvözöljük a magyar pinczérség erkölcsi színvonala emelésére és anyagi helyzete javítására czélzó eme mozgalmakat, mint minden törekvést, mely társadalmi téren az erők egyesítésére, a közszellem fejlesztésére szolgál. Erősíteni fogják ezek kétségkívül a kartársi kapcsokat s humanitárius téren is közre fognak hatni sok anyagi gonddal küzdő .kis anyagi exisztenczia megmentésére. Örvendetes, hogy a magyar pinczéri kar is fölfogta a tömörülésben rejlő erők nagy fontosságát s erős inicziativát adott a szervezkedés megkezdéséhez. Tagadhatatlan, hogy nálunk a pinczéri foglalkozás még mindig nem találja meg a közönség köreiben azt a megérdemelt méltánylást, melyet a sok önfeláldozással és lemondással teljesített becsületes munka minden körülmények közt megkövetelhet. Távol állunk még a demokratikus eszmék ama tiszteletétől, melyről épen most szolgáltatott érdekes adatot amerikai tapasztalataiból Mosso, a hírneves turini tudós, aki az Egyesült Államokban tett tanulmányútja alatt valamelyik szállodában egy pinczérvel jött össze, aki megtudván kilétét, rendkívül megörült s azonnal élénk társalgásba bocsátkozott a tudós tanárral a „Félelemről“ irt müve psycho-fizikai thézisei felöl, cseppet sem titkolván, hogy ő amolyan nyári pinczér, amilyen nem egy van Amerikában, aki az egyetemi szünetek alatt ily módon keresi kenyerét. De ha mi ennyire nem leszünk is, annyi bizonyos, hogy az országos pinezér- egyesület megalakulása nagy hatással lesz majd a pinczéri kar szellemi színvonalának emelésére s ezzel a különböző munkakörök nagyobb megbecsülésére, amiben bizony ráfér egy kis okulás a mi tulon-tul előkelős- ködő társadalmunkra. így ir a „Pesti Hírlap“ előkelő laptársunk, melynek, valamint a napi sajtónak a pinezérek érdekében tanúsított jóindulatú érdeklődéséért őszinte köszönetünket és hálánkat nyilvánítjuk. Mintavacsora. Egyes lapok lakonikus rövidséggel közük, hogy a múlt héten lefolyt pinczériskola zárvizsgái után, a felügyelő bizottság elnökének, Glück Frigyesnek a házánál „barátságos vacsora“ volt. A Gelléri Mór által kitünően szerkesztett s a vendéglősök érdekét is szivén viselő „Magyar Ipar“ pedig behatóan foglalkozik Glück Frigyes kiváló vendégszeretetével, Írván a következőket: Ezek a barátságos vacsorák ugyanis évről- évre ismétlődnek, mert azok a pinezérvizs- gák kiegészítő részét, úgyszólván szemléltetően oktató zárókevét képezik, melyekből sok pinczér többet tanulhat, mint a leghosszabb elméleti tanfolyamokon. De tanulhat belőlük a legelső vendéglős is, mert Glück Frigyes mindig tud valami újat, eredetit bemutatni s minden remeklése más-más szempontból érdekes. Van szive hozzá, hogy áldozatok árán is követésre méltó p>éldát mutasson. Ezért térünk vissza az idei „barátságos vacsorára“, mely méltánylást és elismerést érdemel a legkiválóbb szakkörök részéről is. Az első, a mi föltűnik : az asztal- terites művészete. Az abrosz és asztalnemű finomsága mellett szembeszökő annak guir- lad-szerü díszítése zöld falevelekkel; fölkelti továbbá figyelmünket a poharak és más edények, a tányérok és evőeszközök válogatott szépsége, a csinos gyertyatartókban glédába állított gyertyák rózsaszínűre leszürődő fénye, a hosszú asztal középrészét díszítő virágállványok gyöngéd szinvegyü- léke, duzzadó selyemszalagokkal átölelt rózsa-tartalma, melyek mellett mint termőszigetek húzódnak meg a remekmívű ezüst gyümölcs-állván3Tok, roskadozó, illatozó, friss és kaczéran kínálkozó tartalmukkal. Ezúttal ezt a tart Imát füge, ananász, eper, szőlő, dinnye és őszi baraczk képezte, de e gyümölcs minden faját úgy kell képzelni, a mint azokat a természet is csak jó kedvében tárja az inyes különezök elé, a milyen valaha Kánaánban termett. Az asztal mellett külön állványon domborművű régi és modern ezüstkupák, melyek közül minden darab egy-egy jókora értéket képvisel. Mintegy emlékeztetői e müdarabok annak, hogy a mai minta- vacsora egyúttal szinpozión jellegével bir. Azután a menü. Már külseje is csupa Ízlés. Megszoktuk itt, hogy kézzel festett, értékes menülapok az előhírnökei a konyha-művészet remekeinek. A mostani menü nem annyira külső dísze, mint tömör tartalma által tűnt ki. Ezt a tartalmat halványan, visszatükrözik a következő sorok: Javaleves Kotschild módra. Fogas, roston sülve, amerikai mártással. Borjugerincz körítve. Rákpaprikás. Sült liba, salátával, kom- póttal. Jegeczedett tejhab. Gyümölcs. Sajt. Természetes, a leirt szavak itt is csak az ételek nevét tartalmazzák és az olvasónak hozzá kell képzelni először a tálalás művészetét, másodszor az ételekben megnyilatkozható kombinált finomság számos inyet gyönyörködtető árnyalatát. A levesben úszkáló töltött-tojásszeletkék tartalma például mesés volt, hasonlóan amerikai mártás ; a bőijugerincz a borda-váz természetes állványán nyugodott, de szeletekre volt osztva és a szeletek hézaga sonkamorzsa- lékkal kitöltve. A rákpaprikás egy Pannonia- beli pikáns unikum. A fagylalt volt a legelmésebb. Vörösréz fazékban egy csomó párolgó tejfölös burgonya kandikál elénk, snid- linggel fűszerezve. Csak mikor a fakanál segitégével kiemeljük az egyes krumplikat és megizleljük, akkor tudjuk, hogy tányérunkra a legfinomabb fagylalt jutott, mindenféle kellemes változatban. Áz ételek e válogatott sorozatához gondosan voltak kiszemelve a kitűnő italok. És pedig. Száraz tokaji, Schwarzhof very er (rajnai), zirczi somlyai, 1841-iki sashegyi, Moet et Chandon lmpérial, likőr, cognac. Az italoknál is meg lehetne állapodni és mindenik minőségét külön dicséretekkel elhalraozni, mert kitünőbb vörös bor, mint a hatvanéves sashegyi, izesebb rajnai, mint a fönnebb idézett, tömörebb ital, mint a zirczi somlyai s tartalmasabb pezsgő, mint a Moet et Chandon Impériálja, kevés előkelő nagy vacsora kvalitását fűszerezte eddig. Mindezt pedig díszbe öltözött ügyes pinezérsereg tálalja föl; ó-német csciposlegény- kosztümbe bujtatott pikkolók kínálják az italt, magyaros ruházatú portásfiuk kínálják a szivart és eg}7 szakmája színvonalának emeléséért lelkesülő, e tekintetben áldozatra
