Vendéglősök Lapja, 1900 (16. évfolyam, 2-23. szám)
1900-07-05 / 13. szám
1900. Julius 5. Vendéglősök Lapja 3 Szó, ami szó, az a szabályrendelet sérelmes s a mire különben sincs szüksége sem a közönségnek, sem vendéglőseinknek. Kérjük az intéző köröket, hallgassák meg vendéglőseink panaszos kérelmét és hacsak lehetséges — mert lehetséges — teljesítsék azt, a kormány korlátain belül, hiszen a törvény e részben teljesen szabadkezet hagy a. városi tanácsnak! És ne tétessék tönkre ötven olyan városi polgár, kik közel 400,000 koronát fizetnek közterhek alakjában a városi kasszába! Az Auer-iigy. Ismeretes olvasóink előtt az a mozgalom, melyre az Auer-égők részvénytársaságának erőszakoskodása adott okot. Ugyanis olyan izzó testeket, mint az Auer-félék, másutt is gyártanak, különösen Németországban. A két gyártmány között csak az különbség, hogy a mig Auerék 70 krajczárért adnak egy égő-harisnyát, addig a Németországiak 7 krajczárért is kaphatók; mert hiszen a gyárnak alig kerül 2 kraj- czárba egy-egy harisnya. Hogy ily módon az Auer-társaság mily óriási haszonra tett szert, mutatja az, hogy 100 frtos részvény után 2600 irtot fizetett. És ez a sok millióra rugó nyereség mind Magyarországról került ki s a bennünket kizsákmányoló Ausztriába vándorolt, mert hát az Auer-társaság osztrák. Mi természetesebb, minthogy a magyar iparosok és kereskedők, a mint megtudták, hogy izzó harisnyát 7—12 krajczárért is kaphatnak, ilyeneket hozattak külföldről. A mint ezt az Auer-társaság megszimatolta, a szabadalmi jog megcsonkitásáért beperelte azokat az iparosokat és kereskedőket, a kik nem Auer-égöket használtak. A per ezonban balul ütött ki Auerékra, mert mind a három birói forum elutasitotta őket kei esetükkel. Az Auer-égők elleni mozgalomban a napokban Szegeden ismét Ítéletre került a dolog s a bíróság elutasitotta a Gázizzófény- társaságot panaszával. Minthogy az aradi feljelentés dolgában mind a három fórum ily értelemben ítélt, felmentve a szabadalombitorlással vádolt czéget a vád alól, azzal a megokolással, hogy nem tartozott előre tudni, hogy az általa használt izzótestek utánzatai az Auer szabadalomnak, nyilvánvaló, hogy bíróságaink minden egyes esetben erre az álláspontra fognak helyezkedni. Az utolsó bepanaszolt Orosz Árpád, Szeged egyik kereskedelmi férfía volt. a ki meglátogatta szerkesztőségünket is. Itt behatóan megismertette az ügyet, majd szerkesztőnkkel fölkereste dr. Héder Lajos fővárosi ügyvédet, országos tekintélyt szabadalmi ügyekben, Wagner szerkesztő collegánkat s több előkelő vendéglőst a végből, hogy országos mozgalom indittassék az olcsó égők általános használatára, mi által a vendéglősök kiadásaiknál tekintélyes hasznot érhetnének el. Orosz ur a napokban ismét fölkeresi szerkesztőségünket, hogy intézkedések tétessenek a budapesti vendéglősök ebben az ügyben tartandó értekezletének összehívására. Addig is, mig erről a szaktársakat megfelelő módon értesíthetjük, jónak látjuk Orosz Árpád urnák a szegedi lapokban megjelent czikkelyét tájékoztatásul közölni: Figyelmeztetés. Alulírott, mint az Auer-gázizzófény részv.-társaság részéről szabadalombitorlással vádolt, ezennel figyelmeztetem mindazokat, akik idegen izzótesteket használtak és ez időszerűit is használják azokat, és ezért dr. Szivesi László ügyvéd ur által az Auer gázizzófény részvénytársaság nevében jóakaratulag szóló, a használatban levő idegen izzótestek 24 óra alatt való eltávolítására ajánlott felszólító leveleket kaptak: figyelmeztetem arra, hogy utánjárásom és tapasztalataim által azon meggyőződésre jutottam, hogy ez megint egy újabb alapnélküli ijesztgetés mindazoknak, akik köny- nyen megijednek, vagyis hogy a közönséget elriaszszák az olcsóbb külföldi izzótestek további használatától. Ezen jóakaratu ijesztgetést, úgy hiszem, senki sem vette komolyan és égetni fogják mindaddig, mig az Auer gázizzófény társaság meg nem győzi a közönséget arról, hogy nekik tényleg mily törvényes alapon van kizárólagos joguk arra, hogy csakis az ő méregdrága gyártmányukat szabad használni. Különben rövid idő múlva azon helyzetben leszek, hogy a legilletékesebb helyről adatokkal fogok rendelkezni arra nézve, hogy miben áll a fentnevezett társaság kizárólagos szabadalma ; és mi a szabadalombitorlás és ha ilyesmi fenforog, kikre vonatkozik az. Addig is szives türelmüket kéri: Orosz Árpád szabadalombitorlással vádolt. Megjegyezzük, hogy a mozgalomhoz való csatlakozásra már alkalmunk volt felhívni Budapest vendéglőseit oly tekintélyes férfiak felszólítására, mint Nagy Gábor, a kolozsvári szállodás és Kuszkó István, a vTörténelmi Lapok“ szerkesztője. Most, hogy Orosz ur nagy buzgóság- gal jön el közénk, hogy az ügyben kimerítően tájékoztathasson, reméljük, hogy az értekezlet mielőbb meg lesz tartható. Előre is kérjük a vendéglősök érdeklődését ! A kiállítás vendéglői. Paris, 1900. Junius 1. A jelenlegi világkiállítás az elmúlt évszázad haladását mutatja be. Ami a „Gastronomia“ vagyis iparunkat illeti — mint mindegyik kiállításon — ugyszinte itt is, nagyszámban s minden módon van képviselve. A francziák mindennemű vendéglői számlál- hatatlan mennyiségben a Bar-tól kezdve a legfinomabbig vetekedik a külfölddel sőt még a „Vieux Paris“ területén az elmúlt évszázadok hires „Tavernáéit, a személyzet korabeli öltözékeiben mutatja be. Az idegenek utján vagyis Rue Etrangers, első sorban az olaszok borkóstolója, mellette a törökök, ahol csak édességeket kínálnak; evvel határos Amerika, az egyesült államok hires Americain bar-ja. Az osztrákok Dréher-féle sörcsarnoka s több Vienne Restaurant által van képviselve. Folytatólag a Bosnyák csarnok tamburás zene-karával evvel határos a Magyar csárda. Hogy mily otthoniasan , érzi az ember magát, mi lön egy tulipános, gerendás helyiségben — ahol Fehér Poldi ezigány zenekarával a Magyar dalkoszoru legszebb nótáit huzza — ezt csak mi tudjuk ; csak akkor jut eszünkbe, hogy mily messze vagyunk hazánktól, midőn rázendítik, hogy : „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned és meghalnod kell". Az angolok nem tartották érdemesnek, hogy egy pavilon alatt — ők pincze helyiségnek nevezik ezt a helyet — legyen egy étterem, ez „Scho- king“, hanem ehelyett Steater, London első vendéglőse építtetett a Szajna partján egy három emeletes Dining Roam-ot, a melyből a legszebb kilátás nyílik a látogatóra nézve. Az idegenre nézve kiváltképen feltűnik a németek vendéglője, a mely túl tesz az összes vendéglőkön. A Berlini Pallas Hotel rendezte be s szinte csudálatos pompát fejtett ki. Svéd-, Norvég-, Spanyol stb. államok, szokásaikhoz híven rendeztek be szép mulató helyiségeket. Az idegen világrészek közül felemlitósre méltó Japán. Éttermök s thea-házuk igen csinos. Kár, hogy ez utóbbi egy kissé eldugott helyen van. Remek berendezése igen kellemes meglepetés a látogatóra nézve. E helyiség láttára eszünkbe jut „Gesák“ operett egyik végjelenete. Csinos kis mimózák teljesitik itt a thea felhordását, eredeti selyem öltözékben. A franczia társadalom itt ád találkát egymásnak. Jelenleg Párisban divatba kezd jönni a „five o'clock“, a mely a jourokat helyettesíti. Mint örvendetes hirt megemlítem, hogy az Országos Iparegyesület nagy „arany éreme“ ngys. Glück Frigyes urnák szavaztatott meg. Dicsőség ez a magyar iparra nézve, nemkülönben mireánk pin- czérekre, kik hálával tartozunk neki, mint szakiskolánk megteremtőjének, az Országos . Nyugdij-alap létesítőjének s végül mint főnöknek is szívből gratulálunk. Üdvözlet kartársaimnak! Almsteuer István. Cservény Vincze. — Képünkhöz. — Az elhelyezők ritkán népszerű emberek, sok rosszat rebesget róluk a „bála“. A legkevesebbet tud a legérdemesebb helyszerzőről. Cservény Vinczéről, aki csöndben, baráti körében működésének 30 éves jubileumát ünnepli. Fényesebben talán sokkal több jubiláns ünnepel, de boldogabban egy sem, mert hát ismerőseinek tisztelete környezi s a legnagyobb áldásnak osztályosa lett mostanában. Most, hogy 74. életévét járja, felesége virgoncz fiúcskával ajándékozta meg, hogy legyen, a ki a Cserveny-nevet megóvja a kiveszéstől, mert fájdalom, Cservény első fiának, az érdemes siófoki vendéglősnek máig sincs gyermeke. Kívánjuk, hogy Cservény bátyánk örvendezhessen újszülött fiacskája felnövekedésének s annak a tiszteletnek, a melylyel őt jó ismerősei környezik. A bor és szeszes italok veg'yvizsg'álati dija. A földmivelésiigyi miniszter 1900. évi 6888. sz. rendeletével az országos magyar kémiai intézet és központi vegykisérleti állomás, valamint a debreczeni, kassai, keszthelyi, magyaróvári, kolozsvári és pozsonyi m. kir. vegykisérleti állomások díjjegyzékének, a bor, konyak és más szeszes italok, valamint a must és sör vizsgálatára vonatkozó tételeit február 1-től kezdve hatályon kívül helyezte és ezen vizsgálatokra a következő uj dij- jakat'állapította meg: a) Egy borminta teljes vizsgálatáért (alkohol, összessav, vonatanyag, hamu, gliczerin, borkő, czukor, meghatározása, ásványmérgek, saliczilsav, saccharin, kénessav, salétromsav és idegen festő anyagok kimutatása s esetleg még szükséges más irányú vizsgálatok) 16 (tizenhat) kor. — b) A bornak egészségügyi szempontból szükséges vizsgálatáért (kénessav, saccarin, festő anyagok, férni mérgek, stb. 6 (hat) kor. — c) A bornak vizsgálatáért alkohol, összessav, vonatanyag és
