Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1898-10-20 / 20. szám
XlV-ik évfolyam. i898. 2Ö. szám. Budapest, október 20-án. „FINCZEREK LAPJA“ A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéházi-segédek érdekeit felkaroló szakközlöny. : első magyar orsz. pinczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéház segéd-egylet“, a „Szatmár-Németi pinczér-egytet“, a „Székesfejérvári pinczér- let“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egvlet“, a „Révkomáromi vendéglősök- és kávésok ipartársulata“, az „Aradi pinczér-egylet“nek, Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök- és kávésok-egyesü!etéi;-nek, az „Újvidéki szállodások-, vendéglősök- és kávésok ipartársulatának“, a „Mískolczi pinczér-egylet“-nek és a „Kassai vendéglősök-, kávésok-, kovcsmárosok- és pinczérek-egyleté“-nek HIVATALOS KÖZLÖNYE. legjelenik havonkint kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : sz évre .... 6.— j Félévre ...........................3.— om negyed évre . 4.50 Évnegyedre .... 1.50 Laptulaj dvnos és felelős szerkesztő: IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. kerület, Akáczfa-utcza 3-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. A nyugdíj-intézet. Akkor, a mikor a vendéglősök pinczérek országos nyugdijinté- :ét, Debreczenben megalakították, >re utaltunk arra a veszélyre, a ily ezt a szükséges intézményt a zdeményezők eljárása folytán fe- 'egeti. Az a körülmény, hogy a nyug- -intezet megalapítása az országos mgresszustól önkényesen el vonali, előidézte azt, hogy az intézmény nt sem az érdeklődés, sem a biom nem volt oly arányú, a lyen máskülönben lett volna. Magának az intézménynek a uvezete sokban ellenkezik a iczérek helyzetével s igy ezek zül a többség nem biztosíthatja igának az intézmény áldásait. Ez, valamint az a körül- íny, hogy az intézet vezetődében az ipari szakféríiak dlőzve vannak s e mellett n a pinczérkar, sem a vidék ícs benne kielégitőkép képiéivé, napról napra nagyobb :edvetlenedést szül az intéz- íny iránt. Innen van, hogy a vidéki lasztmányok alakulása egyre sik. Ha Szombathely és Szeged ics, az intézet teljesen kép- ;eletlenül állana a vidéken. Ez pedig nagy, baj; mert az ézet anyagi gyarapodása közel n lehet oly mérvű, a minőre, hogy czéljának megfelelhessen, szüksége volna. Növeli a helyzet tarthatatlanságát az is, hogy az intézet vezetősége tétlenül vesztegeti pontossága valamint működésének rendessége is kifogásolható, mint azt a Szombathelyi és szegedi panaszok bizonyítják. Tehát szükség-v-van reformra, még pedig sürgőd ré- a ni a,, mert a mai állapot az intézmény egész jövőjét veszélyezteti. Kénytelenek vagyunk ezt nyíltan és követelőleg kimondani, mert a közjó nem azt parancsolja, hogy az uralkodó klikkek kényelmesen és háboritlanul élősködjenek, hanem azt, hogy ez az intézmény, a mely szaktársaink existenciáját van hivatva biztosítani, megmentessék és fölvirágoztassék. Erre pedig csak egy mód van, ka az intézet vezetősége lelkiismeretes munkásságával, az intézetnek kartársaink viszonyaihoz való alkalmazkodásával arra igyekezik, hogy a vendéglősök és pinczérek egész tömegét magába kebelezhesse ; mert czéljának a nyugdíj- intézet csak úgy felelhet meg, ha gazdag és hatalmas lesz. Ennek pedig csak egy forrása van: a közönség bizalma, a melyet a nyugdíj intézet mai vezetősége még nem tudott s már aligha is tud magának megszerezni. Jó lesz, ha másoknak engedi át a helyét! Xevora Józs?f. Szövege a 2. oldalon. — A borravaló. A borravaló kérdése föl-fölmerül a társadalomban, de aztán minden marad annyiban. A megoldás nem könnyű. Kezet kell fogniok a vendéglősöknek és az egész közönségnek. A megoldást a pinczérek is óhajtják, mi is sürgettük, de az csak úgy képzelhető, ha a pinczérek fixfizetése olyan lesz, mely az ő megélhetésüket biztositja. Éhez pedig sok mindennek kell reformálódnia a vendéglősipar terén. Mai számunk 12 ol«lal.
