Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-09-20 / 18. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA „PINCZÉREK LAPJA» A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterok és pinczemunkások egylete'7, a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatraár-Nóníeti pinczór-egylet“ a „Szókosfejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinozér betegsegélyző-egylot“, a „Győri pinczór-egylet“, a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és-kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczór-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesiilet budapesti központi mozgalmi bizottságának HIVATALOS KÖZLÖNYÉ. ~Wm XVl-ik évfolyam, 1900, _________________18. szám,_______________Budapest, szeptember 20-án. Me gjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. [ Félévre..................6 kor. Háromnegyed évre 9 „ J Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intózendők. A vendéglős ipar életében forduló pontot képez a közel napokban lezajlott kongresszus. A vezető férfiak valami belső titkos sugallatnak engedve a nemzet Kálváriáján gyűjtötték össze a szaktársakat. Imádsá- gos hangulat fogta el lelkeiket, mikor a magyar nemzeti mártírok drága vérével megöntözött és megszentelt hantokra léptek, hogy hódolatuk és hálájuk alkalmi adóját lerójuk. A magyarok Istene kedvtelve fogadta az áldozatot. S mint egykor, piros pünkösd napján, a békesség és szeretet lelkét töltötte ki, hogy egy szív és egy lélek lakozzék a vezérekben, akik annyi önmegtagadással és önfeláldozással versengve egymással szolgálják az egy ugyanazon igaz ügyet, amely eddigelé az ő pártoskodásuk miatt csak mellőzéssel, igaztalan kritikával és velöoszlató kárörvendezéssel találkozott. A vezérek féltékenykedése, versengése s áldát- lan harcza — a melyet az ügyért szomorkodva s tétlenségre kárhoztatva szemlélt a közös baráti hű kebel — a nemzet oltára előtt egy meleg kézszoritással szent frigykötéssé változott. Gunclel János az ipartársulat, Ihász György a székesfehérváriak koszorúját tette le a 13 vértanú szobrának talapzatára azon törhetetlen vallásos szent hitben, hogy a magyarok hatalmas Istene, a mint a nemzet panaszát e szent hely meghallgatta és orvosolta egykoron, a vendéglősök kérését is kegyesen meghallgatja s hozzájuk hajlítja az illetékes körök szivét. Letették azon szent fogadással, hogy ezentúl vállvetett munkássággal, közös erővel közös akarattal s egy értelemmel fáradoznak a vendéglősök igazának kivívásában s a vendéglős ipar felvirágoztatásán. Az a kézszoritás ott a nemzet oltára előtt két tábor egyesülésének a pecsétje, — amelyért oly sok éven át hasztalanul fáradoztunk — az egyenetlenkedés és torzsalkodás lélekharangja, a béke és kartársi egyetértés és szeretet szent eskiivése volt, a mely egy jobb és virágzó jövő férfias záloga. E kézszoritás minden egyes vendéglős felé azt az örök igazságot és félremagyarázhatlan rideg intést kiáltja: Vendéglősök szeressük egymást, mert bennünket más úgy sem szeret! ... .Könnyüket S jajkiáltást küldöttünk az égbe, De panaszunkat az be nem fogadta. ...Tartottunk volna össze, nem törölnénk Szemünkből annyi fájdalmas könyűt, Midőn forgatjuk reszkető kezünkkel Történetünknek sötét lapjait. íme Gundel deputácziója a minisztériumban, Ihász petitiója a képviselőházban, amely oly sok ezerre menő vendéglős jajkiáltását foglalta magában, csak pusztában kiáltó szó volt. Mert a megindított akczió mindig csak egy párt, nem az összes vendéglősök akcziója volt. Az aradi magasztos pillanat óta megváltozott a helyzet képe. Meg kell változni a sorsnak is, amely eddig oly mostohán bánt velünk. Azért tartsunk össze ! A béke védő pajzsa alatt vívjuk ki, a mit a torzsalkodás s pártoskodás alatt elszalasztottunk ! Önfeláldozó vezéreink magasan lobogtatják a közös zászlót, amelyen a jelszó írva: Béke s boldogulás a vendéglősöknek! Tömörüljünk e zászló alá egy szívvel, egy lélekkel! Az illetékes körök, ha látják, hogy nem párt- szempont, nem pártkérdés, hanem életkérdés az, amit a deputáczió, peticzió előterjeszt, bizonyára nem fognak dip- lomatizálni, hanem sürgősen intézkednek, hogy az állam legtöbb terhét viselő osztálya oly helyzetbe kerüljön, hogy a reá kirótt óriási terheket ne csak elbírja, hanem tisztességesen meg is élhessen. S mi áldva fogjuk emlegetni az aradi magasztos pillanatot, midőn a vezérek kézszoritással hirdették a békét.^ Áldás kövesse a kézszoritást! Áldás legyen a vezéreken! Aláás legyen lelkes munkálkodásukon, melyet a vendéglős- ipar érdekében kifejtenek. Egy jelenvolt vendéglős. Vendéglősök V-ik országos kongresszusa. Magyarország vendéglőseinek V. kongresszusa folyó hó 11. és 14-ike közt folyt le Aradon, melyről közöljük a következőket: Az idegenek fogadtatása. (szept. 11.) A délutáni és esti vonatokkal érkezett meg a vendegek legnagyobb része. Délután 4 órakor, mikor a budapesti vonat a fővárosi és a hozzá csatlakozott vendégekkel megérkezett, az aradi rendezőség és fogadó bizottság teljes számmal várakozott a pályaudvaron. Hasonlóképen este a körülbelől egy időben érkező szegedi, kőrösvölgyi és budapesti vonatoknál is. Megjelentek a pályaudvaron: Nagy Lajos, az aradi vendéglősök ipartársulatának elnöke, Huzó István alelnök, Szilvásy László dr. ügyész, Braun Sándor, Schuch Ferencz, Hámeclly Ferencz, Garai Sándor, Sztriberny János, Kovács István, Dukesz Vilmos, Gav- rilete Miklós, Földest Lajos, a fogadó-bizottság tagjai és mások. Az impozáns számmal érkezett vendégek között volt Gundel János, a vendéglőMai számunk 16 oldal.
