Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-10-05 / 19. szám
XVI-ik évfolyam. 1900. 19. szám. Budapest, október 5-én. VENDÉGLŐSÜK LAPJA „PINCZÉREK EAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközíöny. „Az első magyar ort-z. pinczemesterek és .pinczemunkások egylete", a budapesti kávéházi segéd egylet“, a „Szatm ír-Németi pinczér-egylet“ a „Székesfejórvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegOlyzö-egylet“, a „Győri pinczér-egylet1. a „Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésuk, korcsiuarosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és a létesítendő országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre ... 12 kor. I Félévre ..................6 kor. Háromnegyed évre 9 ,, | Évnegyedre ... 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 7-dik szám. Kéziratok és előfizetések ide intózendök. Az italmérési engedély. A pénzügyminiszter uj ukázzal boldogította a nemes magyar hazát. A rendelet az italmérésre vonatkozik. A rendelet szigorúan meghagyja, hogy italt csak az italmérési engedély kézbesítése után szabad kimérni. A miniszter tehát a helyett, hogy a pénzügyőri biztosságok önkényes huza-vona eljárásának vetett volna véget, a vendéglősök kezein verte szorosabbra a békót. A rendelet azt mondja, hogy a vendéglősök előbb szerezzenek engedélyt s csak azután béreljenek helyiséget. Ez a furcsa okoskodás mutatja, hogy a pénzügyminiszternek vajmi gyönge fogalma van a vendéglősipar természetéről. Ugyanis a mig más iparágnál a helyiség legtöbbször alárendelt jelentőségű, addig a mi iparunknál a boldogulás első és fő feltétele. A vendéglősnek előbb jól ki kell szemelnie a helyiséget s ha talált olyant, a mely kellő forgalmat igér, okosan csak azután gondolhat ipara üzésére. Ez okból a pénzügyminiszter azzal használna a közjónak, ha a pénzügyi hatóságokat szigorúan arra utasítaná, hogy az italmérési engedélyek iránt beadott kérvényeket 8 nap alatt elintézzék s a bírságolással való sápszerzéstől, melyet eddig oly szemérmetlenül űztek, kemény büntetés terhe alatt eltiltassanak. Azt sem tartjuk helyesnek, hogy az italmérési engedélyt eladni nem szabad; mert ez csökkentőleg bat a vendéglői befektetések értékére; a mi annál igazságtalanabb, mert gyakran ez képezi a vendéglős egész vagyonát. üi-. Barabás Béla országgyűlési képviselő, a kongresszus disz-szónoka. IVsigfy Lajos, elnök. (Szövege a 3-ik oldalon). Minthogy minden tőke alapja a munka, az államnak nem állhat jogában semmiféle intézkedés, a mely ezt a tőkét a szabad rendelkezés alól elvonja. Nem kívánják ezt a közszabadságot sértő intézkedést sem a rendőri, sem a pénzügyőri tekintetek; mert ezeknek a biztosításáról egyébként is lehet gondoskodni. Valóban nagy ideje annak, hogy az állam végre-valahára ne tekintse iparunkat szabad prédájának, hanem oly közgazdasági tényezőnek, a melynek a kímélését és védelmét a nemzeti vagyonosodás érdeke követeli meg az államtól. Már számtalanszor kimutattuk, hogy a vendéglősipar virágzása közerkölcsi szükség s e mellett a hazai bortermelés életérdeke. Üdvös lenne, ha ezt belátnák a termelők s ők is felszólalnának iparunk kizsákmányolása ellen. E végből jól tenné az alakulandó vendéglős-szövetség, ha első teendőjének a termelőkkel való érintkezés előkészítését tekintené. Ily módon iparunk sok és nagy érdekének az előmozdítását sikerülne elérnünk s a borvásárló-szövetkezet megalakításával iparunk anyagi felvirágzását is biztosíthatnék. Joggal követelhetjük tehát, hogy vezető-embereink ezt a tanácsunkat megszívleljék. — A belügyminiszter és a bor- vizsgálatok. A borhamisításról szóló uj törvény sok tekintetben terhes kötelességeket ró a hatóságokra. U. i. sok esetben, még alapos gyanú esetén is, feljelentés nélkül nem igen merték a borhamisítás ügyében az eljárást megindítani, attól tartva, hogy felmentő Ítélet esetén a borvizsgálat költségeit a hatóságoknak kell fedezni. Hir szerint Széli Kálmán belügyin. értesítette a t.-hatóságokat, hogy felmentés esetén a borvizsg. költségek a föltniv. tárczát terhelik, de a hatóságok tartoznak ily vizsgálatokról jelentést tenni. Mai számunk 16 oldal.
