Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-03-05 / 5. szám

6 Vendéglősök Lapja. 1899. márczius 5. pinczéregyletben feladatunknak jól megfelel­tünk, mert ott termettünk mint a menykő- csapás abban az egyletben, hol 50 éven át az ügykezelést német nyelven folytatták s talán még mai napig is a német szellem uralkodnék, ha magad s becses személyed körül álló 61-es magyar pinczérbizottság rá nem parancsolta volna azt a határozatot, hogy az egyleti ügykezelés ..agyar legyen. Éljen! Ezt a körülményi; azért talá­lom szükségesnek előhozni, hogy legyen fo­galma anDak is a mi barátságunkról, ki minket annak idején nem ismert s hogy ne téveszszék össze ezt az őszinte barát­ságot azzal, hogy minket holmi anyagi érdek hozott egymáshoz. Ennyivel az igazság érdekében tarto­zom s ha használhatod, úgy jogaidnál fogva élhetsz vele. Budapesten, 1899. márczius 3. Ölel barátod iSztanoj Miklós, kávéháztulajdonos. T. Ihász György úrnak, a „Vendéglősök Lapjau Szerkesztőjének. Budapesten. ■ Kedves barátom! A szegedi „Újkor“ legutóbbi száma szerény személyemmel foglalkozik és Téged velem szemben háládatlansággal vádol igaz­ságtalanul, mert azt Írja, hogy én neked lapod alapításakor pénzt adtam, a mit Te épp úgy mint én igen jól tudjuk, hogy ez nem igaz. De honnan vette a „Újkor“ ezt a valótlan állítást? arról meg lehetsz, és azt hiszem meg is vagy győződve, hogy tőlem nem vehette. Mivel pedig az „Újkor“ rosszul van értesülve azért légy szives b. lapodban a való igazságot nyilvánosságra hozni. I. Én a lapod megalakítására neked egy kr aj ez árt sem adtam. II. Telem szemben soha sem lehettél és nem is voltál háládatlan. III. Mi 20 év óta mindig jó barátok voltunk és vagyunk s köztünk egyszersem bomlott fel a jó barátság. IV. Lapodat mindig pártoltam az igaz, nem is tagadom most sem. V. Lapodnak még alapítása óta rendes előfizetője vagyok. TI. Hogy miért pártolom lapodat elő­fizetésemmel ? Mert magyar és a magyar eszméket terjeszti. Mert a vendéglősök és pinezérek régi lapja és egyetlen szaklap, mely pártolja, képviseli, és igen híven védi a mi ipa­runkat. VII. Illő is, hogy pártoljam, mert ki pártolja, ha mi magyarok nem pártoljuk? Ezeket tartozom neked mind igen jó barátomnak az igazság érdekében nyilvános­ságra hozni. Abauj-Szepsi, 1S99. márc. 2. Maradok régi jó és igaz barátod Molnár Sándor. Sloösz-fürdő vendéglőse. Tekintetes Ihász György urnák Helyben. Az önt ért hírlapi megtámadás után kötelességemnek tartom a felhozott nevek után indulva, miután testvéröcsém Be- reczky Lajosra is történik hivatkozás, az alábbi nyilatkozatot rendelkezésére bocsá­tani s megengedem egyidejűleg, hogy szük­ség esetén azt a nyilvánosság előtt is fel­használhassa. Megkülönböztetett tiszteletem nyilvá­nítása mellett maradok Budapest, 1899. márczius 3. őszinte tisztelője Bereczky Kálmán. Nyilatkozat. Alulírott kijelentem, sőt szükség esetén esküvel is bizonyítom azt, hogy testvéröcsém Bereczky Lajos akkor, mikor a Ringer-féle üllői-ut 1. szám alatt birt kávéház tulajdo­nosa volt s akkor, mikor a komáromi Ma­gyar Király szállodára aspirált, engem fel­kért, hogy Ihász György urnák, a Vendég­lősök Lapjának akkori és mostani felelős szerkesztőjének közvetítését igénybe véve, kávéházát adjam el. Ezen megbízás a kőbányai üzlet meg­vétele után körülbelül 3 év után történt, tehát ha Ihász György a kőbányai üzlet eladásával megkárosította volna, magától értetődik, hogy újabban közbenjárását nem veszi igénybe. Bereczky Kálmán. Tek. Ihász György urnák a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztőjének Budapesten. Az „Újkor“ 30. szban megjelent köz­lemény, melyben az én nevem is előfordul, kötelességemmé teszi, hogy alábbi nyilatko­zatomat megtegyem és kérem azt tetszés szerint felhasználni. Nyilatkozat. Alulírott az igazsághoz híven ezennel kinyilatkoztatom, hogy a „Vendéglősök Lapja ‘ czimü vállalat létesítése körül, én semmi néven nevezendő anyagi áldozatokat nem hoztam, s ilyet tőlem nem is kértek. Magát a lapot, mint tisztességes és közhasznú vállalatot szerény tehetségem­hez képest, szívesen részesítettem ahban az erkölcsi támogatásban, hogy ösmerőseim között terjeszteni igyekeztem. Minden ezzel ellenkező állítás csak hibás értesülésből, vagy rosszakaratból származhatik. Tisztelettel Budapest, 1899. márczius hó 5.-én. Paulits József s. k. papnövelde-utcza 3. Piros Józsi. (Képünkhöz.) József föherczegnek van egy kedves udvari prímása. A Piros Józsi! Van-e ki e nevet nem ismeri? Ez a kiváló magyar hegedűművész or­szágszerte ismeretes. Régen fogtunk olyan örömmel, olyan igaz lelkesedéssel tollat a kezünkbe, hogy valakinek az életrajzát megírjuk, mint mi­kor a Piros Józsi arczképéhez sorokat Írunk. A Piros Józsit dicsérni nem lehet. A Piros Józsit csak játszani kell hallani és olyan édes testvérünkké válik, a kit jobban szeretünk, mintha néhány szó dicsérettel végeznénk vele. Magyar hegedűművész a Piros Jóska, a magyar czigányokból való, a ki a szivé­ből huzza és a mit húz, a leikéből érzi át. Ha végig hallgatjuk Rákóczy-kesergö- jét, csak akkor tudjuk meg, hogy miért küzdhetett oly elszántan, oly elkeseredve hona szabadságáért az elnyomott kuruez magyar. Piros Józsi a régiekből való. A haja gyérül, az arczán barázdákat kezd vonni az idő, csak a szemei ragyognak, csak a lelke friss, csak a művészete uj. Olyan örökké megifjodó müvészlélek, — a ki öregségében sem fog nótát felejteni. Isten éltesse soká!

Next

/
Oldalképek
Tartalom