Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-05-05 / 9. szám

1900. május 5.

Vendéglősök Lapja

A többi csoportunk, a melyek szétszórtan vannak a kiállítás területén, legnagyobbrészt szinte elkészültek, legfeljebb még egy-két hétig dolgoznak rajtuk. Mindenütt kitettünk magunkért. Szép tárlatainkat leveleimben részletezve leírni valóban kellemes munka lesz. Jelen levelemben azonban az egész világkiállítás részleteiről nem irok, mert mindenek előtt egy-két oly dologról óhajtanék szólani, a mely lapunk igen tisztelt olvasó közönségét főként íogja érdekelni.

Halvány képet óhajtok nyújtani a párisi vendéglős és kávés iparról olyformán, hogy bevezetőleg karrakterisztikusabb vonásokkal leirom az itteni vendéglők és kávéházak beosztását, az itt divó szokásokat stb. amelyek hasznára fognak válni azoknak is, akik 1900-ban felkeresik Párisi.

Mindenek előtt a magyar pinczérek érdekeit tartva szem előtt, visszatérek azon akadályokra, a melyekkel itt Párisban azok találkoznak, akik nyelv és semmi helyismeret nélkül jönnek ide szerencsét próbálni. Különösen a fiatalabb elem az, akit hiába óvunk az ilyen próbálkozástól. Helyes, szemesnek áll a világ. Aki tehát mindezen előre látható akadályoktól nem retten vissza, az jöjjön. Tájékozás végett következőket Írhatom a Párisba készülő pinczéreknek.

Ha már elhozta őket a vonat Párisba s ha minden támasz- és jóakaratu útbaigazítást nélkülöznek, úgy leghelyesebb, ha először is felkeresik a magyar egyesület Szajna-utczai helyiségét. Ez az egyesület, mely több mint ezer tagot számlál, túlnyomó részben iparosokból áll, akik nagyon barátságos emberek, szívesen szolgálnak útbaigazítással az ide szakadt honfitársaiknak, sőt pénzsegélybe is részesítik az arra szorulókat. Az osztrák-magyar segítő egyesület (saint Ouen 46.) szintén nyújt egy pár frank segélyt. Azonban ne adja az Isten, hogy egy Párisba jött magyar pinczér ily pénzbeli segélyekre utalva legyen, az már szomorú dolog volna.

Alkalmazást a számtalan közvetítő irodákon kívül talán leghamarabb szerez a rue du Chateau-d'Eau-n lévő „ipar tőzsde“. Reggel 6 órától éjfélig mindenki számára nyitva áll, aki alkalmazást keres vagy ajánl. Ennek a tőzsdének különben a rue J. J. Rousseau-ban fiókja is van. Akinek alkalmazásra van szüksége írásban vagy személyesen kell jelentkeznie, ugyanekkor egy csekély dijat (gondolom egy frankot) kell lefizetnie. Már nagyon sok magyar pinczér kapott alkalmazást a tőzsde közvetítése által. Mert a kereslet is, az ajánlat is nagy.

Az élet Dárisban, persze nagyon szoli- dul, napontc! körülbelül 4—5 frankba kerül. Ez esetben az illetőnek nem hotelbe, hanem bútorozott házak egyikébe kell laknia s cremerie-ben kell étkeznie, e két utóbbi párisi speczialitásról még bővebben is meg fogok emlékezni.

Nem akartam elmulasztani azt a jóakaró útbaigazítást megírni a magyar pinczéreknek s most miután azt is megtettem, a fennebb jelzett irányban folytatom levelemet.

Az a rendkívüli varázs, melyet Fran- cziaország fővárosa az idegenekre gyakorol, onnét ered, hogy Páris sokkal inkább mint bármely más metropolis, kielégít minden vágyat és megfelel minden igénynek. így van ez itt a vendéglőkkel és a kávéházak kai is. Párisban minden képzelhető összegért lehet étkezni, öt centime-tól kezdve (ezért a csekély pénzért leves, húst és főzeléket adnak, persze mondanom sem kell, hogy jótékony intézetekben) egész a Paillarcl 50—60 frankos déjeuner vagy diner-éig. E két alap és tetőpont között foglal helyet

még Párisban a) muzgó konyha, b) creme- rie, c) bouillon d) bouillons Duval, e) a Quarter Latin vendéglői, f) a 8—3 és fél frankos boulevardi vendéglők s végre g) a legelőkelőbbek, mint a Paillard, café Anglais, Bignon sat. ahol egy diner vagy dé- jeuner, mint már említem 50—-60 frankba is belé kerül. Ne méltóztassék azonban ei utóbbi számlába valami hosszú „magyar boros pityizálást“ belé képzelni.

Ezekről a vendéglőkről fogok legközelebb bővebben megemlékezni; azt hiszem, nem lesz érdektelen ha egy pár étlapot is meg- kiildök minden nemű vendéglőkből Önöknek.

A jövő számban folytatom.

Ka ráeső ny i Aladár.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Eljegyzés. Kapuszta Irénke kisasszonyt Budapesten eljegyezte Leitmann Ödön Béla a „Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézete“ tisztviselője. Kapuszta András köztiszteletben álló szaktársunk ismerősei között örömet kelt e sok boldogságot Ígérő frigy hire. Mi is sok szerencsét kívánunk !

•—• Hymen. Reiszman Ignácz előnyösen ismert bornagykereskedő bájos leányát, Elvira kisasszonyt, Váczott eljegyezte dr. Böhm Jenő állami szemorvos.

— Esküvő. Kauschitz Anna kisasz- szonyt, a „Nagy harang“ vendéglő tulajdonosának kedves leányát, április 26-án vezette oltárhoz az erzsébetvárosi templomban Hartmann Nándor bérkocsi-tulajdonos.

— Esküvő. Május 8-án este 7-2 órakor vezeti oltárhoz a kerepesi-úti evang. templomban Laukó Pál kávésnak szép és kedves leányát, Ilonkát, Hevesi Adolf kávéház tulajdonos szaktársunk, ki már körülbelül egy hónap előtt üzlettársa lett Laukó úrnak, most pedig boldog veje lesz. A tiszta szeremből kötendő frigyen legyen Isten áldása!

— S. A. Ej helyi liir. A mint bennünket értesítenek, Schreiner Feri, előnyösen ismert szaktársunk, S. A. Újhelyit átvette a „Nyulféle“ kerthelyiséget.

— Örömhír. Szikszay Ferencz ur, hazánk eg}ik legelőkelőbb vendéglőse, megvette a Lámház-körut 16. sz. alatt levő Farkas-féle vendéglőt melyet újonnan átalakítva, a „Szőlőlevél“-hez czimezve, május

1-én már megnyitott. Szakiparunk e kiváló vezéregyéniségét szívből üdvözöljük uj üzletében, s kívánjuk hogy szerencse és áldás kisérje törekvéseiben úgy, mint egykor az oly hires, kedvelt, régi ;;Szőlőlevél“-nél.

— Vendéglő átvétel. Budapesten, a Rökk Szilárd-utcza 23. sz. alatt levő volt özv. Pajtsits Gáborné vendéglőjét Kurucz Kálmán ismert nevű vendéglős vette át. Sok szerencsét!

— Xémetliy IVándor kartársunk, e régi, fő városszerte jó hírnévnek örvendő vendéglős, az „új szemétdomb“-hoz czimzett vendéglő tulajdonosa, átvette a Fehérvári-iit 1. sMmalatt levő Színei-féle vendéglőt. Né- methy barátunk tapintata, kitűnő pinezéje és konyhája bizonyára kedveltté teszi uj vendéglőjét is.

— Az „Árpád“ kávéházat az Erzsébet-körut 8. szám alatt, amely már évek óta Laukó Pál úr tulajdona volt, Ulits Lőrincz ismertnevü szaktársunk, az And- rássy-úton levő Ivlivényi-vendéglő volt fő- pinezére vette át Sok szerencsét!

— Kollegerszky Viktor ur, az

„Elite“-kávéház jól ismert kávésa, legközelebb átveszi a Stefánia-úton levő Gruber- kioszkot, amelyet egy előkelő mulatóhelylyé fog átalakítani.

— Erdőkénye gyógyfürdő jóhir- nevü vendéglőjét a mostani évadra ismert, jó nevű kartársunk, Steinhard Vilmos, a tokaji „Arany Sas“-szálló tulajdonosa bérelte ki. A szép balzsamos levegőjű fürdő megnyitása május 20-án lesz.

— Félegyházi fiuk l'árisban. A párisi világkiállításon a magyar vendéglőt tudvalevőleg Juranovits Ferencz, a szegedi Európa szálloda tulajdonosa kapta meg. A magyar vendéglős soktagu magyar személyzettel vonult ki Párisba. Személyzetében van Kneffel Ede és Bakos Sándor félegyházi vendéglősök fia is: Kneffel Béla és Bakos Ödön, hogy iparunkat tanulmányozzák.

—- Magyar daltársnlat. Mezey János hírneves, kitünően szervezett magyar daltársulata a fővárosba érkezett. Ajánljuk ezen hazafias missiót teljesítő derék daltársulatot vendéglős szaktársaink becses figyelmébe. Azok, kik ilyen előadásokat reuclez- tetni óhajtanának, forduljanak eziránt b. leveleikkel Mezey János igazgató úrhoz, lakik Budapesten, Vili., Kölcsey-utcza 4. sz.

— Horcladás. Rculanovits Isza kőbányai bornagykereskedő csődtömegéhez tartozó különféle Ó-borok ajánlati utón fognak eladatni. Az erre vonatkozó részletes felvilágosítást Dr. Nagy Gyula ügyvéd, csődtömeg gondnok úrnak lapunk mai számában közzétett „Csődtömeg eladás“ ezimü hirdetése adja meg, meiy hirdetésre felhívjuk t. olvasóink becses figyelmét. Azon tisztelt vendéglős szaktársakat pedig, kik hajlandók volnának a hirdetett borokat részben, vagy egészben megvenni, kérjük, hogy ebbeli szándékukat lapunk szerkesztőjével mielőbb közölni szíveskedjenek, hogy igy az érdeklődőket a folyó 11-én d. u. 4 órakor a helyszínén X. kér., Ihász-utcza 3. sz. alatt tartandó borkóstolóra tisztelettel meghívhassuk.

— Korvizsgáló állomás a minisztériumban. A borkereskedelem érdekében a bpesti kereskedelmi csarnok a kereskedelemügyi miniszternek egy emlékiratot nyújtott át, melyben kéri, hogy a minisztériumban borvizsgáló állomás létesit- tessék, hová a kereskedők a vett vagy veendő borok mintáit — csekély dij mellett — vizsgálati végett boküldhessék, mert az orsz. chemiai vizsgálat ezidőszerint magánfelek részére vizsgálatot nem eszközöl; a kereskedők pedig csak a magánvegyé- gyészek véleményére támaszkodhatnak, mely véleméoyek azonban, ha bármily alaposak is, a hivatalos vizsgálattal ellentéteseknek jelentkeznek, s igy a kereskedőknek a borok vásárlásánál megnyugtató alapot nem szolgáltatnak.

— A Gschwind-gyár mérlege.

A Gschwind-féle szesz-, élesztő, likőr- és rumgyár rt. 1899. évi mérlegét 110,024 frt tiszta nyereséggel zárja az előző évi 109,796 írttal szemben.

— A községi adó helyesbítése. Ha az állami adó, melynek arányában a községi adó kivettetik, helyesbítetett vagy egészben leíratott, a községi adó is helyesbítendő vagy leírandó, illetőleg visszatérítendő. A tényleg és az állami adó törlésének bejelentéséig jogszerűen kivitetett és előírva volt községi adó visszafizetésénél kamatfizetés által való kártalanítás, valamint az annak idején esetleg felmerült behajtási költségek visszatérítése sem követelhető. (M. királyi közigazgatási bíróság 670/99. P. sz. a.)