Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)

1900-04-05 / 7. szám

Vendéglősök Lapja 1900 április 5. Az ipai’lársulnt közgyűlése. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcs- márosok ipartársulata márczius 22-iken tar­totta XXVI. évi rendes közgyűlését az „István főherczeg“ szálloda dísztermében. A gyűlésen a tagok ugyancsak g3^éren ödöngtek a tágas teremben. A gyűlést Gundel János megnyitván, a napirend előtt valami furcsaság történt. Ugyanis Poppel titkár felolvassa Karikás Lajos levelét, mely Gundel János ipartársulati elnök úrhoz van czimezve és benne Karikás kijelenti, hogy az Ihász-féle „ Vendéglősök Lapját“-ban meg­jelent „ Válasz“ czimü czikkel egyet nem ért és a százas-bizottság elnökségéről lemondott, e bizottság tagjaival a jövőben semminemű hivatalos érintkezésben nem fog állani. Kéri az elnököt, hogy e kijelentését a közgyű­lés tudomására hozni szíveskedjék. Gundel János elnök ezután ismerteti a 100-as bizottság által megkezdett moz­galmat, felemlíti az ettől az Ipartársulathoz intézett memorandumot, előadja, hogy a bizottság egy ülésén személyesen résztvett és ez alkalommal tudtára adta a bizottság­nak, hogy ama czélok megvalósításáért, melyet e bizottság programmjába felvett, " az Ipartársulat több év óta kisebb-nagyobb eredménynyel küzd. A közgyűlés ezután Karikás Lajos levelét tudomásul veszi. Ezután felolvasták a kereskedelmi és iparkamarának leiratát, melynek értelmében a Zempéni Gazdasági Egylet“ S.-A.-Ujhelyen borvásárt tart, melyben a nevezett egylet és a nagymélt. magy. kir. földmivelésügyi miniszter ur is kéri az ipartársulatot, hogy a megtartandó borvásáron — mint szak­férfiúk — mennél többen megjelenni szí­veskedjenek. A közgyűlés a leiratot tudomásul veszi. Elnök ezután áttér a napirend 1-ső pontjára az évi jelentés megtételére, mit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A napirend 2-ik pontja a számvizsgáló bizott­ság jelentése volt. Elnök kéri a közgyűlést, hogy a fel­ügyelő bizottságnak, a számvizsgáló bizott­ságnak és a pénztárosnak a felmentvényt adja meg. A közgyűlés a felmentvényt megadja. Ezután Poppel titkár felolvassa az 1900. évre szóló költségvetést, mit a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend 6-ik pontja értelmében következnek az indítványok és panaszok. Ezen pontnál Stadler Károly indítványozza, hogy a budapesti szállodások és vendéglő- lősök járuljanak hozzá az „idegen forgalom növelésére“ indított mozgalomhoz. Bokros Károly felszólalása után a közgyűlés Stadler indítványát elfogadja. Majd Koch József kéri a vendéglősö­ket, hogy választói igazolványukat szemé­lyesen szerezzék meg, hogy választói jogu­kat mentői többen is gyakorolhassák. A közgyűlés az indítványt elfogadja. Sperl Flóris felolvassa Finály Zsigmond ajánlaját, melynek értelmében műjéggyárát részvénytársasággá alakítja, ha a vendég­lősök részvények vételével a leendő rész­vénytársaságot támogatják. A nevezett ezég azon esetben, ha a vendéglősök 600 darab részvényt vesznek, biztosítja a tagokat, hogy *a jégnek métermázsáját mindenkor 60 krért szállítja és kész ezégét „Bpesti vendéglősök kristályj éggyára r. társaságinak fogja elnevezni. A közgyűlés az ajánlatot elfogadja. Ezzel a közgyűlés véget ért. Az egészségügyi és rendőr- felügyelet. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök által f. évi 78,543/V—c szám alatt kiadott RENDELET III. FEJEZET. 21. §. Az italmérési 'és italelárusitási jogengedélylyél biró felek által használt palaczkok és poharak megjelölése. A palaczkok és poharak hitelesítési kellékeire vonatkozólag a következőket ren­delem : 1. Hitelesíthetők olyan 2 1., 1 1., 0‘7 1., 0-5 lv 0-3 1, 0-2 1., OH 1., 0-05 1., 0'02 1., O'Ol literes üvegpalaczkok, a melyeken az űrtartalom határa a palaczk nyakán egy vízszintes, legalább is egy czentiméter hosszú vonással maradandólag van meg­jelölve, ha az űrtartalom eltérése a jelző vonástól fölfelé vagy lefelé a 0 5 literes és ennél nagyobb palaczkoknál 2 miliméter, a 0'5 literesnél kisebb pálaczkoknál egy miliméternél nem nagy óbb, továbbá a me­lyeknél a palaczk szája és a mértékjelző vonás közt a OT literes és ennél nagyobb palaczkoknál legalább is 3 czentiméternyi, mig a 01 liternél kisebb palaczkoknál leg­alább is két czentiméternyi távolság (felül­mérték) van. 2. Hitelesíthetők olyan 2 1., 1 1., 0'7 1., 0-5 1, 0-3 1., 01 1, 01 1., 0-05 1., 0 02 1., 0 01 literes üvegpoharak, a melyek oldalán a mérték határa egy vízszintes, legalább is egy czentiméter hosszú vonással van mara­dandólag megjelölve, ha a pohár belső át­mérője ott, hol a mérték határának jele van. a 2 1. és egy literes pohárnál legfeljebb 12 czentiméter, a O'o literesnél legfeljebb 9 czentiméter, a 01 literesnél legfeljebb 8 czentiméter, a 0'3 literes és 0'2 literesnél legfeljebb 7 czentiméter és a O'Ol 1., 0.05 1., 0'Ó3 1., 0'02 1., O'Ol literesnél legfeljebb 5'5 czentiméter; ha továbbá az űrtartalom eltérése a jelző vonástól fölfelé vagy lefelé egy miliméternél nem nagyobb ; s ha végül a pohár széle és a mértékjelző vonás közt a 0'3 1. és ennél uagyobb poharaknál leg- alába is 15, a 0'2 literes poharáknál leg­alább is 12, mig a O'l literes és ennél ki­sebb poharaknál legalább is 5 miliméternyi távolság (felülmérték van; mégis azon to­vábbi megszólítással, hogy a pohár széle és mértékjelzés közti térségbe a 0 03 liter és ennél kisebb poharaknál 0'07 liternél több mennyiség ne térjen. 3. Egy és ugyanazon poháron a fen­tebb említettek közül több mérték is meg­jelölhető, mely esetben minden jelzővonás­hoz külön-külön a hitelesítési bélyeg alkal­mazandó. 4. Tekintettel a használatban és kész­letben levő poharakra, megengedem, hogy a 0'3 literes poharak fenti feltételei közül a 15 miliméternyi felülmértékü feltételétől eltekintessék és folyó évi julius hó l-éig a 0'03 literes poharak akkor is hitelesítesse­nek és igy tovább is használtathassanak, azokon a felülmérték legalább is 12 mili­méter. 5. A palaczkokon és poharakon a ltr. jelzése „1" betűvel történik. 6. Tekintettel a használatban levő pa- laczkokra és poharakra, megengedem, hogy folyó évi jnlius hó 1-ig hitelesíthetők és továbbra is használhatók legyenek azon pa­laczkok és poharak, a melyekben az előirt „1“ jelzés helyett „L“ jelzés van. 3 7. Úgy a palaczkoknál, mint a poha­raknál a mérték jelzése (a menn}’iség és jelvény pl. 0'5 1.) a mértékjelző vonás kö­zelében, az alatt, fölött, vagy mellett ma­radandólag és elválaszthatlanul feljegy­zendő. 8. Az üvegedények bélyegzése edzés által eszközlendő. 9. A hitelesítési dij maximuma úgy a palaczkok, mint a poharakra nézve — űr­tartalom különbség nélkül — 4 kr, mig po­haraknál, ha azokon több mérték van fel­jegyezve, minden egynél több mérték meg­vizsgálásáért külön még 2 kr. maximális dijat állapitok meg. A lM>r-itala«l<í leszállítása. A tokaj-hegynljai bortermelők közgyűlésének megbízásából Benedek Pál elnök és Dienes Gyula titkár érdekes czikkelyt közölnek a „Borászati Lapokéban. A magyar borok értékesítésének mizériáit fejtegetve, oda concludálnak, hogy ezeket a tulmagas bor- italadó okozza. Ennélfogva követelik a bor- italadó megszüntetését, vagy legalább is erős leszállítását tegyük első feladatunkká és e czélból támadjunk fel mindnyájan, úgy ter­melők, mint fogyasztók, mert ily magas adó mellett hiába értünk a pinczekezelés- hez, hiába oktatják a népet, hiába gy éri- tünk. hiába ojtunk, hiába könnyitjük a vesszőkivitelt, hiába alkotunk borértékesitő szövetkezeteket, mert a borforgalom és ér­tékesítés legíándamentálisabb akadálya a boritaladó. Emiatt nem tudja eladni a ter­melő, emiatt nem iszsza a fogyasztó a bort, hanem iszsza a pálinkát és sört, ez viszi bűnre a korcsmáirost*) a hamisításban, a regálebérlöt a zsarolásban s míg a jó Darányi tánit és segít a pinezét megtölteni, addig Lukács László lakatot tesz arra. A borital- _adó nemcsak tulmagas, de egyenetlen. Miért magasabb a városban, mint a faluban'? hiszen a sör- és szeszadó miért egyenlő min­denütt, aztán mindenféle adó is, mint a keresetadó, tőkekamatadó stb. Ezután táb­lázatosán kimutatják, hogy mily aránytalanul kisebb a szesz- és sör-adó a bor-adónál, majd igy folytatják : Ez a kimutatás bor­zasztó képe a borital szerfeletti megterhel- tetésének. Ha már a sör- és szeszgyárosok oly értelmesek voltak maguknak a borter­melők felett ilyen hallatlan előnyöket biz­tosítani, valóban birkatürelmüek az utóbbiak, hogy amikor amazok vígan boldogulnak — ő róluk a gyapjút bőröstül együtt szedi az igazságtalan törvény. Ugyanez a törvény olyan figyelemmel volt úgy a sör mint a szesz iránt, hogy azok adóját a hektoliter fok után számított egységben határozza meg, mig a bornál mindegy neki akár lőre, akár esszenczia. Igenis joggal követeljük, hogy a bor nagybani eladásának minimális mértéke épen úgy mint a söré 6 korona ér­tékű legyen, tehát az alföldi boré legfeljebb 20 liter, hegyvidéken legfeljebb 10 liter, tokaji asszuboré legfeljebb 2 liter, tokaji asszuesszencziáé legfeljebb 1 liter. Ilyen módon úgy a fogyasztó, mint a tisztességes kiskorcsmáros és vendéglős elláthatja magád tiszta finom borokkal, a termelő pedig tisz­tességes áron adhatja el borait, úgy lesz neki érdemes telepíteni, tanulni, terméseit szaporítani, kölcsöneit törleszteni; az állam pedig a biztosan nagyra felnövekedő bor­forgalom mellett bőven megtalálja azt az adóbevételt, melyet most nag}:obb tételek­ben ugyan, de ritkábban és oly kíméletlenül, sokszor törvényellenesen is beszed. Joggal követeljük tehát a boritaladónak lényeges leszállítását és orszáigszerte egyenlően való kiszabását. — Minthogy ezt mi is követeltük *) és a termelőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom