Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-11-20 / 22. szám

1899. november 20. Vendéglősök Lapja. 7 sával kívánt magának tájékozást szerezni. A szak- értekezlet véleménye oda terjed, hogy az embari élvezetre alkalmas bármily nemű eczet mint eddig, úgy ezentúl is minden jelzés nélkül legyen árusítható. — Erdélyi vendéglő. Mint értesü­lünk, Lantos ismert vendéglős Budapesten Dalszinház-utcza 8 szám alatt (a m. kir. Opera mellett) fényesen berendezett erdélyi vendéglőt nyitott Erdély egyik legkitűnőbb szakácsnéja készíti naponta a legjobb erdélyi ételeket és különlegességeket, borai pedig kizárólag Teutsch B József csász. és kir. udvari szállító segesvári pinczészetéböl va­lók. Az árak rendkívül olcsók, s a kiszolgá­lása a lehető legpontossabb. — A “Budapesti Pinczóregylet'1 tánczmulatsága, f. hó 8-án este folyt le a váczi-utczai Nemzeti-szállodában. Annyi szép asszonyt és leányt alig láttunk még egy csomóban együtt, mint a Nemzeti- szálloda gyönyörűen berendezett báltermében. M ár maga a tágas, ujjonan berendezett üveg- fedelü tánczterem is kiváló alkalmas volt arra, hogy az ember ne csak jól mulasson, hanem egész otthonosnak is érezze magát benne. A szaktársak alaposan kitettek maguk­ért. Ha az ember vigignézett a vidám csopor- tozatokon, szinte megfeledkezett arról, hogy olyan iparág képviselői között van, a kik — és méltán — nincsenek megelégedve sorsuk­kal. Különösen a fiatalabb generáczió tán- czolt fáradhatatlanul egész kivilágos virradtig. A pinczéregylet tánczmulattsága minden te­kintetben jól ütött be, illusztrálva ezzel is, hogy e derék egyesület tagjai nemcsak ko­moly dolgokban, hanem a vigság terén is otthon érzik magukat. A rendezés körül az egylet választmányi tagjai, élükön buzgó elnökükkel Kaszás Lajossal és Czúrműhl Istvánnal a „Nemzeti kaszinó“ derék fő- pinczérével nagy buzgalmat fejtettek ki, igy a siker oroszlán része őket illeti. — Az olaj. A fővárosi kerületi elöl­járóságok a következő hirdetményt tették közzé: Alulírott kér. elöljáróság közhírré teszi hogy táblaolaj elnevezés alatt — az eddig fennállott szokástól eltérőleg — az étkezésre alkalmas bármilyen olaj árusítható, ha tehát valaki oliv-, vagy aixi olajat akar venni akkor kifejezetten oliv-, ilettőleg aixi olajat kérjen. A mennyiben a vevöközönségnek az iránt támadna aggálya, hogy a táblaolaj el­nevezés alatt vásárolt olaj nem étkezésre al­kalmas olaj, vagy az oliv-, illetőleg aixi olaj név alatt vásárolt olaj nem a névnek meg­felelő, úgy vigye azt be a kereskedés helye szerint illetékes kerületi elöljárósághoz ; hol az hivatalból vegyelemeztetik, s kihágás ese­tében az illető kereskedő az 1895. évi XLVI. t.- 3. §-ának d) pontja alapján 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, be nem hajtbatás esetén 30 napig terjedhető elzárással büntet- tetik. — Síremléket Mudrony Somá­nak. Az Országos iparegyesület a következő felhívást küldte szét: Néhai Mudrony Soma, az iparügyeknek három évtizeden át egyik legelső munkása, apostoli húz almi ütőerője az iparos mozgalmaknak egyik vezére és él­tető lelke, két éve már hogy elköltözött az élők sorából és még mindig jeltelen sírban aluszsza örök álmát. Az ő munkájának áldásos eredményei, azok az eszmék, amelyek az ő termékeny agyában születtek meg, hogy alko­tásokra serkentsék a magyar közéletnek nem­zeti jólétünkért fáradozó munkásait; azok az intézmények a melyek az ő lelkesítő szavá­nak, buzdításának hatása alatt cselekvő közre­működésével keltek életre; kőnél, érezné^ maradandóbban hirdetik az ő nemes emléke­zetét. Ám a most élő iparosnemzedék hálás lelkének benső szükségletét kielégítendő, meg a jövő nemzedéknek szóló példaadás okáért is kell, hogy látható emlék hirdesse Mudrony Soma iránt való el nem múló kegyeletünket. Ennek a szükségességnek érzete hatotta át az október 14. és 15. napjain Kolozsvárott egybe- gyült V. országos ipartestületi gyűlés tagjait, midőn elhatározták, hogy néhai Mudrony Soma síremlékére a hazai iparosvilág körében gyűjtést indítanak és az erre irányló kezde­ményezéssel egyesületünket bízzák meg. Ennek a megbízásnak készségesen megfelelve, haza­fias tisztelettel kérjük, hogy a kegyeletes czél megvalósításához tetszése szerint való ado­mánynyal hozzájárulni s adományát pénztáruk­nak beküldeni méltóztassék. Minthogy Mud­rony az iparért általában s igy a ven­déglős-ipar javán is munkálkodott, kívánatos, hogy a vendéglősök is leróják iránta a hála és kegyelet adóját. „Az Általános Pénzügyi szemle,“ a melynek hirdetésére felhívjuk olvasóink figyel­mét, az egyetlen pénzügyi szaklap, a mely nem kisebb-nagyobb bankházak reklámvállalata, tehát a tudomány és az igazság alapján kizárólag a közönség érdekeit szolgálja Zórád Árpád ügyes szerkesztésében. Ez az egyetlen szaklap, a mely állandóan nyilvántartja a tőzsdén nem jegyzttt vidéki pénzintézetek és egyéb vállalatok rész­vényeinek árviszonyait, tehát nélkülözhetlen tanácsadója mindenkinek, kinek bárminő érték­papírja, részvénye, sorsjegye van. Minden elő­fizetőnek gyors, pontos és lelkiismeretes felvilá­gosítást ad. Borkivitel Oroszországba. Far­sói főkonzulátusunk Írja: Bár Oroszország bortermelése elég magas fokon áll, a bor- behozatal mégis jelentékeny. Legjoban ke­resik a franczia vörös borokat, nelyek palacz- konként 80 kopektől 3 rubelig emelkedő árban hozatnak forgalomba. Szintén jelenté­keny a pezsgőbor bevétele, mely 5—8 rube­lért és a hüsitőitalok behozatala, melyek 21/t—4 rubelért adatnak el palaczkonként. Az egyik franczia ezég által Varsóban gyár­tott pezsgő palaczkonként 3 rubelért kerül forgalomba, hol nagyon kelendő. A monar­chiából eredő könnyű fehér és vörös borok is kedvező elhelyezésre találnának némi személyes utánjárás mellett. A régi kitűnő minőségű magyar aszuborok, melyek igen keresettek, még jelentékeny készletek van­nak. Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy ezek a borok jóhirüket meg is tartsák és hogy az érdekelt hazai , termelők és keres­kedők az üzleti összekötetést e piaczczal továbbra is fentartsák. — Edesbuty L. ásványviz-nagykeres- kedése. Mint egy hozzánk érkezett körlevél tudatja: a 33 év óta Budapesten létező Edeskuti L. ezég, Édeskuiy Jenő tulajdonába ment át, aki a ezégvezetői állásra a ezég régi hü emberét, Geeső Ignáczot alkalmazta. A ezég ezentúl kizárólag ásványvíz eladással foglalkozik és az üzlettel kapcsolatban volt fűszer- és gyarmatáru üzlet más kezekbe ment át. — Karácsonyfa-ünnep. A Buda­pesti Kávéssegédek Köre szegény gyer­mekek fölruházására karácsonyfa-ünnepet rendez, mely elszegényedett szaktársak gyer­mekeit ruházza föl. Az elnökség fölhívja a kávéssegédeket és kávéfőzőket, hogy föl­ruházandó gyermekeik számára a kör alel- nökével, Olmóssi Józseffel (Budapesten, VIII., Király-utcza 65. sz.) november 30-ig tudas­sák. A körnek tagjait pedig fölkéri, hogy járuljanak hozzá e nemes czél megvalósítá­sához. Van-e, a kinek szivét meg nem indítja ez az egyszerű felhívás? Az ártatlan gyer­mekek orczáiról letörülni a nyomor könyeit különösen szerencsétlen szaktársaink gyer­mekeiről a legszebb, legistenesebb cselekedet Mindnyájunknak része legyen benne. — Szoczialista pinezérek. A nyo­mor s egyéb viszásságok iparunk terén is megszülték a szoczializmust. A szoczalista érzelmű pinezérek már tömörültek, gyakran gyüléseznek s elveik propagálására lapot is alapítottak. Hogy mozgalmuk elősegiti-e a a pinezérek ügyét, azt nem tudjuk; de hogy hátrányukra ne legyen, kívánjuk. A buda­pesti pinezéreknek ez a frakeziója e hó 9-én is népes gyűlést tartott a Gambrinus-sörcsar- nokban. Elnöknek Kozma Zsigmondot válasz­tották meg. Farkas János volt az előadó, a ki azt mondta, hogy a pinezérek mai rossz helyzetének oka az ügynöki rendszer, a kik visszaélnek az álláskereső pinezérek helyze­tével. Hasonló értelemmel beszélt Grünfeld, Mihály és Braun Sándor is. A gyűlés ki­mondta, hogy az ö szaklapjuk a ,,Pinczéru czimü hetilap — Élelmiszer kiállítás Buda­pesten. November 8-án délután négy óra­kor értekezlet volt az Országos Iparegye­sületben, hogy a tervezett élelmiszer-kiállítás dolgában határozzon. Fölolvasásra került Kovács Gyula dr. előadói javaslata. Kovács a következőket indítványozza: a kiállítás előmunkálatainak vezetésére kérjék föl az Országos Iparegyesületet. A kiállítást 1900 márczius 1 én nyissák meg s időtartama hat hét legyen. Helye pedig a városligeti ipar­csarnok. Feltétlenül meg kell őrizni a kiál­lítás nemzeti karakterét. A kiállított tár gyak megfelelő kitüntetésben részesüljenek. A kiállításnak nyolez csoportja legyen: 1. ebédlő és konyha berendezés. 2. húsfélék 3 tejgazdaság, konyhakertészet, 5. sütemények 6. természetes és pezsgőborok, 7. gyarmat­áruk és egyéb italok, 8. szakirodalom A be­lépődíjat 50 krra tervezi a javaslat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom