Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-09-20 / 18. szám

9 sok országos egyesületének elnöke, Glück Frigyes, Wirth Ferencz, Lippert Lajos, Kam­mer Ernő, KommerF., Schnell J.7 Bokros K. a vendéglősök, szállodások, kávésok, pinczérek és kávéssegédek nyugdijegyletének elnöke, Dr. Barabás Béla, országgyűlési képviselő, Madary Gábor, nagyiparos, Gelléri Mór, az orsz. iparegyesület igazgatója, Mártonffy Márton, közoktatásügyi miniszteri tanácsos, Thék Endre lovag. A sajtó részéről: Fehér Dezső és Dési Géza dr. a „Nagyváradi Napló“ szerkesztői, Benedek János dr., a „Debreczen“ szerkesztője, Ihász György a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztője, Beírta és F. Kiss Lajos a „Magyar Vendéglős- és Kávés-Ipar“ szerkesztői, Szeless Adorján és mások. A pezsgő, konyak-gyárosok, bor- kereskedők, sörfőzdék számosán küldtek képviselőket. Érdekes vendég Louis Francois pezsgőgyáros. A vendégek. A kongresszusra érkezett vendégek név­sorát s a képviselt ezégeket a következők­ben adjuk: Budapest: Gun del János, Wirth Ferencz» Poppel Miklós, Koramer Ferencz, Förster Konrád* Bokros Károly, Doctor László, Kamarás Mihály, Döeker Ferencz, Csasznek József, Poós István, Paris Vilmos, Berkovics József, dr. Solti Ödön, Louis Francois, Adler Ernő, Lövenstein Nándor, Fischer Miksa, Wolf Vilmos, F.-Kiss Lajos, Barta Béla, Nagy Jenő, Meringer Rezső, Rádosi S-, Haberhauer Hubert, Ilencz Károly, Reiner Adolf. Glück Frigyes, Pelz- raann N., Haggenmacher H., Dreher Antal, Jálics Ferencz, Belatini Braun A., Ungár Mór, Ihász György (Vendéglősök Lapja szerkesztője), Mitrovitz Adolf, Schmidt Konrád, Hartay György, Seich Károly, Steiner Márton, Schmiedt Rezső, ifj. Sprung János, Schnell József, Urlburger Károly, Bitner Alajos. Prindl Nándor, Müller Antal, Glötzer József, Horváth János, Halász István, Skonpil József, Waldsteiner Ferencz, Lippert Lajos, Griinvald Mór, Pálfy István, Ólmosi József, Sperl Floris, Bojcsics J., Kammer Ernő, Sverteczky Gáspár, Ehm János, Barabás József, Kriszt Ferencz, Daday János, Müller Antal, Maloschik Antal, Kerécz Ferencz, Jákoy J., Braun Feroncz, Kaveczky Árpád. Nagy-Várad: Stern Hermann, Sarkadi József, Czeglédi Sándor Stern Sándor, Weiszberger Jenő, Kovács Dezső, Richter Antal, Bayer Frigyes, Klein Lajos, Klein Lajosné, Pollák Gyula, Freifeld Márton, Weiszberger József, Karner Gyula, Karner Gynláné, Hillinger Jenő, Maresch Károly, Lázár Adolf, Csó- kay Pál, dr. Dési Géza, Rendes Izidor, Hillinger Márton, Kuncz Gusztáv. Békés-Csaba: Salamon János, Ketter Károly. Freiberger Márton, Reichard József. Derecske.: Szőlősy Gábor és neje. Komárom: Szarka Jenő, Bubics György, Boor József, Hirsch]er Ferencz, Horváth Béla, Heitz Rezső, Prantner Lipót, Heres Zsigmond. B -Gyula: Blaskó Béla. Debreczen: dr. Benedek János, Kemény Já­nos, Sporni Gyula, Márkusz Jenő, Erős Jakab, Kiss Adolf, Péter Pál, Dobó Lajos, Hauer Bertalan, Német András, Pivitzer József, Zbignievicz Lajos, Milecker Lajos. Kunfélegyháza: Kern Ignácz. Lugos: Búcsú Romulusz, Gilg Antal, Lindner József, Kohn Leopold, Blaninger Károly. Szeged: Gruber Gusztáv, Gruber Gusztávné, Juránovics Ferencz, Privári Pál, Bartus István, Ördög Vincze, Kliman Imre, Nyári György, Kocsis Ferencz, Meszes István. Totzer Ferencz, Zántó Mihály, Rózsa András, Konrád Tóbiás, dr. Hosszú István, Ifj. Cserzy Mihály, Hunyady Lajos, Keth Károly, Randvég József, Hegyháti Sándor, Harkay György, Lehotay József, Brankó János, Franki Adolf, Zsótér Ferencz, DánCziger J., Ádáin Ödön, Lippay Péter, Sugár Miksa, Neubauer Mihály, Juhász Antal, Mártonosi Ferencz. Élesd: Tőzsér József és neje. M. -Tur: Kovács Illés. Hátszeg: Molnár Pál. N. -Léta: Fiilöp József. Orosháza : Rosenberg I. Margita : Grosz Mór. Lippa: Schweitzer Adolf. Temesvár: Lencz János, Hánosy Antal, Illics R., Göbl Ferencz és neje, Schubert Péter, Haunold János, Protógin Géza. Lipót-Szt-Miklós: Veiser Bert. Igló: Stern Jónás. Pécs: Furmann Gyula, Littke L. Miskolcz: Sugár Ignácz, Klein Sámuel. Kassa: Seres Márton, Szálási Alajos, Mayor József, Guttmann Márk, Braun Ferencz, Mayer Béla, Mayer József. Mezőhegyes: Cservinszky [. Vendéglősök Lapja Félixfürdö: Kernács József. Újpest: Balog Ármin. Orsóvá: Ozanics Ferencz. Szolnok: Fodor Dániel. Becs: Winter S., Schlumerger R. Segesvár: Teutsch B. I. Pozsony : Hubert J., Palugyay J. Kőbánya: Király-sörfőzde, Részvény-sörfőzde, Polgári sörfőzde. Kolozsvár: Érd. pinczéregylet. R. -Bogsán: Kohl Károly. N.-Szt-Miklós : Csenczinger kisasszony, Csen- czinger Ferencz. Zsombolya: Jemelka Ferencz. Győr: Posch Nándor, Lukovics János, Völf A., Krüger Gyula, Posch Károly, Gyárfás Pál, László József, László István. Bojcza: Reis György. Déva: Licker István. Újvidék: Seifert Antal, Zebedics Mátyás. Szkolnaf: Bokros Károly. B.-Topolya: Biiehler Gyula, Magas Sándor, Müller Gyula, Horváth Lajos. Medgyes: Ratzki Ágoston. Szabadka: Miskolczy István, Laskovits József. Máté Zsigmond. Piski: Kass Gusztáv. Rákos Puszta: Demkó Géza. Zsolna: Tóth Antal. N.-Léta: Schwarcz Albert. Makó : Sonkovics I. S. -Tarján: Klacsmann Károly. Ungvár: Hercz Bernát, Róth Sándor. Az ismerkedési estély. Este a „Fehér Kereszt“ szálló téli kertjében ismerkedési estély volt, mely alkalomból az óriási helyiséget teljesen be­népesítették a vendégek, az azok tisztele­tére összegyülekezett aradi szaktársak, va­lamint mások is a polgárság köréből. — Érdekes képet nyújtott a télikert, azzal a nyüzsgő élettel, mely ott uralkodott. Az ösz- szerakott, hosszú asztalokat, a kisebb asz­talkákat jelvényes, ünneplő ruhás idegenek ülték körül, vegyesen aradiakkal, kiknek arczán ott ragyogott a nap ünnepies han­gulata. A télikert falát köröskörül a sokszínű szalagos, arany feliratú koszorúk díszítet­ték, m'elyeket az ország minden részéből küldöttek a vértanuk szobrára és a vesztő­hely számára. Kilencz óra után, mikor a borok és a pezsgők a kellő hangulatot megadták, megkezdődtek a felköszöntők. Először Nagy Lajos, az aradi vendéglősök ipartársulatának elnöke állott fel és üdvözölte a megjelent vendégeket. Gundel János, az országos kongresszus elnöke az aradiak vendégszeretetéről szólott s szép szavakban mondott köszönetét a kongresszus nevében. Solti Ödön dr., a budapesti vendéglő­sök ipartársulatának ügyésze beszélt ezután, majd Glük Frigyes az országos kongresszus elnöke, a hazaszeretetről emlékezett meg, mely bármily nagy, soha sem elég a magyar ember számára. A mostani alkalom, hogy a vértanuk városában időznek, jó alkalom a hazaszeretet szitására. Gelléri Mór az országos iparegyesület igazgatója Kristyóry Jánost, az aradi keres­kedelmi és iparkamara elnökét éltette, mint aki iparosból felküzdötte magát a jelen tekintélyes állásába és királyi kitüntetésben is részesült. Mint az iparosok példányképére üríti poharát. Pivátri Pál szegedi vendéglős Gundel Jánost élteti hazafias hangú, szép beszéd kíséretében. Benedek János, a debreczeni ipartársulat ügyésze Glück Frigyesre emeli poharát. Bokros Károly, a vendéglősök nyug­dijegyletének elnöke az Aradon összegyűlt vendégeket éltette. — Beszéde után szép jelenet következett. A zenekar a Hymnus-1 játszotta, miközben az egész közönség fel­állott és a zene után énekelte a nemzeti imát. Barabás Béla dr. országgyűlési kép­1900 szeptember 20. viselő emelkedett szellemű beszédben szó­lott Arad városának történelmi múltjáról és a hazafias szellemről. Kristyóry János megemlékezik a ven­déglősöknek kiváló szolgálatáról, melyet a magyar kultúra terén tettek. Negyed század előtt német volt a nyelvök, most pedig magyar. Dési Géza élteti Gelléri Mórt, mint az egész, az igaz embert, a munka emberét. Végül Gundel János és Glück Frigyes szóltak még, majd pedig eloszlott a társaság. A vértanúit szobránál. (Szept. 12.) Reggel nyolez órakor a „Hungária“ kávéházból indultak el testületileg a ven­dégek a vértanuk szobrához, hogy mielőtt komoly munkájukat megkezdik, hazafias kötelességüknek tegyenek eleget. A szobor körül ekkor már az érdek­lődők nagy csoportja verődött Össze, hogy tanúja legyen a szép és kegyeletes ünnep­ségnek. A magjrnr vendéglősök ötödik kon­gresszusa nevében itt Gunclel János, a végrehajtó bizottság elnöke tartotta az emlékbeszédet, melynek végeztével a szobor talapzatára helyezték a gyönyörű babér­koszorút. Az elnök beszéde egész terjedel­mében a következő: Mélyen tisztelt Szaktársak! Arad város területére lépve, elsősorban is hazafias kötelességet teljesítünk, midőn szivünk szavára hallgatva, megjelentünk ezen a helyen, a népjog e magasztos jel­vénye : a szabadságszobor előtt. Azt hiszem, mindén nép rajong a szabadságért, de talán egynek sem oly becses kincse az, mint a magyarnak. Hisz századokon át küzdött a jogért! Hányszor megfosztották tőle csellel, vagy erőszakosan; ám újra, meg újra visz- szavivta magának, mert nem tud élni nél­küle. Más nemzetek is emelnek emléket a szabadság nagyobb dicsőségére. De sza­badságszobor nem állott még méltóbb helyen, mint itt Arad város földjén, melyet a ma­gyar nemzet jogaiért és szabadságáért vívott küzdelem, idején a legdrágább honfi vér áztatott. És a drága honfi vér láttára fáj­dalmában könnyezett a magyar nemzet s hő fohásza a magyarok Istenéhez szállt fel: „Egy jobb jövőért“ esedezve. És Istenünk meghallgatta a magyar nemzet könyörgését s újra megáldotta szabadsággal. Itt állunk annak magasztos jelvénye előtt. Mély meg- illetődéssel lelkemben közelgek hazám imá­dott szabadságának szentelt jelvényéhez, midőn az a feladat hárul reám, hogy keze­immel, érintsem. Áhítattal emelem fel a koszorút s mint az Arad városában gyülésező magyar vendéglősök hazafias érzésének jelét azzal a felkiáltással teszem e szoborra: Örökké éljen a magyar szabadság ! Ezután Ihász György, lapunk szerkesz­tője a székesfehérvári vendéglősök, kávé­sok és italmérők ipartársulata nevében tett le remek koszorút, mielőtt azonban a nem­zet oltárára elhelyezte volna, üdvözölte Gundel Jánost hazafiui szívből fakadt be­szédéért s a nemzet oltáránál békejobbot nyújtva, Isten és a világ előtt felkérte az ősz hazafit, a kibékülésre. Gundel János ne­mesen érző szívvel, meleg kézszoritással nyujtá békejobbját Ihász Györgynek, lapunk szerkesztőjének, ki a következő beszéd kí­séretében helyezte el a székesfehérváriak gyönyörű koszorúját: „Hazánk ősi székvárosának polgárai, Székesfehérvár vendéglősei nevében teszem ezt a koszorút erre a szent szoborra, amely oltára a szabadságnak s Memnon-oszlopa az emlékezetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom