Vendéglősök Lapja, 1898 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1898-01-20 / 2. szám

1898 január 20.

Vendéglősök Lapja.

7

legalább jogsértés nélkül az, mert a kongresszus határozatát csakis a kongresszus másíthatja meg. Ennek az elvnek voltunk és maradunk hirdetői, mert a mikor azt követeljük, hogy a vendéglősök összességének, a kongresszusnak határozatai úgy a kormány mint a közvélemény előtt figyelemre méltassanak, szükséges, hogy azokat első sorban magunk részesítsük tiszteletben. Ebből a felfogásból indulva, csak örömmel üdvözölhetjük a szombathelyi vendéglősök érdemes jogtanácsosának, dr. Szabó Lászlónak a debreczeni ipartársulathoz intézett levelét, melyben elpanaszolja, hogy ők a Szombathelyen tartandó kongresszus érdekében több mint 1 év óta mindent elkövettek, s hogy az a kitűzött időben meg nem tartatott, nem ö rajtuk mult; s most azt kell sajnosán tapasztalniok, hogy a debreczeni vendéglősök ipartársulata aknamunkához hasonló módon a kongresszust Szombathely kikerülésével — Debreczenben kívánja megtartatni. Szolgáljon dicséretére debreczeni kartársainknak az az élénk jogérzet és békeszeretet, melylyel kijelentették, hogy nekik az aknamunkában semmi részük s hogy ők a szombathelyiek buzgól- kodásának gátat vetni nem akarnak. Midőn tehát a szombathelyi kongresszus tekintetében az országban egyetértés uralkodik, reméljük, hogy a kongresszusi végrehajtó bizottság a szombathelyi rendező bizottsággal mielőbb érintkezésbe lép s intézkedni fog a kongresszus összehívásáról.

— Változás. Hell András érdemes szaktársunk, ki hosszabb ideig betegeskedett s e miatt üzletétől visszavonult, mint örömmel értesültünk, teljesen visszanyerte egészségét s újra a tevékenység terére lépett. Átvette a VI. Szondy-utcza 57. sz. •alatt levő vendéglőt, a melyet — mint meggyőződtünk — igazán példás gonddal vezet. Midőn szivünkből üdvözöljük felgyógyult szaktársunkat, vállalkozásához sok szerencsét kívánunk.

— Gyász. Szombathelyen Köhler György szaktársunkat súlyos csapás érte. Szeretett édes atyja, Köhler János, f. hó 2-án, életének 80 •évében meghalt Koltán. A megboldogultnak tetemei f. hó 3-án átszállították Szombathelyre s nagy részvét mellett az ottani sirkertben helyezték örök nyugalomra. Béke hamvaira !

— Tánczmulatság. Posch Károly szaktársunk a „GONDÜZŐHÖZ“ czimzett vendéglőben, Csengeri-utcza 1. szám alatt, január 22-én táncz- mulatságot rendez. Személyjegy 1 korona, csa- ládjegy 2 korona, kezdette este 8 órakor.

— Érdekes hir. Zimermann József, a „Józsefvárosi sörcsarnok volt tulajdonosa, kibérelte a József-körut és a József-utcza sarkán levő Szabó-féle kávéházat, melyet vendéglővé alakit át.

— Vendéglősök tiltakozása. Komáromban városi hatóság által életbe léptetett •fogyasztási tételek felemelése eilen a vendéglősök «tiltakozó gyűlést tartottak múlt hó 24-én Yitek

Ferencz vendéglőjében, Boór József egyleti ügyész elnöklete mellett. A fogyasztási tételek felemelését, melyben egyáltalán nem nyogodhatnak bele, mi végből elhatározták, hogy petícióval támadják meg a törvényhatósági közgyűlés határozatát. Boór József ügyész, Szarka Jenő elnök, Horváth Béla alelnökből álló küldöttség a peticiót atta át a belügyminiszterhez jogaiknak orvoslása végett.

— Összejövetelek. A kávésipartár- sulat tagjai február 4-én, este 728 órakor a Metropol-szállodában, Ehmann Pál éttermében társasvacsorát tartanak. — A szállodások, vendéglősök és körcsmárosok pén- tekes társasága január 21-én Kommer Ferencz „virágbokor“ vendéglőjében, január 28-án Gundel János „István főherczeg“ szállodájában tartja reggelijét. — Az I—III. kerületi szaktársak szerdai összejövetelét január 26-án Mihályi József véndéglőjében (III. Szőlőkert-utcza 14.) tartja.

— Uj kártyagyár Budapesten.

A budapesti kávésipartársulat január 7-iki társas vacsoráján Steuer „Newyork“-éttermé- ben - - Sztanoj Miklós bemutatta egy amerikai kártyagyár mintáit, a melyek tökélyre felülmúlják a nálunk ismert gyártmányokat. Az amerikai gyáros Budapesten is akar gyárat alapítani részvényekre, oly formán, hogy 200 részvényt a vendéglősök jegyezzenek.

— Halálozások. Krist Ferencz szaktársunkat súlyos csapás érte, a mennyiben fáradhat]an tevékenységű neje Krist Karolina, e hó 12-én éjjel 1 órakor hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobblétre szenderült. Temetése 13-án, délután 3 órakor volt nagy részvét mellett. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Pusch János vendéglős január 13-án, 41 éves korában meghalt. Temetése e hó 15-én volt a siputezai gyászházból. Béke hamvaira!

—- Járda-foglalás. Figyelmeztetjük azokat a vendéglős és kávés urakat, a kik üzleteikhez járdateret akarnak bérelni, hogy kérvényeiket január végéig adják be a szé- I kes-fövároshoz.

— A magyar vendéglős társaság csütörtöki ozsona összejöveteleit a következő helyeken és időben tartja: Január 20-án Poós István, Rökk-Szilárd-ntcza 2. — 27-én Kamarás Mihály, Köztemető-ut 25. — Február 3-án Pandur József, Felsőerdősor-utcza és Aradi-utcza sarok. — 10-én Pulay Gyula, Sándor-utcza 44. — 17-én Palády László, Eötvös-utca 4L — 24-én Pinthoffer Károly, Gát-utcza ... — Márczius 4-én Schmidt Konrád, Aréna-ut 3. — 10-én Blazsek József, Mária-Terézia-tér 4.

— Pandur bátyánk. Bátyánknak mondjuk, mert magyar szokás, hogy a kit tisztelünk, ezzel a megszólítással illésünk. Pandúr József megérdemli tőlünk ezt a tisztességet, mert hü bajnoka volt a budapesti vendéglősök magya- rodosági mozgalmának. Ő most a magyar szellem zászlaját a Terézvárosban bontotta ki, vejének,

Czurmülh Istvánnak, a nemzeti casinó főpinezéré- nek, lapunk lelkes barátjának, az Aradi-utcza 54 6zám alatt levő vendéglőjének vezetését átvette. Mióta ő az üzlet élén áll, ez a vendéglő egyszerre kedvelt helye lett a környék magyarságának. Kivánatos is, hogy viruljon ez a hely, annál is inkább, mert a környéken több olyan italmérő van, a ki nem nagy barátja a magyar szellemnek, hanem még a vendéglősök közügyéit is negligálja.

— ÍJj vendéglő. Mentes János derék szaktársunk Sip-utcza 15. sz. alatt csinosan berendezett vendéglőt nyitott. A szakavatottan vezetett vendéglőt ajánljuk olvasóink figyelmébe !

— Czeglédtől Szolnokig. Meglátogattuk Czeglédet a Kosuth-Kultusz e szép hírű tűzhelyét, a délibábos rónaság e határáÜó városát. A jólét az önbizalom lehelete érinté arezun- kat, midőn a vasútról nyílegyenes, akáczos utczá- ján végig hajtottunk s a vigadó elegáns épülete, majd a protestánsok impozáns templomainak klas- sikus oszlopcsarnokaitól dominált hatalmas tere, meggyőzött bennünket arról, hogy e föld magyar népe kiváló hajlammal van a czivilizáczióra. A város vendéglői és kávóházai szintén ezt a benyomást keltették bennünk. Liger Lajos, e kiváló szektársunk nagyvendéglője, a mely hires kitűnő erdélyi borairól, Steiner József kifogástalanul vezetet szálludája, Nagy Gyula, mozgalmaink e lelkes vezetőjének barátságos, otthonias Vendéglője, Wellis Antal gonddal vezetett vasúti restau- rácziója, mind azt mutatják, hogy czeglédi szaktársaink hivatásuk magaslatán állanak s teljes odaadással vannak azon, hogy a magyar vendég- lősipaar jó hirnevét öregbítsék. Czeglédről átrán- dultunk Szolnokra, a Kunság e zengő empóriu- mába, a kanyargó Tisza mentén, melynek földét a magyar vitézség vérrel szentelte meg. Mindjárt Müller és Vester, e müveit szellemű szaktársaink, vasúti restaurácziója világforgalmu képe azt & benyomást keltette bennünk, hogy itt a magyar alföld egyig ütőere lüktet. E kedvező benyomás még fokozódott, miden régi, jó ismerősünk, Vi- dovits István, Budapesten is ritkaság számba menő, nagy arányú, kiváló Ízléssel, elegancziával és fónynyel épült s berendezett, élénk forgalom casinovendéglőjébe léptünk. Innen áthajtattunk a szőke Tiszán Püszthy Imre, e lelkes, ügyünkért tettre kész szaktársunk vendéglőjébe, mely a tiszai ligetben állva, a szolnoki intelligenazia nyári mulatóhelye. Ezt a gyönyörű fekvésű helyet a tavaszra Pászthy szaktársuak ismét szépíteni és nagyítani fogja, úgy, hogy a budapestieknek is bátran ajánlhatjuk a nyárra kirándulásra. Majd Olasz János szaktársunkat, e lelkes hívünket, látogattuk meg, a kinél szintén örvendezve tapasztaltuk, hogy odaadással munkálkodik a vendéglősök egyetértésén s mindenkor kész a közügyek iránti buzgólkodásra. Marik József barátunk, e törzsgyökeres magyar és felvilágosult szellemű kartársunk vasúti vendéglőjében vettünk búcsút a szolnokiaktól, a Tisza ölelte alföld romlatlan népétől. Fájt a válás s vágyunk a mielőbbi viszontlátásra, valamint mindenki vágyakozni fog, a ki a tiszta magyarság két vendégszerető városát» Czeglédet és Szolnokot egyszer meglátogatta.