Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-09-20 / 18. szám
1900 szeptember 20. Vendéglősök Lapja 3 A magyar szabadságnak ne legyen alkony ulása s a szabadságért mártírhalálra kész hősöknek ne legyen magva-szakadása! Isten áld meg a magyart!“ Ezután hat koszorút helyeztek el és pedig a budapesti, komáromi, szegedi, nagyváradi, debreczeni és kassai kávés ipartársulatok nevében. A kongresszus lefolyása. Guruiéi János elnök, felemelkedvén helyéről, a következő beszédet mondotta: Mélyen tisztelt Kongresszus! Egybegyültünk itt a mai napon, hogy komoly, közös érdekli munkát végezzünk. Az emberi szív oltári fénye, a szeretet vezérelt bennünket ide, a hol a szabadságért vértanú halált halt 13 hős nyugszik. Üdvözlöm Önöket lelkem, szivem igaz mélyéből, és őszinte kartársi szeretettel. Kívánom, hogy valósuljon meg az a czél, a mely minket e városnak, a szabadsághősök emléke iránti igaz hazafiui kegyelettől megszentelt légkörébe vont. Mielőtt a kongresszust megnyitnám, első kötelességem azokat a vendégeket üdvözölni, a kik nagybecsű jelenlétükkel tanácskozásainkat emelik és ezek: Mártonffy Márton közoktatásügyi miniszteri tanácsos és Gelléri Mór, az országos iparegyesület igazgatója. Másodsorban üdvözlöm azokat a szaktársakat, kik ilyen tekintélyes számban jelentek meg ez alkalomra. Végtelen örömmel telik meg szivem, hogy hivó szózatom nem volt a pusztába kiáltott szó. Ezzel a magyar vendéglősök ötödik országos kongresszusát megnyitom. Erre Mártonffy Márton emelkedett szólásra. Neki — úgymond — nincs megbízatása arra, hogy itt képviselje miniszterét, de igenis, van egy másik megbízása, melyet lelke sugalmazott neki és van egy állandó parancsa arra, hogy ott, a hol a szakoktatás fontos ügyeit vitatják meg, —- résztvegyen. E kettős ok indította őt arra, hogy itt, a magyar szabadság e klasszikus földjén megjelenjék. Uraim! Minden kormánynak megvannak a maga eszméi, melyek köré a többiek csak másodsorban csoportosulnak és mely eszméknek testté öltéséhez görcsösen ragaszkodik. Ezután hosszasan foglalkozik a szónok a társadalmi kérdések megoldásával, majd a szakiskolák föltétien szükségességét fejtegeti. Utána Gelléri Mór emelkedett szólásra, mondván, hogy neki igenis van specziális küldetése, mert ő az országos iparegyesület részéről küldetett ki. Ez az egylet régen foglalkozott ily ügyekkel, minden dologban védve az iparosok helyzetét. Az Iparegyesület az uj szövetséget lelkesen üdvözli és támogatásáról biztosítja. Majd igy folytatja: — Én ma az államhatalomtól nem azt kívánom, hogy a közérdeket előmozdítsa, hanem csak azt az egyet, hogy ne akassza meg azt. Ezután az elnök és nyolcz társelnök, valamint a jegyzők kijelölésére került a sor. Elnök lett Gundel János. Társelnök: Glück Frigyes, Kammer Ernő, Wirth Ferencz, Privári Pál, Juránovics Ferencz, Nag}7 Lajos, Hauer Bertalan és Seress Márton. Jegyzők: Poppel Miklós, Benedek János, Décsi Géza dr., Solti Ödön dr. és Szilvássy László dr. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérték : Glück Grigyest és Bokros Károly urakat. A kongresszusra számos sürgöny és levélbeli üdvözlet érkezett vidéki egyesületektől, melyeket felolvastak. Előterjesztették továbbá, hogy Belatini Braun Sándor 200 koronát, Unger Mór 200 koronát és Glück Frigyes 1000 koronát adományoztak az Aradon létesítendő szakiskola alapja javára. Gundel János elnök ezután előterjesztette a végrehajtó bizottság eljárásáról szóló jelentését, melyet tudomásul vettek. GlücJc Frigyes a budapesti szakiskola bizottságának elnöke lépett ezután az előadói emelvényre, hogy a szakoktatás kérdésében irt jelentését felolvassa. A jelentésre Mártonffy Márton tett észrevételt : Egy konkrét ügy van tárgyalás alatt Uraim — mondta Mártonffy — melyre vonatkozólag egyet-mást elmondani szükségesnek tartok. Megpróbálkoztam tavaly és megkerestem több tanfelügyelőséget aziránt, hogy adjanak jelentést arról, hogy tulajdonképen mennyi a vendéglős tanonczok száma kerületükben ? A jelentés szomorú képet nyújtott, a mennyiben kitűnt, hogy vendéglős- tanoncz nincs egyáltalán. Sopronban 26, Debreczenben 2, Aradon 10, Kassán 1, Nagyváradon 1. Ha tehát mi minden évben csak lelkesedni fogunk az ügyért, de tenni nem, úgy szakoktatásunk soha sem lesz. En tehát Glück Frigyes indítványát azzal egészítem ki, hogy jegyeztesse be minden pinczért tartó iparos pinczéreit és akkor biztosítom, hogy egy év alatt lesz tanoncz- iskola. Ha ez eszme megvalósítását akarják, úgy vigyék azt szét az országba és én meg vagyok győződve, hogy jövőre más képet fogunk látni. Az ülés ötödik tárgya az idegenforgalom emeléséről irt tanulmány volt, melyet a szerző, Stadler Károly helyett Glück Frigyes olvasott fel. Erre Boleros Károly szép szavakban fejtegette a magyar vendéglősök országos szövetségének czélját, mely után a szövetség tisztikarának megalakulása következett. Az alapszabályok elfogadása után hosszas vita fejlődött az elnöki tisztség betöltése körül, a mennyiben sem Gundel János, sem Glück Frigyes nem akarták az elnöki tisztséget elfogadni. A kongresszust erre rövid időre felfüggesztették, hogy ez elnökkérdést maguk közt eldöntsék. Mire az ülést újból megnyitották, még mindig nem tudtak dönteni az elnökkérdésben, mig végre Gundelt hosszas rábeszélés után sikerült kapaczitálui és ő ideiglenesen el is fogadta az elnökséget. Pénztárnokul a budapesti ipartársulat pénztárnokát: Mehring er Rezsőt választották meg. A kongresszus tárgysorozatának utolsó pontján az indítványok voltak. Ennek során egy igazán megszívlelendő, hazafias indítványt terjesztett elő Protovin Pál, a távollevő Lencz János temesvári szállodás nevében. Lencz azt indítványozta, hogy mondja ki a kongresszus, hogy minden magyar- országi vendéglős összes szükségleteit magyar kereskedőktől és magyar gyárosoktól szerezze be. Ezzel a magyar ipar és kereskedelem pártolását czélozzák, melyet ily hatalmas lépéssel visznek előre. Ez indítványt nagy lelkesedéssel fogadták el. A kongresszus tárgysorozata ezzel ki volt merítve és az ülés délután két órakor véget ért. A nyugdíj egyesület ülése. Rövid egyórai szünetelés után ismét összegyűltek a vendéglősök a Központi Szálló nagyterméhen, hogy a szállodások, kávésok, pinezérek és kávéssegédek országos nyugdijegyesületének III. évi rendes közgyűlésén résztvegyenek. Az ülést Bokros Károly elnök nyitotta meg, köszönetét mondva az aradi választmánynak; mely lehetővé tette, hogy a nyugdíjintézet ülését itt tarthatta meg. Beszédében kifejtette az elnökség programmját, melynek legfőbb pontja a nyugdíjba való lépés törvényesitése, mely ügyben az ország- gyűlést is megkeresik. A jövőre nézve Budapesten rendes tagszerzöt fognak felvenni. Az elnök bejelenti továbbá, hogy Doge Döme 200 koronát, Reiner Adolf, a Törley-czég vidéki képviselője 400 koronát adományozott a nyugdijegyesület alapja javára. A vagyon eddig a 100,000 koronát meghaladja. Ezután a jegyzőkönyv hitelesítésére Prindl Nándort és Gundel Jánost, jegyzőül pedig Solti Ödön dr.-t kérték fel. Solti Ödön dr. előterjesztette ezután a nyugdijegyesület jelentését az elmúlt évről, mely kedvezően világítja meg az egyesület vagyoni állapotát. Majd Francois Lajos budafoki gyáros, mint a felügyelő-bizottság elnöke, kéri a felmentvény megadását, a mely meg is adatik. Egy megüresedett felügyelő bizottsági tagsági helyre Szacellári Györgyöt választották meg. A közgyűlés sorrendjének hetedik pontjaként szerepelt a jövő évi közgyűlés helyének meghatározása: Ha jövőre a szövetség tényleg megalakul, úgy azzal egy helyen tartják meg a nyugdijegyesület ülését is és pedig jövőre a fővárosban. az indítványokra került most a sor. Bokros Károly elnök indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy Budapest székes-főváros területére egy évi próbaidőtartamra hivatásos taggyüjtö alkalmazandó s felhatalmazza az igazgatóságot, hogy az alkalmazandó taggyüjtö fizetését a kezelési alap terhére megállapíthassa s kiutalványozhassa. Ez indítványhoz Göbel Ferencz teme- rini vendéglős szólt hosszabban, kérve, hogy az indítványt oda módosítsák, hogy nem egy taggyűjtőt, hanem legalább is húszat szerződtessenek. A közvetítő indítványt nem fogadták el, mert jelenleg még ily nagy szerző kar szervezésére nem áll rendelkezésükre semmiféle alap. Az elnök indítványozza továbbá, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a szakiparban működő főnök és segédszemélyzetnek a nyugdijegyesületbe való kötelező belépését szükségesnek és igy kívánatosnak tartja, hogy a kötelező belépést a törvényhozás a betegsegélyzés mintájára mielőbb törvényhozási utón szabályozza. Elhatározták, hogy e czélból memorandumot terjesztenek fel az országgyűléshez, melyet fel is olvastak. Ezután a budapesti választmány a következő indítványt terjesztette elő: Mondja ki a közgyűlés, hogy miután az alapszabályok 31. §-a a tagok kilépésére tág teret nyújt s a tagdijak korlátlan visz- szafizetésével a kilépésre csaknem csábitó- lag hat, szükségesnek tartja a 31. §. módosítását oly értelemben, hogy a tag a befizetett tagdijak V3-ának visszafizetésére csak az esetben tarthasson igényt, ha tagsági kötelmeinek három évig már pontosan megfelelt. A 31. §-ból az indítványozott módosítás folytán ezen utolsó mondat és hogy a befizetett járulékoknak csupán Vs-át fogja visszakapni, elmaradna és ezen szakaszhoz uj bekezdés jönne következő tartalommal:. ..Kilépés esetében a befizetett tagsági díjnak csupán V3-a és csak akkor fog a kilépőnek visszatérittetni, ha tagsági kötelmeinek három éven át pontosan eleget tett.“ Az indítványt elfogadták. Königsdorfer Gusztáv a következőket indítványozta: Mondja ki a közgyűlés, hogy a pinezérek és kávéssegédek elhelyezésük alkal-
