Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-04-20 / 8. szám
1898. április 20. Vendéglősök Lapja. 5 mert mi ezen határozat folytán 1897. szeptember 31-én kelt nyilatkozatunkban a congressust beszüntetve kijelentettük, hogy Szombathely mindig rendelkezésére áll a congressusnak, de mi a congressus egybe- hivását a végrehajtó bizottságnak engedjük át, mert azt ezen bizottság határo- zatilag magának vindicálta, mert hol a vendéglősök érdekeiről van szó, ott mi félretéve minden hiúságot és önérdeket, mindig ott vagyunk és leszünk s csak helyeselhetünk minden oly eszmét, amely hivatva van az oly fontos egyetértést megőrizni a vetélykedést megszüntetve és a jó ügyet bármely irányban hacsak egy lépéssel is, előbbre vinni. — így hát a viszontlátásra — Debreczenben! Szombathely, 1898. ápril 7. Lenk Kajetán sk. Gábriel György sk. Köhler György sk. Strobl Mihály sk. Streidt István sk. Bierbauer Antal sk. Kausz Sándor sk. Hanis József sk. Schmidt János sk. Witmer János sk. Farkas Józsefné sk. Pártli József sk. Horváth József sk. Ringhoffer József sk Nagy József sk. Berzay Lajosné sk. Stróbl István sk. Nyúl Mihály sk. -Zámbó István sk. Novák Dániel sk. Kutrovits György sk. Feiner Sándor sk. Takáts Sándor sk. Fekete Mihály sk. Berzay Gyula sk. Weder Pál sk. Strobb Alajos sk. Matics Imre sk. Dr. Szabó László sk. Eberhardt Mihály sk. KÜLÖNFÉLÉK. — Megérdemelt kitüntetés. Úgy tudásra, mint emberségre kimagasló alakja iparunknak Stadler Károly. Tisztelettel tekintettünk rá mindenha, mert úgy szerénysége, mint komoly s érdemes munkálkodása mintaképül, vezérünkül emelte őt. Kétszeres tehát az örömünk, hogy az ő hivalkodás nélkül való működését a legmagasabb helyen is észrevették, A király ő Felsége „a közügyek és a jótékonyság terén“ szerzett érdemeiért a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Boldogan büszkék vagyunk erre a kitüntetésre, egyrészt azért, mert az egész vendéglősiparra megtisztelő, másrészt pedig azért, mert kitüntetés igazabb embert nem érhetett soha, Isten éltesse sokáig a legérdemesebb magyar vendéglőst ! — Beretvás telep — Giling- galang Nó, bajba kerül a halandó ha arra Kecskemét vidékére kerül. Eddig a kecskeméti öreg harang — giling-galang csodálatos, bűbájos szava hívogatta az embert s marasztotta Beretvás Pál bátyánk felséges »Zöld szilvám “-ja, a milyent csak az Olympus istenei ihatnak nektárul. Ezután nemcsak az a bűbájos harangszó nemcsak az a zamatos bor, nemcsak a mi jó örök ifjú bátyánk magyarosan úri modora marasztja a vándort, j de a gőzös is kétszer hagyja ott az embert, , mert hát a kereskedelemügyi miniszter ur kénytelen volt engedni „Pokrócz Ádám“ Gépjének s Fülöpszállás felől ,,Beretvás telepíl-en is megáll majd az a rossz masinyista. Megállni majd könyen megáll, de indulni nehezen indul, mert pasas és vasutas közül akarattal ezt a nótát fújja: ,,Nem, nem, nem megyünk mi innen el . . . Három éjjel meg egy nap kimulatom magamat.“ Adja Isten, hogy Beretvás bátyánk birtokán évről-évre többször fütyüljön és álljon meg a masina. Esküvő. Karikás Lajos fővárosi vendéglős szaktársunk, a legközelebbi napokban tartja esküvőjét a női erényekben és szépségben gazdag Horváth Róza urhölgygyel. A tiszta szerelemből kötendő frigyhez mi is őszintén gratulálunk. Vendéglő átvétel. Lelkes János gyéresi vendéglős barátunk f. évi május hó 1-én veszi át Tordán a „Vadász kürt“ szálloda üzletet s ugyanott kibérelte a vas-fürdőt is. Sok szerencsét kívánunk lapunk buzgó terjesztőjének! Bor kiállítás. A budafoki borkereskedők, bortermelők, vendéglősök és szállodások, pezsgő-, konyak- és sörgyárosok elhatározták, hogy az év őszén szeszes italok bemutatására országos kiállítást rendeznek s ez alkalommal oszágos kongresszust tartanak Budafokon, a melyen a szakmabeliek a szeszes italok eladásánál kifejtett tisztességtelen verseny megakadályozására hoznak határozatokat, hogy ezeket az illetékes körök elé juttassák. — Esküvő. E hó 17-én a VIII. X- kerületi anyakönyvi hivatalban házasságra lépett Meller Egidius Harcsár Irma kisasszonnyal. Tanukul Steinhübel Jenő szaktársunk, Zborovszky Sándor és neje s őzv. Froll Károlyné úrnő szerepelt. Az ifjupár az esküvő után Sárosmegyébe utazott s az egyházi esketést nagy fénynyel a kőbányai templomban tartották meg e hó 19-én. Áldás frigyükre! — Kávéház átvétel. Kovács Ignácz volt újpesti vendéglős szaktársunk átvette az Üllöi-ut 45 sz. alatt már előzőleg általa vendéglőül bírt kávéházat Budapesten. — Étterem áttvétel Budapesten az ,,Adria“ szálloda éttermét Szauer Sándor a „Royal Szálló“ volt fizető pinczére vette át. Vasúti vendéglő átvétel. A piskii pályaudvari vendéglőt Iiass Béla ur veszi át Szentesről. Üdvözöljük! — Szálloda átvétel. Mátyásföldön a fővárosi közönség nyaraló helyén az ottani szállodát Sommerer György fővárosi jeles vendéglős szaktársunk vette bérbe. Sommerer Györgyben a mátyásföldi telep-tulajdonosok egy minden tekintetben megfelelő szakembert nyertek. Kispesten a Nagy-Sándor-utcza 19. sz. alatt Szily Mór vendéglős uj vendéglőt nyitott. — A magyar kir. szab. osztálysorsjáték igazgatósága lapunk mai számában közéteszi a II. sorsjáték tervezetét melyre tisztelt olvasóink figyelmét felhívjuk. Mai képünkhez. Mai számunkkal Binder Mihály a fővárosi pinczérkar egyik szakképzett tagjának jólsikerült arczképét mutatjuk be t. olvasóinknak. Binder Mihály született Badafalván 1864-ben. Iskolai tanulmányinak bevégzése után a pinczér pályára lépett. Több évig volt édes atyja üzletében, majd Gráczban, Fiúméban, Kecskeméten Beretvásnál Budapesten pedig Stadler Károly ur pályaudvari vendéglőjében sajátította el szakismereteit. Itt megnősült, nőül vette Stiastny Ferencz szaktársunk jólelkü és szép unokanővérét Novottny Máriát. Szorgalmas és tevékeny ember. Kívánjuk, hogy törekvéseit koronázza siker. Legújabb. A mint értesülünk, a pénzügyminszter- hez intézett kongresszusi emlékirat visszautasító válasszal érkezett, a miről Gundel János a budapesti ipartestület választmányi ülésén jelentést tett. A választmány elhatározta, hogy a kongresszusi végrehajtó-bizottság május hó 19-ére összohivassék. Ez úgy tűnik föl, mintha a budapesti ipartársnlat választmánya a végrehajtó-bizottság fölöttese volna, a mi merő absurdum; mert a végrehajtó-bizottság a vendéglősök összességének autonom szerve, tehát nem lehet alárendelve egyes ipartársulatnak. A mikor ezt a vendéglősök jogainak épségben tartásáért kiemeljük, azért tesszük, mert veszélyt látunk abban, ha az egész ország vendéglőseinek érdekei ellen egy parciális érdekek és viszonyok tulsulylyal helyeztetnek; mert ekkor elnyomatnak az általános, országos szempontok s oly elvek és kívánalmak kerülnek felszínre, a melyek üdvösek lehetnek a budapesti vendéglősökre, de hasznavehetetlenek, ha ugyan nem ártalmasak, az ország más helyein működő vendéglősökre. Hogy ez meg ne történhessék, támadt a kongresszus, mint a vendéglősök országos szövetségének kifejezője. Természetes tehát, hogy a kongresszusnak irányt és szabályt csak maga ez a kongresszus adhat, nem pedig valamely társulat, még kevésbbé olyan gyülekezet, mint a milyen a debreczeni kongresszus, melynek összehívásában a kongresszus törvényes szervének, a végrehajtó-bizottságnak semmi része sincsen.
