Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)

1899-11-05 / 21. szám

6 Vendéglősök Lapja 1899. november 5. — Az idei szüret és a borárak. Mint minden esztendőben, úgy az idén is szüretkor valóságos mesébe illőt olvas az ember a termés nagyságáról. Különösen egyes napilapok excel Iáinak azzal, hogy hol Heves, hol Bihar, vagy Aradmegyéből jelen­tik az idei szüret fenomenális voltát oly tu­dósítások alapján, hogy egyes községekben még edényhiány is állott be és a gazdák vizeslajtokba, teknőkbe, olajos hordókba he­lyezik el az ujbort. Ezen hírek kíséretében mindjárt olvasható a must árának dévaivá- cziója is, mely 8—4 forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Peis'.e ezen tendeneziósus hírek­ből egy szó sem igaz. Nem csak az országos átlag, de a megyei és községi termésátlag is alig nagyobb, közepesnél a legszerencsé­sebb vidéken. Lehetnek egyes gazdák, akik talán tényleg igen jó szüretnek örvendenek, de ez kivetek mig a legtöbb helyen a pero­nospora, oidium és szelőmoly annyira meg­viselték a szőlőt, ahol látszatra jó szüret biztatott is. a must rosszul fizet. A tavalyi esztendő egyike volt a leggyengébbeknek, melyekről csak a statisztika számot ad (20 év óta kevesebb bor csak egyszer szüreteit az országban, mindössze 1.200.000 hektoli­ter), az idei pedig csak alig valamivel jobb. Igen jól tudjuk, hogy ilyenkor csak hozzá­vetőleges számítást lehet eszközölni, ami hálátlan feladat — azért a felől biztosak lehetünk, hogy egy és fél millió hektóliter­nyi szükséglet mellett az árak csökkenése egyáltalán nem lesz tartós. — Ludmájkereskedés. A minő hire van a Tordai pecsenyének, olyan hire van a Lévai libamájnak. Csak hogy ezt nem sütve árulják el. hanem őszkor, midőn az idő kezd hidegre fordulni nyersen bocsátják áruba. AIint a raj lepik meg a piaczot a libamáj vigéczek, és jó árban szedik össze a tömér­dek libamájat és szállítják Strassburgba, hol belőle a hires pástétomot gyártják. Egy jól kifejlett egészséges libamájért néha fizet­nek egy forint 50, sőt két forintot is, ezen felül meg marad a termelőnek tolla, zsírja, húsa. ez utóbbit az uj honpolgárok füstölve eszik. — Malátagyár Gyöngyösön. Visontai Soma gyöngyösi képviselő azon fáradozik, hogy Gyöngyösön nagy szabású malátagyár létesüljön. Mint a „Magyar Ke­reskedők Lapja“ írja, már sikerült e terv megvalósítására külföldi vállalkozót nyerni, aki legközelebb konkrét ajánlatot tesz a városnak. — A kereskedelmi és ipar - ka­marák kongresszusa. A hazai kereske­delmi és iparkamarák Nagyváradon, f. é. augusztus 23-án és 24-én megtartott V. országos értekezletének nagy gonddal meg­szerkesztett jegyzőkönyve most tétetett közzé. A jegyzőkönyv szó szerint közli az előadók, előterjesztését, a tárgyhoz szólók beszédeit és a hozott határozatokat, melye­ket annak idején lapunk is részletesen ismer­tetett és méltatott. — ..Vendéglőmegnyitás Erzsé- fcetfalván. Csapó János vendéglős Erzsé- bet-utcza 30- szám alatt újonnan berendezett vendéglőjét számos jóbarátja és ismerőseinek szívélyes üdvözlései közepette f. hó 14-én nyitotta meg. A megnyitáson, melyen több lelkes felköszöntő mondatott, Csapó azon hazafias nyilatkozatot tette, hogy vendéglője, miként eddig, úgy ezután is kizárólag a magyar hazafiasságnak lesz a gyülhelye és egyúttal ezen derék vendéglős a megnyitási nap emlékére s hazafias czélra 50 korona adományt tett. Vajha vendéglőseink közül minél többen követnék e jó példát, mely nem szorul dicséretre. — Binder Ferensz meghalt. Tüdős József barátunk apósa, Binder Fe­rencz fővárosi vendéglős és borkereskedő elhunyt, elhunytéról a mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Binder Ferenczné szül. Diószeghy Mária mint az elhunyt neje, Binder Anna férj. Tüdős Józsefné mint leánya, Tüdős József cs. kir. m. nyug. mint veje, ifj. özv. Binder Ferenczné szül. Göhel Melánia mint menye, Schamanek József cs. kir. százados és neje szül. Tüdős Lidia mint sógor és só­gornő, ifj Tüdős József, Béla, Ferencz, Lajos és Erzsébet, Tüdős Thedora, Tüdős Béláné szül. Deutsch Róza mint unokái úgy a maguk valamint az összes rokonok és is­merősök nevében is, mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy forrón szeretett és felejthetetlen jó férje, illetve édesatyja, nagyatyjuk, apósuk és rokonuk Binder Fe­rencz ur háztulajdonos folyó hó 3-án reggel 9 órakor életének 81-ik és boldog üázassá- gának 53. évében, rövid szenvedés után az Uiban csendesen elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó hó 5-én délután 1j24 óra­kor fognak a gyászházban: VIII. kér., Kölcsey- titcza 4. szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a ke- repesi-uti temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 7-én reggel 8 órokor fog a józsefvárosi plébániatemplomban a Min­denhatónak bemutattatni. Budapest, 1899. nov. hó 4-én. Béke poraira, áldás emlékére! — A kőtelező koronaérték-szá mitás. A belügyminiszter 162.620/99. szám alatt a következő körrendeletét intézte az összes törvényhatóságokhoz: „Az 1899. XXXVI. törvényezikk 2-ik §-a értelmében 1900. évi január 1-től kezdve az összes tör­vényhatósági és községi számadások, bevé­telek és kiadások koronaértékben állapitan- dók meg és a számadások ebben az értékben vezetendők. Ugyané törvényezikk 3. §-a ér­telmében továbbá a törvényhatóságok és községek felügyelete alatt álló, vagy köz- czélokat szolgáló testületek, alapok, egye­sületek, szövetkezetek és intézetek könyvei és számadásai koronaértékben vezetendők. Ennélfogva tekintettel arra, -hogy a törvény- hatósági és községi (rendezett tanácsú városi) jövő évi, a föntebbiekszerint már koronaér­tékben megállapítandó költségvetések tárgya­lásának ideje már elérkezett, továbbá, hogy a számadási könyveknek a jövő évre szintén a koronaérték szerint elkészítése és beren­dezése iránt is előzetesen kellő időben kell gondoskodni, fölhívom a törvényhatóságot, hogy az ezen irányban szükséges intézke­dések megtételét úgy a saját belső és külső igazgatása és háztartása, mint a vármegyébe kebelezett községek (rendezett tanácsú váro­sok) igazgatása és háztartása érdekében haladéktalanul rendelje el. — A tojás eltartása. A helyesen konzervált tojások sokáig, hat hónapig is frissek maradnak, miközben azonban mellőzhetetlen, hogy a vékonyabb héjú példányok a környező anyagtól esetleg mellékizt ne vegyenek föl. Ha a tojást nagy menyiségben akarjuk el­tenni, akkor azt — tekintet nélkül az évszakra — akkor foganatosítjuk, mikor legolcsóbb a tojás A tojáskereskedők az eltartásra csak meszet hasz­nálnak, és pedig következő módon : 2 kg. friss mészre 10 1. forró vizet töltenek, s mikor a mész teljesen megoldódott, fölkeverik és állani hagyjak, mig az teljesen kihűl. A tojásokat, amelyeknek frissek és repedésnélkülieknek kell lenniük, egy sajtárba teszik, melynek fenekére előbb tiszta homokot teltek, és azután teleöntik mészvizzel; ügyelni kell arra, hogy a mészviz a tojásokat mindig ellepje. Ez*m eljárásnál a tojás mint egy hat . hónap múlva mészizü lesz s ez okból lágy tojáskéut nem használandó, tésztaneműekbe azon­ban bátrán használhatjuk. Ha saját használatunkra akarjuk a tojást eltenni, akkor ősszel szedjük a tojást mert ilyenkor a tyúkok főleg magvakból táplálkoz­nak, s az ilyen tojások tartósabbak; jó lesz a kakast is elkülöníteni a tyúkoktól, mert a megter­mékenyített tojások először indulnak rothadásnak. A házi szükségletre szánt tojásokat külön­féleképen tarthatjuk el. 1. Mészvizben, mint előbb leírták. 2. A tojásokat egy rozsgarmadába rakjuk a magtárban, de oly módon, hogy egyik a má­sikat ne érintse ; ily módon a tojás ,kitünően tartható el, de magától érthető.', hogy a rozsnak nagyon száraznak kell lennie. 3. Egy állványon, Erre több deszkabetét illik, melyekbe sűrűn egymásmelleit olyan nagy lyukak furatnak, hogy a tojások keresztül ne esse­nek, a lyukakba aztán a tojásokat beállítjuk és minden nyolez napban megfordítjuk, hogy azok egyszer a hegyes, máskor a tompa végükön áll­janak. Az állvány valamely száraz, hűvös, szelló- helyiségben foglal helyet. 4 Hamuba, száraz homokba, korpába, poly- vába, szecskába, fűrészporba szintén elrakhatjuk a tojásokat, de ezeknek teljesen szárazaknak kell lenniök, mert külőmben a tojás dohos izü lesz. A tojásoknak egymással érintkezniük nem szabad. 5. A tojás bedörzsölése zsírral vagy olajjal; ezt az eljárást néhány hét múlva ismételni kell, azonkívül a tojás ily módon eltartva, idővel avas izü lesz. 6. A tojások beecsetelése vizüveggel. 7. Szokás továbbá a tojást pár órára erős konyhasó-oldatba helyezni és azutáu megszáritva korpába rakni. Legbiztossabb a tojás héját a levegőre nézve átjárhatatlanná tenni, mert ez okozza a tojás megromlását ; ezenfelül hűvös helyre van szükség, mert a meleg a tojásokban szunnyadó mikroorganizmusokat életre ébreszti s ezek okoz­zák a tojás rothadását. A vastaghéju tojásokat sokkal jobban lehet eltartani, mint a vékony- héjuakat. — Az ipartörvény módosítása. Minthogy az ipartörvény módosítása nemso­kára foglalkoztatja az országgyűlést, a ven- déglősök képesitésének megoldására emlékiratot ad be a kereskedelmi és a földmivelési miniszterhez. Az emlékira­tot annak idején közölni fogjuk, a mi már talán jövő számunkban megtörténik ; a ke­reskedelmi minisztériumban szorgalmasan dolgoznak az ipartőrvény módosításán. Az adatgyűjtést már egészen befejezték s az ügy jóval túl van az előzetes tanulmányozás stádiumán. A miniszter, mint már több alka­lommal is kijelentette, hajlandó a gyakorlati élet tapasztalatai által kijelölt irányban a mai törvény lényeges intézkedéseit módosi tani ; az iparszabadságot azonban érinteni ne- kivánja. A miniszter a törvény módosításá­nál figyelemmel lesz az ipari- és ká reskedelmi kamarák és egyes szaktestüle­tek részéről hozzá beterjesztett emlékira­tokra, a munkások és munkaadók közti egyes jogviszonyok méltányos szabályozására. — A dévai m. kir pénzügyigaz­gatóság; által közhírré tétetik, hogy Hu- nyadraegye v. hunyadi járásban fekvő Puszta- Kalán területén fizetendő bor-italadó, hus- fogyasztási adó beszedési joga, az 1900. évi jan. hó 1. napjától 1900. évi deczember hó végéig terjedő időre, nyilvános árverések utján haszonbérbe adatik. Az árverések a m. kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyi­ségében 1899. évi november hó 2. napján délelőtti 9 órakor fognak megtartatni s a menyiben ezek az árverések eredményre nem vezetnek a 2-ik, esetleg 3-ík árverés a következő első, illetve második napon ugyan­azon helyen és ugyanoly órában fog megtar­tatni. A többi részletes bérleti feltételek a pénzügyigazgatóságoknál és pénzügyőri biz­tosságoknál a szokásos hivatalos órákban megtekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom