Vendéglősök Lapja, 1899 (15. évfolyam, 2-24. szám)
1899-05-20 / 10. szám
1899. május 20. Vendéglősök Lapja 7 így tehát a borral sörrel Megtelitett hordó csapja Addig folyjon, mig eljön a , Végítélet vészes napja!.. Es legyen úgy, hogy a AJ agyar Még akkor is talpon álljon! És a vésznek angyalával Büszkén, bátran szembe szálljon ! Szüksége van szép hazánknak Ilyen elszánt hősi hadra ! Jöjjön össze hát táborunk A „májusi gyakorlatra!“ Álljon szembe a bánattal Harcedzetten a vidám had! Ki a harcban tán elesik ! Magyar módra fel is támad! Rendező bizottság : Bauer Sándor elnök, Podruzsik Ferencz al- elnök, Vikár István ügyvéd, v. orsz. képvs. ipartársulati ügyész, Pressler Samu titkár, Ihász György a Vendéglősök Lapja szerkesztője. Választmányi tagok: Balogh Ármin, Blitzner Károly, Czimbalnik Péter, Durmits József. Gersabek Nándor, Giszinger József, Gombos Adolf, Mádé János, Pótz Mihály, Tóth Imre, Weichardt József, Wuttke Ferencz. CSARNOK. Népdalok. 1 El-el néztem a csillagot Fenn a magas égen, Egyszerre csak le-le futott A nagy semmiségben. A rózsám is gyönyörű volt, Mást ölelt a karja Mást hiteget hazug szóval Szíve lelke csalfa. II Megátkoztam a nagy égen Mirdent a mi fénylik, Hamis fényük, eltűnésük, Lelkem vérig sértik. Szemben állok az Istennel Számadásom készen. Három hant kell kaczagj ördög . .. Patakzik már vérem. Kiss Mihály. a Népszínház tagja. A magyar álarcos mulatságok történetéhez. — Irta: Floridor. — (Vége.) 1834 január haváben igy emlékezik egy .akkori bálozó: ,,A’ Thiatrumban Kégi szerelem és uj esztendei ajándék kerül szinre. Onnan siettünk a Maska-Bálba. Sok theiastriák is voltak ott,és Raststund allatt ugyan champagnereztünk a szép Parázsónóvál. A mindig komoly, jeles ,,acto“ Fánczy ur is leüle asztalunkhoz és nevetett Fáy András mókáin^ Künnyü volt ide eljutni a budaiaknak, de annál nehezebb a szegény pestieknek, kik valóban életüket tették koczkára egy-egy ilyen álarcos vigalomért. Hogy mivolt akkor Pestről Budára átmenni halvány fogalmat nyújt egy előkelő ifjú levele, a ki nővérének következőleg ir erről: „— — Minden áron a budai Masken-ballba akarunk menni, de süvöltve dúlt az éjszaki szél, mintegy didallal csapkodván fa fölzavart Duna hullmaiPs Buda és Pest égő lámpái, mint ragyogó asszonyi homlokdísz ezernyi fénypontokkal •csilomlottak a két városnak egymással szemközt néző pest épületin ; végre révészladikunk meglelve a budai bálba menő pestiekkel, recsegve megindult s azonnal a küzdő habog laptájává lön. A metsző szél ellen köpenyeinkbe burkolva magunkat, sziv- szavakadva vágyódtunk a budai partra . . .“ Divatossak voltak a budai Fáczán álarczos báljai, is mig a pesti oldalon a hét választó fejedelem, meg a városi Redut álarczos báljai. Érdekes a kor történetére a következő följegyzés „1834. január 28. A „Fáczánhoz“ nevetett csinos teremben tartat >tt álarczos mulattság nagyon élénk volt. A hangásAar Bentheim kato- I nai ezredtől a divatozó galoppokat zengedezte- Különössen figyelmet érdemelnek három álarczo- sok, a szép szemből díszes keleti öltezeteikre nézve, s két hölgy, mivel magyarul beszéltek. A bemenet ára 40 kr ezüstben fizefődött.“ Említésre méltó, hogy az akkori álarczos bálokon az előkelő közönség is tánczolt, de csupán keringőt és ügető tánczokat. Magyar nótákat játszott Ugyan Raststuud alatt Bunkó János hires czigánybandája, de a csárdás még akkor nem volt divatban. Ellenben egyes ifjak, különösen a szép tánczról hires Kos yál Dániel, talpig magyarba öltözve eljárt szünóra alatt egy-egy daliás toborzót. A walczerről egy helyen következőképen történik említés : „Lanner legdivatosabb Frohsinn- keringőjét játszván a hangászkar, könnyű zephirként csosztatott ujdivatu kettős lépéseivel az ügyes tánczos.‘‘ Később a Privorszky-féle Flóra álarczos bálok jöttek nagy divatban, és még mindig teljes báli díszben lehetett látni a pesti előkelő társaságot. Csak később, a negyvenes évek felé kezdték veszitteni az álarczos bálok úgy szellemességüket, mint előkelőségüket is. Erről is emlékezik egy későbbi bálozó : „Sajnálatos hogy a Reduttokba a férfiak felső kaputban, sőt veres pongyola sapkában is mutatkoznak. A temekben pipáznak, úgy hogy az orrcsavaró füstben majdnem megfulladnak a hölgyek, de még a jobb Ízlésű emberek is, az uralkodó tónusról nem is szólván.“ ízléstelen harlekinek, szemérmetlen debor- dőrök foglalták el mindinkább a tért s ma már valóban olyan zagyva közönsége van a budapesti álarczos-báloknak, és olyan szellemetlenek, hogy az egész redut ásítani látszik az unalomtól. Nemsokára ott leszünk, mint a néhai jó pe- leskei nótárius vidám kalauza, Baczur Gazsi, a ki az őket aposztrófáló maszk stereotip mondására: „Ösmerlek!“ durczásan felelt meg: — No akkor nem is vagy tisztességes persona ! Még a jótékonyság szolgálatában működő álarczos-bálok is elvesztették régi prestige-üket s az egyesületi asszonyok akkor hozzák a legnagyobb áldozatot a jótékonyság oltárán, ha ott megjelennek. B. V. Vendéglő megnyitás. Van szerencsém a n. é. közönséget, úgy barátaimat és ismerőseimet értesíteni, hogy a Népszinház-titcza 23. sz. alatt és Conti-utcza sarkán levő vendéglőt átvettem és azt ujonan átalakítva folyó év május hó 6-án este megnyitottam. 18 éven át azon a pályán működésem által szerzett tapasztalataim, fő törekvésem, hogy úgy mint jó italok mint ételek által a t. vendégeimet minden tekintetben a legjobban kielégíthessem. Kiváló tisztelettel Pilcz Manó, vendéglős. *) NYÍLT-TÉR. Minthogy a tavasz előrehaladásával csecsemőt, gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét csak a minden alkalommal hálásan fogadott MOHAI ÁGNES'forrásunk ▼izének használatát ajánljuk. Egyrés*t mert ölesé, lfl#n kellemes és tiszta ivóvíz lévén, a tavaszi és nyári évszakokban kedvelt éfvtfcetszerként szerepel, másrészt, mert dús ezénsavtartaiBtánál fogva, specificus óvószer is a tiphus, cholera és a gyermekek tiphoid-szerü taraszi-nyári ha*- menéso ellen. Ehhez járul még, hogy a csecsemőt is megvédi az ilyenkor nagyon veszélyes hurutos hátbántalmak ellen, mig szoptatója e víz használata folytán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bélhurutot gyermekeknél és felnőtteknél gyógyítja. Kellemesen hatván be szénsavánál fogva a gyomor és bél idegeire; a gyermekek lázas megbetegedéseinél pedig nélkülözhetetlen, hűtő, hugy- hajtó és a szomjat csillapító hatásánál fogva. —= Kedvelt borvíz. =— A mohai Ágnes-fovrás kezelősége. Főraktár: ▼ Edeskuty Lt. cs. és kir. udvari szállító BUDAPEST, V., Erzsébet-tér 8. Kapható minden gyógytárban, füszerkereskedésben és vendéglőben. Hsai—Mill HHÜIÜWIi lülMniiy ifi ü&BdftMMWan Tekintetes Ihász György urnák. Budapest. Tisztelettel felkérjük alólirott helyreigazító czikkünknek becses szaklapja legközelebbi számában helyet adni szíveskedjék. Az „Újkor“ 35"ik számában megjelent „Még egy aljas dolog“ czimü czikkére vonatkozólag, bátorkodunk helyreigazításul a következő nyilatkozatot közzétenni. A kérdésben forgó eset csakugyan megtörtént, de nem akként a mint a jelzett czikk mondja, mert arról Ábvahámovits Mór s.-a.-ujhelyi pinezér ügynök urnák semmi tudomása sem volt, miután azon időben Abrahámovits Mór ur nem is otthon, hanem valami üzleti dologban el volt utazva. Hanem a volt irnokja Schreiber Sándor, jelenleg az Eisenkraut Mór kassai pinezér ügynök irodájában alkalmazott irnokja az Ottarties Mihály akkor a Magyar Kir. szálloda volt bérszelga és jelenleg Deésen az „Angol“ szállodában alkalmazott bérszolga által felbérelve irta, melynek megtörténte miatt Abrahámovits ur fenntnevezett irnokját el is bocsátotta. Hogy a bérszolgát mi indította kérdéses levél Írására az még eddig előttünk titok. Ezzel tartoztunk jelzett czik helyreigazítására. Kelt, S.-a.-ujhely 1899. május 13-án. Pintér József Csernyiczky István főpinezér, Magyar Király szálloda Magyar Kir. szálloda. bérlője. Schreiner Ferencz szoRapinczér. Magyar Király szállodában. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőssége t a szerk.
