Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-01-20 / 2. szám
6 7 óráig vannak megállapítva, a törvényes munkaszüneti napokon azonban az iroda nincs nyitva. Az ezen városi irodában feladott áruknak az illettö pályaudvarokra való kifuvarozásáért következő illetékek számíttatnak fel: a) gyorsái ukért: 10 kgm. súlyig . • . . 10 kr. 10 — 50 kgmig .................20 ,, min den további 50 kgmért 15 b) fehérárukért: 50 kgmig.........................20 kr. minden további megkezdett 50 kgmért......................10 Minthogy a szállítmányok csekély díjazásért a fő- és székváros IV—IX. kerületéből a lakásról ezen városi felvételi irodába is elszállít atnak, — a szállító közönség azon előnyős helyzetben van, hogy szállítmányait nem kénytelen a távoleső pályaudvarokra tetemes költséggel személyesen kiszálittatni és ott a feladó vevény átvételéig órákat eltölteni, — hanem módjában áll ezen teendőit egy levelező lap utján a vasutintézettel közvetlenül elvégeztetni, — miért is a magyar kir. államvasutak igazgatóságának ezen intézkedése a szállító közönség érdekét nagy mértékben előmozdítja. Szálloda átvételek. Kapuváron Vető István előkelő szaktársunk vendéglői üzletét Sejier János jeles szaktársunk füleld vesuti vendéglő volt bérlője vette át. Sok szerencsét kívánunk t. barátunknak! — Tornallyán a nagyvendéglőt Kerekes István úr, a rutkai vasúti vendéglő hazafias érzfi- letii volt bérlője vette át. Üdvözöljük! Ií aramból - verseny. A magyar karambol-klubnak érdekes versenye volt a Sztanoj kávéházban. Sztanoj Miklós, az ismert billiárd-mester és Göndör Sámuel, Budapest egyik legjobb amateurje, mérkőzött egymással 3000 pointes játszmában. Göndör 2400 pointes előnyt kapott. A verseny e hó 4-én és 11-én folyt le. Sztanoj mindjárt első nap 947-es rekordot ért el, míg Göndör 106 point csinált. Sztanoj művészi játékát mutatja az is, hogy 13 felvételre 1673-at ért el vagyis átlag 127-et, úgy hogy Sztanoj rekordja a legnagyobb a magyar mesterek között. A verseny, természetesen, Sztanoj diadalával végződött. Ezt a versenyt megelőzőleg, deczember 21-én is érdekes játék színhelye volt Sztanoj kávéháza. Ugyanis Sztanoj Miklós és Ehrlich József amateur arra vállalkoztak, hogy két estén 3000 po- inteos partiét játszanak el. Ehrlich 2500-as előnyt kapott. A mérkőzést nagy és előkelő közönség nézte végig. Mikor Sztanoj mester 700-at mondott, megéljenezték, a 800 bemondásánál újra, a mikor pedig elérte a 914-et, tapstól rengett a kávéház hatalmas terme. Ez volt a mester 1896-diki recordja s most kijelentette, hogy ezresnél nagyobb sorozatot ér el. Ez azonban véletlenül nem sikerült neki, mert a mikor 937-ig ért el, egy közönséges ulet miatt a karambolt elhibázta. Ehrlich, a ki most nem a legjobb conditióban volt s e mellett nehéz állásokkal kellett megküzdenie, nagy sorozatra nem vihette, de annál szebb karambolokat csinált, úgy hogy neki is többször kijutott az éljenből. A játszmát deczember 28-án fejezték be. Sztanoj 24 felvételre 3000 point csinált. Legnagyobb sorozata 937, átlaga 125 volt. Ehrlich József 24 felvételre 178 point csinált. Átlaga 77a- A játék 1 m. 13 és 2 m. 26 nagyságú asztalon 60 miliméteres lapdákkal történt. Miivé,sóit országos Itongresz- szusa. A „Budapesti Hírlap“ Írja : A kávésok az uj italmérési törvény egynémely pontját sérelmesnek tartják magukra nézve s e pontok megváltoztatására országos mozVendéglősök Lapja. galmat indítanak. Egyik részük memorandumban akarja kérni a minisztert, hogy törvhozási utón nyerjenek orvosolást. A memorandumot aláíratnák az összes kávésokkal, a kiket körlevélen szólítanak föl a mozgalom támogatására. A memorandum szövegének megállapítására az őszszel kongresszust akarnak összehívni a kávésok. A mozgalom kezdői az aradi kávésok s azért a kongresz- szust is valósziniileg Aradon fogják megtartani. Drágább lesz a lcávéliáz. Január 15-én a budapesti kávésok gyűlést tartotak, a mikor azt határozták, hogy a kávéházi italok árát fölemelik a rósz üzleti viszonyok miatt. Az „Esti Újság" igy kommentálja ezt a határozatot: A kávésok, kartelbe állva, mint a gyárosok s hovatovább minden neme a produkcziónak, úgy látják, hogy bajuk orvoslásának legczélszerübb módja az, ha fölemelik a kávéházi italok árát. A közönség tehát vegye tudomásul, hogy a pikkoló ára ezentúl két krajczárral drágább lesz, arányosan minden kávéház árviszonyai szerint. Hogy alkalmas ír lesz-e ez a kávésok sebére (vagy zsebére), nem kérdem, nem is kutatom. De nem is hiszem. Azt gondolom ugyanis, hogy itt a kávéházak szertelen szaporasága betegség tünete, mely rontja a szervezet nyugodt és rendes életét. A mi szegénységünkhöz sok ennyi kávéház. — A “Baross-íőrrás4* lokép* viselője. Ez idő szerint annyi sok jó savanynvizünk között legjobb a „Baross- forrás“ ez az erdélyi, hegyből bugyogó bor- viz, a mely tisztaságra, izre a Giesshiiblinél is jobb, rohamosan terjed a fővárosban. E végből főképviselőséget állítottak a tulajdonosok. Főképviselő Eble Lajos barátunk lett. — A szőlő jövedelmezősége. A Tokaj hegynek 14,521 kataszteri hold szőlő- ültetvénye a közel múltban átlag 5 millió forintot hozott évente. Nógrádban a bussai tanító kertjében két tőkéből álló szőlőlugas 550 fürtöt termelt 1896-ban; a bazini kapu- czinus atyák kertjében 1881-ben egy 15 éves tőke 250 hatalmas fürtöt hozott, — A pálinkáivá« ellen. Hontvár- megye törvényhatósága kérvényt intézett a képviselőházhoz, melyben az iszákosság terjedésének meggátíása czéljából a pálinkamérések korlátozása iránt törvényhozási intézkedéseket kér. Mi számtalanszor kimutattuk a pálinkaivás terjedését, a mi a magyar faj jövőjét komolyan fenyegeti. Sürgettük, hogy a pálinkamérések száma tetemesen csökkentessék s záró-órájuk délután 5 órára szorittassék. Követeltük, hogy a pálinkamérések a fontakról, terekről, templomok, iskolák s más középületek közeléből elaltassanak. Vasárnap a pálinkamérések zárva maradjanak, úgy, a mint ezt a megboldogult Baross akarta. Ezenkívül a pálinkamérők italai gyakran és szigorúan megvizsgáltassanak, mert a szeszmérők hideg utón, káros anyagokkal állítják elő a különféle pálinkát. Falvakban külön szeszmérések ne engedélyeztessenek. Minthogy követeléseink eddig még csak a társadalomban találtak viszhangra, kívánatos, hogy az ország összes törvény- hatóságai erélyesen támogassák a honti feliratot. — Mami« pezsgő. A hamis bornak ikertársa is van: a hamis pezsgő. A belügyminiszter egy felmerült konkrét esetben az állandó borvizsgáló szakértő bizottság véleményéhez képest elrendelvén tizenhat pa- laczk ,,pezsgőszerű ital“ megsemisitését, kijelentette, hogy az oly pezsgő, a mely mesterséges borból vagy pedig a borhamisítási törvény végrehajtása tárgyában kiadott kereskedelmi miniszteri rendelet dispoziczóinak •ellenére készült, vagy kezeltetett, mesterséges bornak tekintendő, s ezzel teljesen ugyanazonos elbánás alá esik. Minthogy a hamisítást leginkább külföldi czégek űzik s néhány hazai zugpezsgős; azért felhívjuk vendéglőseinket, hogy — a károsodást és kellemetlenséget elke.ülendő —- csakis jóhirű hazai gyárosoktól fogadjanak el pezsgőt,, a kiknek a hirdetéseit a mi lapunkban megtalálják olvasóink. Ezeknek a pezsgője úgy minőségre, mint tisztaságra kifogástalan. — Borkivitel Brazíliába. Rió de Janeiroból Írja a főkonzulátus, hogy a konzulátusi kerületben a magyar boroknak már jó hírük van és ezért azok behozatalát tetemesen lehetne fejleszteni. A múlt évben a monarchiából 17-578 liter bort hoztak oda. (1897-ben 18.831 1.) — Temesvári vendéglősök szik- vizgyára részvénytársaság alakult I Temesvárott 20,000 K. alaptőkével (500 dru 40 K. részv.) Igazgatósági tagok: Illits Gyula, Menadovits Sándor, Goldsmann Mátyás, Meister Jáuos, Zobay Ferencz, Bauch Rezső, Moldovan István és Izrael Izidor. — Csipkedés. Megszokott dolog, hogy a napilapok az élelmezési ipart szeretik gyanu- sitani s mindenféle ráfogásnak helyet engednek. A ,,Mészárosok és Hentesek Lapja“ egyik száma Írja a kővetkezőket : A ,,Pesti Hirlap“ háborúról tud, háborúról, t amely a fővárosi vendéglősök egy része és a hentesek között folyik. (Mi nem tudunk róla) Egyik csütörtöki számában úgy írja ez a lap, hogy a háborúság a mészárosok és hentesek egyik lapjának oldalvágásából keletkezett. Isteni élvezettel beszél erról az idézett újság azért, mert a közönség hasznát várja belőle s azért, mert a „kellő és többé-kevésbbé megbízható leleplezések után a két fél minden fogásával, csalárdságával megismerkedik s tisztában lesz azokkal a dolgokkal, amiket ma még homály föd s amiktől csak sejtik, hogy a gyomorbajosok számát erősen szaporítják.* Mik ezek a „csalárdságok“ és fogások, azt is kideríti a P. H. újdondásza. A bécsi marhahús, a mit a vendéglősök egy része tálal, meg a prágai és vesztfáliai sonkák, továbbá a különféle v/urstok, amiket a hentesek itthon csinálnak. Érdekesek ezek a „leleplezések“ abban a lapban, mely a magyar ipart csak a minap pártolta agyon egy vezérczikkében. Idegen gyámban készült papiroson pártolták ott a magyar ipart — amelyről kisütötte a kereskedelmi miniszter, hogy nem szorult rá, mert senki sem bántotta. Még érdekesebb azonban az, amit a keresk. miniszter felesége, Hegedűs Sándornó ir a „Pesti Napló“ vezérczikkében. A kegyelmes asszony a saját tapasztalataiból beszél : a Pozsonyban készült angol kefékről, a zsolnai angol posztóról és egyebekről. De legszebb, amit a Pomery pezsgőről mond. Egy társaságban — kétségtelenül előkelő társaságban — a Pommery vignetta alatt ittak magyar pezsgőt és magyar vignetta alatt — Pom. meryt. És mi természetesebb, minthogy a vignetta szerint Ítélték meg a mi nagy szakértő iparbarát honfitársaink a pezsgő értékét s így kisült, hogy a magyar vignettás Pommery ross- szabb a rabvallató csigernél. A Pesti Hírlap ipar pártolása is igy fest az itthon készült westfaliai és prágai sonkákkal, meg a különféle wurstokkal szemben. Éljen tehát a vignetta s ne a magyar ipar, mert vignetta kell a magyarnak, süt a P«sti Hírlapnak is. — Budapesti piuczér-egylet jeleutése az 1889. évi deczember hó 23-án a nemzeti szálloda termében (IV., Váczi-utcza 22. szám) tartott Karácsonyfa-ünnepélyről. A következőkben van szerencsénk a fentjelzott karácsonyfa-ünnepélyről beszámolni. Az adakozásokból és gyüjtőivekben befolyt összesen 1468 K. 20 í. melyből 42 gyermek (26 fiú, 16 leány) téli ruhával lett ellátva, s maradt még a segélyalap részére (fond perdu) 125 K. 92 f., mely