Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-01-20 / 2. szám

6 Vendéglősök Lapja 1899. január 22. hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése Baranya-Sell.yén a szülői házból nagy részvét mellett ment végbe. Szülői és bánatos özvegye siratják. Béke poraira! Családi öröm. Szvécsényi Frigyes ur, a fővárosi m. kir. államrendörség bűn­ügyi osztályának főnöke kellemes családi örömben részesült, kedves neje, Tábory Ferencz szaktársunk unokanővére egy egész­séges leánygyermekkel ajándékozta meg. A kisded Gusztika nevet nyert a szent ke- resztségben. Szálloda-átvétel. Eszéken a „köz­ponti“ szállodát Batiszti József vendéglős- szaktársunk vette át Bajáról. ling várt a „Pannónia“ szállodát /Szilágyi Lajos vendéglős, a szobránczi lürdő bérlőié vette át. Kalocsán uj szálloda épült, melyet Dávid István debreczeni szaktársunk vett bérbe. Vendéglő-átvétel. Győrött a Her- czeg-féle hírneves sörcsarnokot Murlasits Pál barátunk, lapunk lelkes hive vette át. Sok szerencsét kívánunk kiváló, jeles szak­társunknak. Nagy-Hikindáu az uj szállodát Konrád J. ottani vasúti vendéglős vette bérbe, a vasúti vendéglőt pedig Marx Jó­zsefnek adta bérbe. — Récsey Lajos fo- pinczér pedig a nagykikindai Kékesi-féle kávéház fopinczéri állását vette át. Debreczenbeu a „Bika“-szálloda éttermeit Millecker Lajos, a szálloda ed­digi derék és szakképzett üzletvezetője vette bérbe. — A Szombathelyi Pinczérek helyezközlő osztálya eddigi működé­séről szóló jelentése fényesen igazolja létjogát. Fennállása óta 1896 márczius hótól 1898. deczember 31-ig előjegyeztette magát 398 egyén és elhelyeztetett 356 egyén. Ezen elhelyezések után befolyó illeté­kek összege 876 frt 53 kr. ezzel szemben a kiadások összege 735 frt 09 kr. melynek levonása után maradt 131 frt 44 kr., mely összeg „Iroda fentartási alap“ czimen a takarékpénztárban kamatoztatik. A helyezközlő osztály díjtételei a következők : Fő- és fizető pinczérek 7.50 szobapinczérek óvadék nélkül 500. Elhordók. Kávéházipinczérek és tekeőrök 2.90. Borfiuk, tüzilegények, csapos és másod bérszolgák 1 frt. Sürgöny, levél és egyébb készkiadások külön fizetendők. A ki a szabályszerű dijakon felöl valamely díjazást is felajául, vagy teljesít, cselekménye vesztegetésnek, illetve veszte­getési kísérletnek tekintetik. Az ily vétsé. get elkövetett egyén az osztály részéről többé el nem helyezhető. A szombathelyi Pinczérek helyezközlő osztály felügyelősége f. hó 7. tartott ülésén, a szigorú és példás vezetésért Dautlich Gyula pénztárnoknak, Klein Adolf iroda­főnöknek és utóbbi elődjének, Poós Gyula urnák, e nagy nevű és széles körben ismert szakírónknak, jegyzőkönyvi köszönetét fe­jezte ki. — Eljegyzés. Poós Károly volt budapesti „István téri vásárcsarnok“ ven­déglőse, jelenleg Körmendi kávés, eljegyezte özv Házas Nándorné bájos és kedves szellemdús leányát Mariskát Körmenden. Isten áldása legyen a kötendő frigyen. — A szombathelyi pinczérek magyar asztaltársasága deczember hó 28-án tartá tisztújító közgyűlését, melyen Ring- hofer József körtiszteletben álló vendéglőst vá- lasztá elnökül, első alelnölc maradván továbbra is ügybuzgóságáról általán isment Wolf Keresz­tény vendéglős — másod alefnöké pedig, az osztátlan elismerést kiérdemlő Major Kálmán lőpinczér ügyünk n kiváló liarczosa lett. Pénztárnok marad fiatalságunk mintaképe Weber Károly főpinczér, Ellenőrök lettek Tasch­ner György íó'pinczér és Albert István főpinszérá Gazda marad Varasdy Sáneor kávés, Felügyelők, Heigli István kávés és Forster Sándor vendéglős, Végrehajtó Hirschl Gyula, titkár Szauer Sándor és bizalmi férfiaké Dautlich Gyula, Klein Adolf, Strobel János, Hencser István, Saláta Gyula, Molnár József, Tóth Sándor, Kehiing Gyula, Ptiasny Károly, Hafner Frigyes, Ambrus József, Garai Károly és Preletz János választatak meg. Az A. T. saját pénztára gyarapítására 1899 jenuár 31-én, családias zártkörű táncz estélyt rendez. Az A. T. tagjainak száma 42 és 22 pártoló tagja van, kik nagyobb részt szakfőnökök és a város tekintélyes polgárai. Az A. T. heten­ként egyszer tart összejövetelt, az ily usszejöve- teleken a szakügyek iránti eszmecsere élénken megvitatatik. Az A. T. Szauer Sándor indítvá­nyára elhatározta, hogy az összes szaklapokat előfizeti, melyei Weber Károly péntárnokot bíz­ta meg. — Statisztika. A „Szállodások- Vendéglősök, Kávésok, Pinczérek és Kávésa segédek Országos Nyugdíj egyesülete“ szom­bathelyi választmányának rövid statisztikai kimutatása a következő számadatokat tár­tál ma za ; megalakulása óta volt 43 tagja, ebből időközben a városbóli elköltözés és katonai szolgálat tételre bevonulás miatt kilépett 8 tag s igy tényleg van 35 rendes tagja kik kötelezettségüknek híven meg­felelnek. Az össze* biztosított összeg a 43 tag után 48 800 korona, erre befizetetett beira- tási dij czimen 488 korona és tagsági dij czimen 1663'81 összesen 2149 81 korona : ezzel szemben a választmány kiadása lévén 53'24 k. a levételből levonva marad 2096 kor. 57 fillér. Ehhez hozzá adva a Sz. P. E. áltai felajánlott 5800 koronát lesz 7896 kor. 57 fillér mely összeg a központba befizetett. E szép és követésre méltó ered­mény megmagyaráz mindent, miszerint többet tettel, mint üres szavakkal kell cselekedni, — nem akarom ugyan jóhisze­műségüket azon t. szaktársaknak kétségbe vonni, kik ez ideig szóval nagy lármát csaptak, — de tettekkel még ez ideig nem dicsekedhetnek. Azonban reméljük és méhán elvárjuk, hogy minden t. szaktárs, ki komolyan kíván jövőjéről gondoskodni — tehát saját jól felfogott érdekében mielőbb igyekezni siet-e jövőnket egyedül hivatott, humánus intézet tagjává lenni. Különö-en és legközelebb érinti a családdal birókkat. (Isten adja úgy legyen! Szerkesztőség.) — Vágj ougj iijtő a vendéglő­söknek. Nem elég manapság már a jó bor és a czigány a vendég fellendítésére. A vendég szereti és keresi a szokatlant. Legjobb vendég- hivógatónak bizonyultak a zenélő automaták, amelyek különböző fajtáinak meg van az a jó tulajdonságuk, hogy egy pénzdarab bedobására elkezdenek maguktól czigányosan játszani, bár­milyen magyar vagy más nótát, amit csak kíván az embe . Ezek az automaták, olyan praktikusak hogy ma már alig van vendéglő, ahol ne volna egy ily vendégmarasztaló muzsikáló automata. Kettős czélnak felelnek meg. Először szórakoz­tatják a vendéget, másodszor meg a vendéglősnek sok hasznot hoznak. Mert mindenki szívesen be­dob az automatába 1 — 1 krt, hogy hallhassa kedves nótáját, úgy hogy nemcsak a vételár rövid idő alatt megtérül, hanem azonfelül sok pén,s gyiil egybe. A főelárusitójuk, Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udv. hangszer­gyárosok. Statisztikai kimutatása szerint az 1898, évben nem kevesebb, mint 1300 automatát hozott forgalomba. Különösen kedvelt az ,,Euphonion“ zenélő automata. CSARNOK. Kiss Mihály költeményeiből/) i. Mély álomba elmerülve, Istenhez jutottam. Kérdésére bünbánólag Mindent megvallottam. Elmondtam a valóságot Igazán szeretek. Megígérte az úr Isten Viszonzásra lelek. Oda intett egy szép angyalt 0 volt! szép jegyesem! Duzzadt lénye szerelemtől Mosolygott kedvesen. Áldást adott az úr Isten Boldog szép jövőnkre . . . Eltűnt gyorsan, bölcsen tudta, Nincs szükség az őrre . . . Bájos mátkám ölelgettem, Csókoltam a száját ... Erre fölráz hitelezőm — Mutatva a számlát. II. Virágos kert az életem, Bokrétája a szerelem. Galambom a rózsa ága Egy-egy bimbó mosolygása. Zöld levele reménységem, Hű szerelme üdvösségem. Ebből kötöm rőzsalánezom. Ilyen bilincs élő álmom. Ébredésem két rózsafa, Ez a nevük: „Papa, mama“. Minden évben egy-egy ága, Legyen a családunk fája. — Hervadása öregségünk, Korhadása betegségünk. Száraz törzse a halálunk .•. . így közösen földé válunk. *) A Népszínház jeles tagjának, lapunk kitűnő munkatársának, Kiss Mihálynak, sajtó alatt levő költeményeiből közöljük e két csattauós költeményt. A díszes kiállítású mü előre is megrendelhető lapunk szerkesztőségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom