Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-03-05 / 5. szám
XYI-ik évfolyam, 1900, 5. szám. Budapest, márczius 5-én. VENDÉGLŐSÜK LAPJA „P1MCZÉREK LAIMA A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. „Az első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete", a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfej érvár pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinezér betegsególyzö-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a „Róvkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egyletének, a „Szabadkai pinczór-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesíileté“-nek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczór-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának SHIT III >.\TA KOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. ] Félévre ..................6 kor. Háromnegyed évr e 9 „ | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. A bibarczfalvi Baross-forrás. » Mai számunkban közölt képen egy kút látható. Nem gémes-kut ugyan, milyenek az Alföldön vannak, de olyan, melyben sok milliót érő kincs rejlik, de azt csak sok szorgalommal, fáradsággal és kereskedelmi élelmességgel lehet kiaknázni, nem pedig a kincs-ásók módjára kiásni. nem esett ami angolunk Spionkopnál, a háború után el fog jönni és megveszi a forrást. Mi magyarok ennek ugyan nem örülünk, mert e nagy kincsét Székelyföldnek talán nem is élvezhetjük, mert egész vonatokkal fog szállítani Londonba, hol az angolok fogják inni borral és pezsgővel a Baross-vizet. Érdekes e kútnak története is, melyárkot ásatott, melylyel ezen mocsaras vizet levezette. Kibontotta a tulajdonképeni forrást, czementes betonnal készített csatornával elővezette a kőszikla alól a Baross- vizet. Ezóta valóságos bucsujárás történik a kúthoz. Három vármegyéből jönnek a szekeresek és szállítják az ország minden részébe. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az üvegek töltésénél ugyancsak kell vigyázni, A mnlt őszszel egy milliomos anglius meg akarta venni ezt a kutat Szilágyi Endre tulajdonostól kétszázezer forintért páratlanul kitűnő borvize miatt és azért, mert kiapadhatatlan forrása oly bő, bogy belőle naponta 6 waggon is megtölthető. Az időközben kiütött angol-bur háború miatt a vétel egyelőre függőben maradt és ha el nek istenadta tiszta vize évezredeken át igen nagy területet lepett el és a vizzel elborított terület semmire, sem volt használható. Egy szép napon megjelent a székelyföldön Bibarczfalván egy idegen ember, ki szemügyre vette a lápos területet. Megvette, olasz munkásokat hozatott, hosszú mert a Baross-forrás oly szénsavdus, hogy ezer üveg közül két—háromszázat szétvet. A vidéken már annyira elterjedt a Baross- viz, hogy nagyobb városokban és Kolozsvárit is a nagyobb vendéglőkben az asz- szonyok és gyermekek tisztán, [a férfiak pedig borral szürcsölgetik. Bibarczfalván állandóan találhatunk Mai számunk 12 oldal. Bar oss-forrás.
