Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-04-20 / 8. szám
1900. április 20. Vendéglősök Lapja-^Pinczérek Érdeke* Mindnyájan egyért! J >inczérek Lapja“ Egy mindnyájunkért! Párisi levél. Páris 1900. április 8. Mához egy hétre üli meg a keresztény világ Krisztus urunk feltámadásának örömünnepét. Mire ezek a sorok napvilágra jutnak, a Szajna partján kétszeres hálával zeng fel az „Allelujja!“ mert akkor már megnyilik — a XX-ik század kezdetét legméltóbban jelző emberialkotás, — a párisi világkiállitás kapuja. „Paris n’est pás uue vilié, eest une’ monde“ — soha sem volt ez a büszke mondás az igazsághoz oly közel, mint most 1900-ban. Parisba jött dolgozni az egész világ, Párisba csődül észak, kelet, nyugat, dél; a ki Párist fogja látni, az megismeri 1900-ban az egész világot. A világ minden népe segíté a francziákat e nagy alkotásban, mert mint Mártonfy miniszteri osztálytanácsos, a párisi világkiállításra vonatkozó beszédében szépen kifejezte: „Mindenki tudja, hogy mit köszönhet az emberiség a franczia nemzet ama halhatatlan fiainak, a kik ledöntötték a gon- dolatszabadság korlátáit, jogot szereztek a joggal nem biróknak s megszabadították az emberi szellemet évszázadok bilincseitől. Ezért veszünk mi magyarok is különös lelkesedéssel részt a párisi világkiállításon, ezért, meg másért is, hogy megmutassuk erőnket, nagyságunkat és tudásunkat a békés munkában is, a hogy megmutattuk nyers erőnket, politikai bölcseségünket az évszázados csaták zivatarjaiban, a mikor bástyaként szolgáltunk kelet pusztító hordái ellen, az által biztosítva nekik a nagyobb előre haladást a kultúrában, a munkában és a tudományokban. Sikerünk nagyobb lesz, sem mint azt megálmodtuk volna. A magyar osztály munkásai, élükön Lukács Béla volt kereskede- lemiigyi miniszter, a párisi világkiállitás magyar kormánybiztosával, oly munkát végeztek. a mely ki fogja vívni a külföld elismerését. A Szajna partján levő magyar pavilonról tudvalevőleg a franczia lapok legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Szétszórtan a kiállítás területén pavilonokban még 10.676, a szabadban 3536 négyszögméter területünk van. Állami önállóságunk mindenütt gondosan meg van őrizve, nem kell attól tartanunk, hogy Ausztriával egy kalap alá vonnak. Az egyes osztályok dekorativ munkálatainak kivitelénél különös súlyt fektettek a magyar jelleg és a magyar díszítő motimuvok kidomboritására. Mindenesetre kellemes meglepetést fog szerezni a Párisba ránduló magyaroknak az a körülmény, hogy a kiállítás területén több valódi magyar vendéglő lesz berendezve. Magában az önnálló épületünkben (a Szajna partján Quai d’Orsayn) a földszinten magyar vendéglőt rendeztek be, a hol naponkint czigányzene fog játszani. Mindezekre később visszatérek, nem fogom elmulasztani közelebbi leveleimben franczia vendéglőkről és franczia konyháról megemlékezni. Persze a hamisítatlan franczia konyháról, mert a nagyobb részt a külföldön ily nevezet alatt fenntartott konyhák feltűnő kiilömbséggel dolgoznak a franczia konyha jó hírnevének rovására. A világkiállitás munkálatai lázasan folynak elaunyira, hogy a hivatalos megnyitás napja, a mint ezek a sorok napvilágot látnak, okvetetlen megtörténik. De azért a Champs de Mars, a Trocadéro, a Quai de la Conferenc, a Cours la Reine, szóval majdnem az egész kiállítás területe még mindig egy nagy rendetlen műhely képét mutatja, a hol még májusban is fognak kalapácsolni. De azért ez a két- három hét késedelem nem ejti kétségbe a francziákat s husvét vasárnapján megnyitják a kapukat. És most levelem végén engedjék meg, hogy egy hasznos figyelmeztetést mondjak el egy pár oly esetből kifolyólag, a melyről itt, Párisban értesültem. Újabb hónapokban gyakran megesik, hogy nagyon kevés, vagy éppen semmi nyelvtudással sem biró magyar pinczérek Párisba jönnek szerencsét próbálni. Nyelvtudás nélkül abszurdum itt boldogulni, elsajátításához pedig legalább hat hónap szükséges. Többen szomorú tapasztalatokkal látták be e tény igazságát. Továbbá nem kevesebb, mint négy-ötszáz alkalmazást kereső pinczér ostromolja naponkint itt Párisban a közvetítő-irodákat. Mindezzel számot kell vetnie annak a magyar pinczér- nek, a ki ebből a czélból óhajt Párisba utazni. De tanulmány, tapasztalat czéljából a ki csak teheti, jöjjön ki, mert sokkal nagyobb haszna lesz a vendéglős-iparnak, mint a mennyi haszna lesz a francziákuak guruló frankjainkból. Karácsonyi Aladár. — IJerlin legnagyobb konyhája. A legnagyobb konyha Berlinben ez időszerűit —- a királyi konyhát kivéve — a „Kaiserkeller1" szállodáé. A konyha a hotel negyedik emeletén van és 12 lift közvetíti a közlekedést. A konyhában 27 szakács főz; az összes személyzet 150 mindkét rendbeli alkalmazott. A nagyobb ünnepek mindegyikére 30 marhafilet. 30 szegye, 20 borjuka- réj, 20 borjugerincz és 20 ürügerincz kell a konyhára, összesen 1380 klgr. súlyban. Ennek a mennyiségnek a fele a rendes napi szükséglet. A Berlinben nagyon kedvelt ökörfark étkekhez 150 ökörfark kellett karácsonykor. Csütörtökön, midőn ftistölthus áll az étlapon, 150 klgr. húst főznek meg. Az óriási husszükségletet egy vállalkozó fedezi. A gondolkozás eredménye. Rieger György fővárosi előkelő czipész mesterünk nagy haladást ért el szép és fontos iparágában. Ugyanis feltalálta a szenvedő emberiség javára az ortopédiai czipőt, mely a vendéglősöknek és pinczéreknek teljesen nélkülözhetetlen. Szabadalmainak fontossága abban rejlik, hogy a láb kényelmesen, természetes állásban van a czipőben elhelyezkedve, mi által a lábon a különíéle fája- dalmakat okozó kinövések úgymint tyúkszemek, bütykök, bőrkeményedések stb. teljesen eltűnnek. Mindezeknél fogva ajánljuk őt az összes hazai vendéglősök és pinczérek becses figyelmébe. Czime: Magyar-utcza 6. szám. — Szerbiai sertéshús a vásárcsarnokban. Budapestre a szerb vágótársulat sertéshúst fog állandóan küldeni elárusitás végett. A kizárólagos magyarországi képviselettel Jovánovits Pál budapesti hentesmestert bízták meg, ki a központi vásárcsarnokban bérelt nagyobb helyiséget, hol a húst árusítja. Eddig már 16 waggonra valót adott el. Megemlítendő, hogy Szerbia élő sertéskivitele az 1899. évben P8 millió dinár értékkel csökkent, ellenben húskivitele 0'7 millió dinárral emelkedett. — A borvizsgálat dija. A budapesti és kolozsvári állandó borvizsgáló szakértő bizottságok által teljesített kémiai vizsgálatok diját a kereskedelemügyi miniszter, egyetértőleg a földmivelésügyi miniszterrel, április hó 1-től számítva, az eddigi 32 koronáról 16 koronára szállította le. — Elitéit borhamisítók. Az 1893. évi XX1IÍ. törvényezikk 5. §-ának b) pontjába ütköző mesterséges bor forgalomba hozatala által elkövetett kihágás miatt Czekulai János mácsai korcsmáros és Hauser Sámuel sződi borkereskedő 100—100 korona pénzbüntetésnek, az egyetemlegesen viselendő 224 kor. 28 fillér vegyvizsgálati és 49 korona 44 fillér eljárási költségnek 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésére ítéltetnek. A Czekulai Jánosnál visszahagyott mesterséges borok kiöntés utján megsemmisittessenek. Az időközben felhasznált, vagy eladott bor értéke fejében literenként 20, illetőleg 40 fillért tartozik Mácsa község szegény alapja javára megfizetni. Végül Czekulai János a 748 liter bor után járó állami boritaladót szintén 15 nap, különbeni végrehajtás terhe alatt köteles megfizetni. — A chiliéi borok. Egy délamerikai német lap szerint chiliéi bortermelők angol és skót czégekkel szövetkeztek, hogy boraiknak Angolországban piaczot szerezzenek. Azt állítják, hogy a chilei bor olyan izü és zamatu, mint a bordeauxi és burgundi. A közepes asztali borok 12 palaczkja 18 és 19 shilling. A chiliéi borok főleg a franczia borokkal fognak versenyezni. — Üzletvezető csaposok figyelmébe. Az alvállalkozónak a fővállalkozó ellen támasztható munkabér és kártérítési követelései nem az 1884. évi XVII. t.-czikk 176 §-a alapján birálandók el, hanem ezen vitás kérdések eldöntése a bíróságok elé — Korkereskedők kívánsága. A hazai kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelmi és pénzügyminiszterekhez külön- külön felterjesztést intéztek, melyben kérik, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. törv.-czikk 1. §. c) pontja novelláris utón sürgősen oda módosittassék, miszerint a bornagykereskedésakben adómentesen árusítható bormennyiség minimuma (jelenleg 50 liter) 20, legfeljebb 25 literben állapittassék meg, továbbá kéretik, hogy a „bor- és husfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása46. §. a) pontja is olyan értelemben módosittassék, miszerint a borvásárlóknak az adójogbérlőnél való előzetes bejelentése tárgyában előirt határidő (jelenleg 6 óra) 3 órát meg ne haladhasson. Ez iránt a két minisztérium között tárgyalások folynak.
